„2009-es európai parlamenti választás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Jogosultság: magyarspecifikusság csökkentése |
→Indulók: magyarspecifikusság ki |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
A szavazáson való részvétel másik feltétele még a [[választói névjegyzék]]be történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem álltak valamely általános kizárási ok alatt, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott. |
A szavazáson való részvétel másik feltétele még a [[választói névjegyzék]]be történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem álltak valamely általános kizárási ok alatt, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott. |
||
== Indulók == |
== Indulók és feltételek == |
||
A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényt is kapnak. Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjt. |
|||
Mivel szeparáltan történik az Európai Parlament tagjainak megválasztása, ezért minden tagállamban eltérnek az indulók: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott [[szavazat]] öt százaléka. |
|||
A listát és az azon sorrendben szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző harmincadik napon az ajánlószelvények átadásával együtt be kell jelenteni az Országos Választási Bizottságnál. |
|||
Általánosságban egy tagállam egy [[választókerület]]nek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy [[Lengyelország]]ban több választókerület is volt és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít és összesen tíz párt által állított nyolc lista indult a választáson. |
|||
Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyűlési választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekről az ott meghatározott sorrendben juthatnak EP-mandátumhoz a jelöltek - az adott párt(szövetség) által elért eredménytől függően. |
|||
== Győztes == |
== Győztes == |
||
A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát. |
A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát. |
||
A lap 2009. május 28., 18:31-kori változata
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2009. május 28. |
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon a köztársasági elnök március 26-ai döntésének megfelelően június 7-én, vasárnap - választják meg az Európai Parlament új tagjait a következő öt évre. Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta közvetlenül választják. Az innentől számított hatodik parlamenti ciklus 2004-ben kezdődött és az idén ér véget.
Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten.
Szavazás időpontja
Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló 1976-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7-10-re kiíró 1978-as tanácsi döntés határozza meg. A szabályok szerint az Európai Közösség egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok választási rendszere, hagyományai határozzák meg. 2009-ben június 4. és június 7. között határozták meg az választás lehetséges időpontjait, erről az Európai Tanács 2008. június 2-ái ülésén döntött.
Magyarországon a köztársasági elnöknek kell kitűznie a választást. Sólyom László köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tagállam más időpontot és megoldást választott, például Hollandiában és Nagy-Britanniában csütörtökön, június 4-én szavaznak, Írországban pedig 5-én. Cipruson, Lettországban, Máltán és Szlovákiában június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. Csehországban és Olaszországban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás.
Jogosultság
Az Európai Unió állampolgára a választáson bármely tagállamban szavazhat és bármely tagállamban megszavazható, amennyiben az adott tagállamban bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egységes életkori megkötés nincs, de általános, hogy a választás napjáig a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek vehetnek részt a választáson (Ausztriában például tizenhat év a korhatár).
Magyarországon az Alkotmány határozza meg elsősorban a választási jogosultságot az EP-választásnál. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése szerint minden olyan, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti a jog a választáson való részvételre (aktív választójog). Ez vonatkozik a megválasztásra is (passzív választójog).
A szavazáson való részvétel másik feltétele még a választói névjegyzékbe történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem álltak valamely általános kizárási ok alatt, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott.
Indulók és feltételek
Mivel szeparáltan történik az Európai Parlament tagjainak megválasztása, ezért minden tagállamban eltérnek az indulók: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott szavazat öt százaléka.
Általánosságban egy tagállam egy választókerületnek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy Lengyelországban több választókerület is volt és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít és összesen tíz párt által állított nyolc lista indult a választáson.
Győztes
A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát.
Ezután (a D'Hondt-módszer szerint) egy táblázatban egymás mellé felírják az 5 százalékot elért pártlisták neveit, a nevek alatti oszlopokba pedig az adott listára leadott szavazatok számát. Ez alá jön az adott párt(szövetség) által kapott szavazatok számának fele, ez alá a harmada, ez alá a negyede, és így tovább.
Ezt követően megkeresik az egész táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában ez a szám található, az a pártlista kap egy mandátumot. (A legnagyobb szám nyilván a legtöbb voksot begyűjtő pártlista neve alatt lesz.) Ezután kikeresik a második legnagyobb számot. Az ennek megfelelő pártlista is kap egy mandátumot. Aztán jön a harmadik, a negyedik, és így tovább. Ezt egészen addig folytatják, amíg mind a 22 EP-képviselői helyet ki nem osztották.
Határon túli magyar EP-képviselők
Az EP-be a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának két képviselője került be 2004-ben: Duka-Zólyomi Árpád és Bauer Edit.
Az Európai Parlament már jóval Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozása előtt, 2005 szeptemberében megfigyelőket fogadott e két országból. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ekkor Kelemen Atillát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károly Ferencet delegálta. Ők Románia csatlakozását követően teljes jogú EP-képviselők lettek.
Az immár EU-tag Romániában 2007. november 25-én tartották az első EP-választást. Az RMDSZ képviseletében Sógor Csaba és Winkler Gyula került be az Európai Parlamentbe, és függetlenként jutott be Tőkés László. Csibi Magor a Nemzeti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot.
Az MKP-s és RMDSZ-es EP-képviselők az Európai Néppárt frakciójában foglalnak helyet. Tőkés László egy ideig független képviselő volt, majd a Zöldek - Európai Szabad Szövetség nevű csoporthoz csatlakozott.
Az Európai Parlament minden képviselőjének joga van ahhoz, hogy anyanyelvén szólaljon fel a bizottsági, illetve plenáris üléseken.
Az EP-választásról a világhálón
A június 7-ei EP-választásra készülve az Európai Parlament saját profilt hozott létre a legismertebb internetes közösségi oldalakon, a Facebookon, a MySpace‑en, a YouTube videómegosztó EU-s aloldalán, az EUTube-on, illetve a Flickr fotómegosztó oldalon. Az EP választási honlapján június 7-én folyamatosan követhetők lesznek az egész Európából beérkező választási adatok.
A június 4–7-i választásokat megelőzően az Európai Parlament 22 nyelven profilt hozott létre a Twitter mikroblogon annak érdekében, hogy tájékoztassa az uniós polgárokat a közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos hírekről.