csataló

Hungarian

Etymology

csata (“battle, combat”) +‎ ló (“horse”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒtɒloː]
• Hyphenation: csa‧ta‧ló
• Rhymes: -loː

Noun

csataló

1. warhorse (any horse used in horse-cavalry)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csataló	csatalovak
accusative	csatalovat	csatalovakat
dative	csatalónak	csatalovaknak
instrumental	csatalóval	csatalovakkal
causal-final	csatalóért	csatalovakért
translative	csatalóvá	csatalovakká
terminative	csatalóig	csatalovakig
essive-formal	csatalóként	csatalovakként
essive-modal	—	—
inessive	csatalóban	csatalovakban
superessive	csatalovon	csatalovakon
adessive	csatalónál	csatalovaknál
illative	csatalóba	csatalovakba
sublative	csatalóra	csatalovakra
allative	csatalóhoz	csatalovakhoz
elative	csatalóból	csatalovakból
delative	csatalóról	csatalovakról
ablative	csatalótól	csatalovaktól
non-attributive possessive - singular	csatalóé	csatalovaké
non-attributive possessive - plural	csatalóéi	csatalovakéi

Possessive forms of csataló
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csatalovam	csatalovaim
2nd person sing.	csatalovad	csatalovaid
3rd person sing.	csatalova	csatalovai
1st person plural	csatalovunk	csatalovaink
2nd person plural	csatalovatok	csatalovaitok
3rd person plural	csatalovuk	csatalovaik

Further reading

• csataló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csataló in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).