„2009-es európai parlamenti választás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
két sablon ki |
Syp (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== Szavazás időpontja == |
== Szavazás időpontja == |
||
Az [[Európai Parlament|európai parlamenti]] képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló [[1976]]-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7-10-re kiíró [[1978]]-as [[Európai Tanács|tanácsi]] döntés határozza meg. A szabályok szerint az [[Európai Közösség]] egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok [[választási rendszer]]e, hagyományai határozzák meg. [[2009]]-ben [[június 4.]] és [[június 7.]] között határozták meg |
Az [[Európai Parlament|európai parlamenti]] képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló [[1976]]-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7-10-re kiíró [[1978]]-as [[Európai Tanács|tanácsi]] döntés határozza meg. A szabályok szerint az [[Európai Közösség]] egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok [[választási rendszer]]e, hagyományai határozzák meg. [[2009]]-ben [[június 4.]] és [[június 7.]] között határozták meg a választás lehetséges időpontjait, erről az [[Európai Tanács]] [[2008]]. [[június 2.|június 2]]-ái ülésén döntött. |
||
Magyarországon a [[köztársasági elnök]]nek kell kitűznie a választást. [[Sólyom László]] köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tag[[állam]] más időpontot és megoldást választott, például [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] csütörtökön, június 4-én szavaznak, [[Írország]]ban pedig 5-én. [[Ciprus]]on, [[Lettország]]ban, [[Málta|Máltán]] és [[Szlovákia|Szlovákiában]] június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. [[Csehország]]ban és [[Olaszország]]ban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás. |
Magyarországon a [[köztársasági elnök]]nek kell kitűznie a választást. [[Sólyom László]] köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tag[[állam]] más időpontot és megoldást választott, például [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] csütörtökön, június 4-én szavaznak, [[Írország]]ban pedig 5-én. [[Ciprus]]on, [[Lettország]]ban, [[Málta|Máltán]] és [[Szlovákia|Szlovákiában]] június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. [[Csehország]]ban és [[Olaszország]]ban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás. |
||
A lap 2009. május 29., 09:16-kori változata
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2009. május 29. |
A 2009-es európai parlamenti választás az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között – Magyarországon június 7-én, vasárnap – választják meg az Európai Parlament új tagjait a 2009 és 2014 közötti időszakra.
Az európai parlamenti választás közvetlen, arányos rendszerű választás, melyet először 1979-ben választottak meg e rendszer alapján.
Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten (Magyarországon a 2004-ben megválasztott huszonnégy helyett huszonkettőre csökkent a megválasztható képviselők száma).
Szavazás időpontja
Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló 1976-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7-10-re kiíró 1978-as tanácsi döntés határozza meg. A szabályok szerint az Európai Közösség egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok választási rendszere, hagyományai határozzák meg. 2009-ben június 4. és június 7. között határozták meg a választás lehetséges időpontjait, erről az Európai Tanács 2008. június 2-ái ülésén döntött.
Magyarországon a köztársasági elnöknek kell kitűznie a választást. Sólyom László köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tagállam más időpontot és megoldást választott, például Hollandiában és Nagy-Britanniában csütörtökön, június 4-én szavaznak, Írországban pedig 5-én. Cipruson, Lettországban, Máltán és Szlovákiában június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. Csehországban és Olaszországban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás.
Jogosultság
Az Európai Unió állampolgára a választáson bármely tagállamban szavazhat és bármely tagállamban megszavazható, amennyiben az adott tagállamban bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egységes életkori megkötés nincs, de általános, hogy a választás napjáig a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek vehetnek részt a választáson (Ausztriában például tizenhat év a korhatár).
Magyarországon az Alkotmány határozza meg elsősorban a választási jogosultságot az EP-választásnál. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése szerint minden olyan, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti a jog a választáson való részvételre (aktív választójog). Ez vonatkozik a megválasztásra is (passzív választójog).
A szavazáson való részvétel másik feltétele még a választói névjegyzékbe történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem álltak valamely általános kizárási ok alatt, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott.
Indulók és feltételek
Mivel szeparáltan történik az Európai Parlament tagjainak megválasztása, ezért minden tagállamban eltérnek az indulók: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott szavazat öt százaléka.
Általánosságban egy tagállam egy választókerületnek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy Lengyelországban több választókerület is volt és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít és összesen tíz párt által állított nyolc lista indult a választáson.