„Úrnapja” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.251.193 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| (23 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Ünnep infobox |
{{Ünnep infobox |
||
|név = Úrnapja |
|név = Úrnapja |
||
|kép = |
|||
|kép = Úrfelmutatás a virágsátorral díszített oltárnál Úrnapján.jpg |
|||
|képaláírás = Úrfelmutatás a virágsátorral díszített oltárnál |
|képaláírás = Úrfelmutatás a virágsátorral díszített oltárnál |
||
|hivatalos neve = az Úr Testének és Vérének ünnepe |
|hivatalos neve = az Úr Testének és Vérének ünnepe |
||
|alternatív neve = az |
|alternatív neve = az eucharisztia ünnepe, ''Festum Eucharistiae'', ''Solemnitas Corpus Domini'' |
||
|ünneplik = katolikusok |
|ünneplik = [[római katolikus egyház|katolikusok]] |
||
|típus = katolikus |
|típus = katolikus |
||
|típus kifejtése = |
|típus kifejtése = |
||
|keresztény = igen |
|keresztény = igen |
||
|jelentése = főünnep az [[ |
|jelentése = főünnep az [[eucharisztia]] tiszteletére |
||
|kezdete = |
|kezdete = |
||
|vége = |
|vége = |
||
|ideje = [[ |
|ideje = [[pünkösd]] utáni második [[csütörtök]] (főünnep: [[vasárnap]]) |
||
|év 1 = |
|év 1 = 2021. |
||
|dátum 1 = |
|dátum 1 = [[június 3.]] |
||
|év 2 = |
|év 2 = 2022. |
||
|dátum 2 = |
|dátum 2 = [[június 16.]] |
||
|év 3 = |
|év 3 = 2023. |
||
|dátum 3 = |
|dátum 3 = [[június 8.]] |
||
|rituálé = körmenet négy oltárhoz |
|rituálé = körmenet négy oltárhoz |
||
|népszokások = |
|népszokások = |
||
|kapcsolódó ünnep = |
|kapcsolódó ünnep = |
||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Bamberki Boze Cialo1.jpg|bélyegkép|jobbra|260px| Úrnapi körmenet Poznańban, Lengyelországban]] |
[[Fájl:Bamberki Boze Cialo1.jpg|bélyegkép|jobbra|260px| Úrnapi körmenet Poznańban, Lengyelországban]] |
||
Az '''úrnapja''' (latinul ''Festum Eucharistiae'', ''Solemnitas Corpus Domini''<ref>{{KatLex|14||U/Úrnapja.html}}</ref>) [[katolicizmus|katolikus]] főünnep az [[ |
Az '''úrnapja''' (latinul ''Festum Eucharistiae'', ''Solemnitas Corpus Domini''<ref>{{KatLex|14||U/Úrnapja.html}}</ref>) [[katolicizmus|katolikus]] főünnep az [[eucharisztia]] tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban (például Angliában és Walesben) a [[húsvéti idő]]t lezáró [[pünkösd]]vasárnap után két héttel tartják. Jellemzően [[körmenet]] kapcsolódik hozzá. |
||
Napja eredetileg a [[Szentháromság ünnepe|Szentháromság vasárnapja]] utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Németország]] és [[Svájc]] bizonyos részeiben, [[Brazília|Brazíliában]], [[Dominikai Köztársaság|Dominikában]], [[Horvátország]]ban, [[Lengyelország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Trinidad és Tobago|Trinidad és Tobagóban]] és [[Portugália|Portugáliában]] munkaszüneti nap. |
Napja eredetileg a [[Szentháromság ünnepe|Szentháromság vasárnapja]] utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Németország]] és [[Svájc]] bizonyos részeiben, [[Brazília|Brazíliában]], [[Dominikai Köztársaság|Dominikában]], [[Horvátország]]ban, [[Lengyelország]]ban, [[Spanyolország]]ban, [[Trinidad és Tobago|Trinidad és Tobagóban]] és [[Portugália|Portugáliában]] [[munkaszüneti nap]]. |
||
Elsősorban katolikus ünnep, de az [[Anglikán Közösség]] tagegyházai közt is ismert: a [[Church of England]] (az angol anglikán egyház) a „Szent Egyesülésért való hálaadás napjaként” (vagy Corpus Christi) ismeri, de nem főünnep. Ünnepli az [[ókatolikusok|Ókatolikus Egyház]] és a latinizált [[keleti katolikus egyházak]] is. |
Elsősorban katolikus ünnep, de az [[Anglikán Közösség]] tagegyházai közt is ismert: a [[Church of England]] (az angol anglikán egyház) a „Szent Egyesülésért való hálaadás napjaként” (vagy Corpus Christi) ismeri, de nem főünnep. Ünnepli az [[ókatolikusok|Ókatolikus Egyház]] és a latinizált [[keleti katolikus egyházak]] is. |
||
| 33. sor: | 34. sor: | ||
== Úrnapja-naptár == |
== Úrnapja-naptár == |
||
[[Fájl:AntiguaGiantsDance.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Úrnapi ünnepség [[Antigua Guatemala|Antigua Guatemalában]], [[1979]]. [[június 14.|június 14-én]]]] |
[[Fájl:AntiguaGiantsDance.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Úrnapi ünnepség [[Antigua Guatemala|Antigua Guatemalában]], [[1979]]. [[június 14.|június 14-én]]]] |
||
Napjai a katolikus liturgiai naptárban [[ |
Napjai a katolikus liturgiai naptárban [[2010]]-től [[2030]]-ig (a csütörtöki napok, a vasárnapi ünnep három nappal későbbi<ref>[http://naptarak.com/naptarak_katolikus_mozgo Mozgó római katolikus ünnepek]</ref>): |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
* 2010: [[június 3.]] |
* 2010: [[június 3.]] |
||
* 2011: [[június 23.]] |
* 2011: [[június 23.]] |
||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
* 2023: [[június 8.]] |
* 2023: [[június 8.]] |
||
* 2024: [[május 30.]] |
* 2024: [[május 30.]] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
* 2028: [[június 15.]] |
|||
* 2029: [[május 31.]] |
|||
* 2030: [[június 20.]] |
|||
Az úrnapja legkorábbi lehetséges dátuma [[május 21.]], a legkésőbbi [[június 24.]] |
|||
== Eredete == |
== Eredete == |
||
| ⚫ | Az |
||
| ⚫ | Az úrnapja ünnep gyökerei a [[13. század]]ig nyúlnak vissza. Az [[augusztiniánusok|augusztiniánus]] rendi apáca [[Liège-i Juliana|Liège-i (másképp: Lüttichi vagy Cornilloni) Szent Juliana]] isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztiaünnep létrehozása érdekében a tudós [[domonkos-rend|dominikánus]] St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz (a későbbi [[IV. Orbán pápa|IV. Orbán pápához]]) és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: [[1246]]-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. A rendeletet és az ünnephez rendelt liturgia egyes részeit megőrizte [[Anton Joseph Binterim]] ''Vorzüglichsten Denkwürdigkeiten der Christkatholischen Kirche'' című műve. |
||
| ⚫ | Általánosan elterjedt csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. [[1263]]-ban egy zarándok cseh pap [[szentmise|szentmisét]] tartott a [[bolsena]]i Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg, valóban Krisztus testévé válik-e a kenyér és a bor, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak a [[korporálé]]ra (ostyaabrosz). A véres korporálét [[1264]]. [[június 14.|június 14-én]] [[Orvieto|Orvietóba]] vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa [[1264]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] ''Transiturus'' bullájában hirdette ki, hogy ezentúl minden évben a [[ |
||
| ⚫ | Általánosan elterjedt csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. [[1263]]-ban egy zarándok cseh pap [[szentmise|szentmisét]] tartott a [[bolsena]]i Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg, valóban Krisztus testévé válik-e a kenyér és a bor, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak a [[korporálé]]ra (ostyaabrosz). A véres korporálét [[1264]]. [[június 14.|június 14-én]] [[Orvieto|Orvietóba]] vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa [[1264]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] ''Transiturus'' bullájában hirdette ki, hogy ezentúl minden évben a [[pünkösd]] nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg az úrnapja ünnepét.<ref>[http://www.seminarium.ro/szeminarium/hirek/urnapja Úrnapja] {{Wayback|url=http://www.seminarium.ro/szeminarium/hirek/urnapja |date=20160625082518 }}, seminarium.ro</ref> |
||
== A magyarok lakta földön == |
== A magyarok lakta földön == |
||
[[Fájl:Körmenet12.jpg|thumb|right|260px|Úrnapi körmenet [[Budapest]]en, a [[budafok]]i Szent Lipót templom környékén]] |
[[Fájl:Budafok 2009, Körmenet12.jpg|thumb|right|260px|Úrnapi körmenet [[Budapest]]en, a [[budafok]]i Szent Lipót templom környékén]] |
||
[[Fájl:Körmenet Úrnapján.JPG|thumb|right|260px|Úrnapi körmenet Budapesten, [[Rákoscsaba|Rákoscsabán]]]] |
[[Fájl:Körmenet Úrnapján.JPG|thumb|right|260px|Úrnapi körmenet Budapesten, [[Rákoscsaba|Rákoscsabán]]]] |
||
[[Fájl:ViragszonyegFotoThalerTamas.JPG|thumb|right|260px|Úrnapi virágszőnyeg [[Pilisvörösvár]]on, 2015]] |
[[Fájl:ViragszonyegFotoThalerTamas.JPG|thumb|right|260px|Úrnapi virágszőnyeg [[Pilisvörösvár]]on, 2015]] |
||
Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az |
Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel Magyarországon és másutt is összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe. |
||
A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az [[ |
A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az [[eucharisztia|oltáriszentséggel]] végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját [[liturgia|liturgiája]] van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér.<ref>[http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=3&op=ujsag06_2 Esztergom-Budapest Főegyházmegye] {{Wayback|url=http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=3&op=ujsag06_2# |date=20070626060323 }}, esztergomi-ersekseg.hu</ref> |
||
Az első adatok magyarországi megünnepléséről [[1292]]-ből és [[1299]]-ből valók. Az [[1501]]-es budavári körmeneten részt vett [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király is. Nagy tömeg jelenlétében elégették [[Mohamed próféta|Mohamed]] jelképes [[mecset]]jét, koporsóját és török katonákat ábrázoló bábukat.<ref>{{MNéprLex|5|424|5-1013.html}}</ref> |
Az első adatok magyarországi megünnepléséről [[1292]]-ből és [[1299]]-ből valók. Az [[1501]]-es budavári körmeneten részt vett [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király is. Nagy tömeg jelenlétében elégették [[Mohamed próféta|Mohamed]] jelképes [[mecset]]jét, koporsóját és török katonákat ábrázoló bábukat.<ref>{{MNéprLex|5|424|5-1013.html}}</ref> |
||
=== Néphagyomány === |
=== Néphagyomány === |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Sok helyen, például [[Abádszalók|Tiszaabádon]]<ref>[http://www.szalok.hu/irodalom/?id=0505479 Úrnapja 2005], szalok.hu</ref> (jelenleg Abádszalók része) sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járják végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjed: családok saját házuknál vállalják az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonják a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálja, hogy az áldás az otthonokra is kiterjed. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták. [[Pesthidegkút]]on még az [[1940-es évek]]ben is „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez: az úrnapi előkészületekben gyakorlatilag az egész falu részt vett.<ref>[http://www.tiszta-lap.hu/a_nap_szentje/2512/Majus-29--Urnapja-Krisztus-Testenek-es-Verenek-founnepe/ Május 29- Úrnapja, Krisztus Testének és Vérének főünnepe]</ref> [[Korond]]on kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi [[Miatyánk]]ot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.<ref>[http://rafia.hu/content/%C3%BArnapja Úrnapja2009. június 11.], rafia.hu</ref> |
||
| ⚫ | Sok helyen, például [[Abádszalók|Tiszaabádon]]<ref>[http://www.szalok.hu/irodalom/?id=0505479 Úrnapja 2005] {{Wayback|url=http://www.szalok.hu/irodalom/?id=0505479 |date=20070929130527 }}, szalok.hu</ref> (jelenleg Abádszalók része) sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járják végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjed: családok saját házuknál vállalják az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonják a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálja, hogy az áldás az otthonokra is kiterjed. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták. [[Pesthidegkút]]on még az [[1940-es évek]]ben is „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez: az úrnapi előkészületekben gyakorlatilag az egész falu részt vett.<ref>[http://www.tiszta-lap.hu/a_nap_szentje/2512/Majus-29--Urnapja-Krisztus-Testenek-es-Verenek-founnepe/ Május 29- Úrnapja, Krisztus Testének és Vérének főünnepe]</ref> [[Korond]]on kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi [[Miatyánk]]ot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.<ref>[http://rafia.hu/content/%C3%BArnapja Úrnapja2009. június 11.] {{Wayback|url=http://rafia.hu/content/%C3%BArnapja |date=20160812130717 }}, rafia.hu</ref> |
||
| ⚫ | [[Székelykeve|Székelykevén]] úrnapján virágokból fonnak koszorút és ezt elviszik a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik és közben az [[Úrangyala|Úrangyalát]] imádkozzák.<ref>[http://www.nimrod-mohacs.hu/content/hagyom%C3%A1nyaink-06-j%C3%BAnius Június 14. Úrnapja], nimrod-mohacs.hu</ref> |
||
| ⚫ | [[Székelykeve|Székelykevén]] úrnapján virágokból fonnak koszorút és ezt elviszik a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik és közben az [[Úrangyala|Úrangyalát]] imádkozzák.<ref>[http://www.nimrod-mohacs.hu/content/hagyom%C3%A1nyaink-06-j%C3%BAnius Június 14. Úrnapja] {{Wayback|url=http://www.nimrod-mohacs.hu/content/hagyom%C3%A1nyaink-06-j%C3%BAnius |date=20160921152422 }}, nimrod-mohacs.hu</ref> |
||
| ⚫ | [[Mihálygerge|Mihálygergén]] a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól. [[Baranya |
||
| ⚫ | [[Mihálygerge|Mihálygergén]] a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól. [[Baranya vármegye|Baranyában]] az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon. [[Sióagárd]]on a beteg gyermekek fürdőjébe tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdőbe tették őket, előfordult az is, hogy a fájós fogat füstölték velük. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
== Források == |
== Források == |
||
<references /> |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
| 96. sor: | 108. sor: | ||
{{Portál|Vallás}} |
{{Portál|Vallás}} |
||
| ⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:Urnapja}} |
|||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Ünnepek májusban]] |
[[Kategória:Ünnepek májusban]] |
||
[[Kategória:Ünnepek júniusban]] |
[[Kategória:Ünnepek júniusban]] |
||
A lap jelenlegi, 2024. június 5., 09:32-kori változata
| Úrnapja | |
 | |
| Hivatalos neve | az Úr Testének és Vérének ünnepe |
| Alternatív neve | az eucharisztia ünnepe, Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini |
| Ünneplik | katolikusok |
| Tartalma, jelentése | főünnep az eucharisztia tiszteletére |
| Ideje | pünkösd utáni második csütörtök (főünnep: vasárnap) |
| 2021. | június 3. |
| 2022. | június 16. |
| 2023. | június 8. |
| Rituálé | körmenet négy oltárhoz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Úrnapja témájú médiaállományokat. | |
Az úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini[1]) katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban (például Angliában és Walesben) a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá.
Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon. Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részeiben, Brazíliában, Dominikában, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Trinidad és Tobagóban és Portugáliában munkaszüneti nap.
Elsősorban katolikus ünnep, de az Anglikán Közösség tagegyházai közt is ismert: a Church of England (az angol anglikán egyház) a „Szent Egyesülésért való hálaadás napjaként” (vagy Corpus Christi) ismeri, de nem főünnep. Ünnepli az Ókatolikus Egyház és a latinizált keleti katolikus egyházak is.
A kifejezést a református egyház más értelemben használja, mégpedig Jézus feltámadására emlékezve (ami a hét első napján történt) a vasárnap megjelölésére. Például a Heidelbergi káté 52 „úrnapjára” felosztva tartalmazza a kérdés-felelet formában megfogalmazott hitvallást (az év 52 vasárnapjának megfelelően).
Úrnapja-naptár
[szerkesztés]
Napjai a katolikus liturgiai naptárban 2010-től 2030-ig (a csütörtöki napok, a vasárnapi ünnep három nappal későbbi[2]):
- 2010: június 3.
- 2011: június 23.
- 2012: június 7.
- 2013: május 30.
- 2014: június 19.
- 2015: június 4.
- 2016: május 26.
- 2017: június 15.
- 2018: május 31.
- 2019: június 20.
- 2020: június 11.
- 2021: június 3.
- 2022: június 16.
- 2023: június 8.
- 2024: május 30.
- 2025: június 19.
- 2026: június 4.
- 2027: május 27.
- 2028: június 15.
- 2029: május 31.
- 2030: június 20.
Az úrnapja legkorábbi lehetséges dátuma május 21., a legkésőbbi június 24.
Eredete
[szerkesztés]Az úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augusztiniánus rendi apáca Liège-i (másképp: Lüttichi vagy Cornilloni) Szent Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az eucharisztiaünnep létrehozása érdekében a tudós dominikánus St-Cheri Hugóhoz, Jacques Pantaléonhoz (a későbbi IV. Orbán pápához) és Robert de Thoret liège-i püspökhöz. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. A rendeletet és az ünnephez rendelt liturgia egyes részeit megőrizte Anton Joseph Binterim Vorzüglichsten Denkwürdigkeiten der Christkatholischen Kirche című műve.
Általánosan elterjedt csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét tartott a bolsenai Szent Krisztina templomban. Az átváltoztatás pillanatában kétség szállta meg, valóban Krisztus testévé válik-e a kenyér és a bor, amikor a megtört ostyából vércseppek hulltak a korporáléra (ostyaabrosz). A véres korporálét 1264. június 14-én Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa 1264. szeptember 8-án Transiturus bullájában hirdette ki, hogy ezentúl minden évben a pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg az úrnapja ünnepét.[3]
A magyarok lakta földön
[szerkesztés]
Általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel Magyarországon és másutt is összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe.
A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér.[4]
Az első adatok magyarországi megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből valók. Az 1501-es budavári körmeneten részt vett II. Ulászló király is. Nagy tömeg jelenlétében elégették Mohamed jelképes mecsetjét, koporsóját és török katonákat ábrázoló bábukat.[5]
Néphagyomány
[szerkesztés]Az oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.
Sok helyen, például Tiszaabádon[6] (jelenleg Abádszalók része) sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járják végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjed: családok saját házuknál vállalják az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonják a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálja, hogy az áldás az otthonokra is kiterjed. A sátrakat régen a négy égtájhoz tájolták. Pesthidegkúton még az 1940-es években is „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez: az úrnapi előkészületekben gyakorlatilag az egész falu részt vett.[7] Korondon kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.[8]
Székelykevén úrnapján virágokból fonnak koszorút és ezt elviszik a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik és közben az Úrangyalát imádkozzák.[9]
Mihálygergén a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól. Baranyában az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon. Sióagárdon a beteg gyermekek fürdőjébe tettek az úrnapi virágokból. Máshol lábfájás elleni fürdőbe tették őket, előfordult az is, hogy a fájós fogat füstölték velük.
Pilisvörösváron, illetve Budaörsön a templom körüli utcákat teljes hosszukban összefüggő virágszőnyeggel díszítik ezen a napon.
Erdélyben az elsőáldozó kislányok, fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek az oltáriszentség elé.
Források
[szerkesztés]- ↑ Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009.
- ↑ Mozgó római katolikus ünnepek
- ↑ Úrnapja Archiválva 2016. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, seminarium.ro
- ↑ Esztergom-Budapest Főegyházmegye Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, esztergomi-ersekseg.hu
- ↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 424. o. ISBN 963-05-2443-0
- ↑ Úrnapja 2005 Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, szalok.hu
- ↑ Május 29- Úrnapja, Krisztus Testének és Vérének főünnepe
- ↑ Úrnapja2009. június 11. Archiválva 2016. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, rafia.hu
- ↑ Június 14. Úrnapja Archiválva 2016. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, nimrod-mohacs.hu
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
