„2009-es európai parlamenti választás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. június 17., 21:36-kori változata

A 2009-es európai parlamenti választás során az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között – Magyarországon június 7-én, vasárnap – választották meg az Európai Parlament új tagjait a 2009 és 2014 közötti időszakra.

Az európai parlamenti választás közvetlen, arányos rendszerű választás, melyet először 1979-ben rendeztek meg e rendszer alapján.

Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten (Magyarországon a 2004-ben megválasztott 24 helyett 22-re csökkent a megválasztható képviselők száma).

A szavazás időpontja

Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló 1976-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7–10-re kiíró 1978-as tanácsi döntés határozza meg. A szabályok szerint az Európai Közösség egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok választási rendszere, hagyományai határozzák meg. 2009-ben június 4. és június 7. között határozták meg a választás lehetséges időpontjait, erről az Európai Tanács 2008. június 2-ai ülésén döntött.

Magyarországon a köztársasági elnöknek kell kitűznie a választást. Sólyom László köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tagállam más időpontot és megoldást választott, például Hollandiában és Nagy-Britanniában csütörtökön, június 4-én szavaznak, Írországban pedig 5-én. Cipruson, Lettországban, Máltán és Szlovákiában ezzel szemben június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. Csehországban és Olaszországban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás.

Jogosultság

Az Európai Unió állampolgára a választáson bármely tagállamban szavazhat és bármely tagállamban megszavazható, amennyiben az adott tagállamban bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egységes életkori megkötés nincs, de általános, hogy a választás napjáig a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek vehetnek részt a választáson (Ausztriában például tizenhat év a korhatár).

Magyarországon az Alkotmány határozza meg elsősorban a választási jogosultságot az EP-választásnál. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése szerint minden olyan, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti a jog a választáson való részvételre (aktív választójog). Ez vonatkozik a megválasztásra is (passzív választójog).

A szavazáson való részvétel másik feltétele még a választói névjegyzékbe történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem tartoztak valamely általános kizárási ok körébe, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott.

Indulók és feltételek

Mivel az Európai Parlament tagjainak megválasztása szeparáltan történik, az indulók minden tagállamban eltérnek: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott szavazat 5 százaléka.

Általánosságban egy tagállam egy választókerületnek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy Lengyelországban több választókerület is volt, és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít, és összesen 10 párt által állított 8 lista indult a választáson.

Eredmények

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Forrás

Az Európai Parlament választási honlapja

Lásd még

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''2009-es európai parlamenti választás''' az [[Európai Unió]] országaiban 2009. június 4. és 7. között – Magyarországon június 7-én, vasárnap – választják meg az Európai Parlament új tagjait a [[2009]] és [[2014]] közötti időszakra.
+A '''2009-es európai parlamenti választás''' során az [[Európai Unió]] országaiban 2009. június 4. és 7. között – Magyarországon június 7-én, vasárnap – választották meg az [[Európai Parlament]] új tagjait a [[2009]] és [[2014]] közötti időszakra.
-Az európai parlamenti választás közvetlen, arányos rendszerű választás, melyet először [[1979]]-ben választottak meg e rendszer alapján.
+Az európai parlamenti választás közvetlen, arányos rendszerű választás, melyet először [[1979]]-ben rendeztek meg e rendszer alapján.
-Az [[Európai Unió]] minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten (Magyarországon a [[2004]]-ben megválasztott huszonnégy helyett huszonkettőre csökkent a megválasztható képviselők száma).
+Az [[Európai Unió]] minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten (Magyarországon a [[2004]]-ben megválasztott 24 helyett 22-re csökkent a megválasztható képviselők száma).
-== Szavazás időpontja ==
+== A szavazás időpontja ==
-Az [[Európai Parlament|európai parlamenti]] képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló [[1976]]-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7-10-re kiíró [[1978]]-as [[Európai Tanács|tanácsi]] döntés határozza meg. A szabályok szerint az [[Európai Közösség]] egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok [[választási rendszer]]e, hagyományai határozzák meg. [[2009]]-ben [[június 4.]] és [[június 7.]] között határozták meg a választás lehetséges időpontjait, erről az [[Európai Tanács]] [[2008]]. [[június 2.|június 2]]-ái ülésén döntött.
+Az [[Európai Parlament|európai parlamenti]] képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló [[1976]]-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7–10-re kiíró [[1978]]-as [[Európai Tanács|tanácsi]] döntés határozza meg. A szabályok szerint az [[Európai Közösség]] egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok [[választási rendszer]]e, hagyományai határozzák meg. [[2009]]-ben [[június 4.]] és [[június 7.]] között határozták meg a választás lehetséges időpontjait, erről az [[Európai Tanács]] [[2008]]. [[június 2.|június 2]]-ai ülésén döntött.
-Magyarországon a [[köztársasági elnök]]nek kell kitűznie a választást. [[Sólyom László]] köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tag[[állam]] más időpontot és megoldást választott, például [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] csütörtökön, június 4-én szavaznak, [[Írország]]ban pedig 5-én. [[Ciprus]]on, [[Lettország]]ban, [[Málta|Máltán]] és [[Szlovákia|Szlovákiában]] június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. [[Csehország]]ban és [[Olaszország]]ban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás.
+Magyarországon a [[köztársasági elnök]]nek kell kitűznie a választást. [[Sólyom László]] köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tagállam más időpontot és megoldást választott, például [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] csütörtökön, június 4-én szavaznak, [[Írország]]ban pedig 5-én. [[Ciprus]]on, [[Lettország]]ban, [[Málta|Máltán]] és [[Szlovákia|Szlovákiában]] ezzel szemben június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. [[Csehország]]ban és [[Olaszország]]ban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás.
 == Jogosultság ==
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 Az Európai Unió állampolgára a választáson bármely tagállamban szavazhat és bármely tagállamban megszavazható, amennyiben az adott tagállamban bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egységes életkori megkötés nincs, de általános, hogy a választás napjáig a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek vehetnek részt a választáson ([[Ausztria|Ausztriában]] például tizenhat év a korhatár).
-Magyarországon az Alkotmány határozza meg elsősorban a választási jogosultságot az EP-választásnál. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése szerint minden olyan, a [[Magyar Köztársaság]] területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar [[állampolgárság|állampolgárt]] és az [[Európai Unió]] más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti a jog a választáson való részvételre (aktív [[választójog]]). Ez vonatkozik a megválasztásra is (passzív választójog).
+Magyarországon az [[a Magyar Köztársaság Alkotmánya|Alkotmány]] határozza meg elsősorban a választási jogosultságot az EP-választásnál. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése szerint minden olyan, a [[Magyar Köztársaság]] területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar [[állampolgárság|állampolgárt]] és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti a jog a választáson való részvételre (aktív [[választójog]]). Ez vonatkozik a megválasztásra is (passzív választójog).
-A szavazáson való részvétel másik feltétele még a [[választói névjegyzék]]be történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem álltak valamely általános kizárási ok alatt, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott.
+A szavazáson való részvétel másik feltétele még a [[választói névjegyzék]]be történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem tartoztak valamely általános kizárási ok körébe, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott.
 == Indulók és feltételek ==
-Mivel szeparáltan történik az Európai Parlament tagjainak megválasztása, ezért minden tagállamban eltérnek az indulók: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott [[szavazat]] öt százaléka.
+Mivel az Európai Parlament tagjainak megválasztása szeparáltan történik, az indulók minden tagállamban eltérnek: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott [[szavazat]] 5 százaléka.
-Általánosságban egy tagállam egy [[választókerület]]nek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy [[Lengyelország]]ban több választókerület is volt és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít és összesen tíz párt által állított nyolc lista indult a választáson.
+Általánosságban egy tagállam egy [[választókerület]]nek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy [[Lengyelország]]ban több választókerület is volt, és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít, és összesen 10 párt által állított 8 lista indult a választáson.
 == Eredmények ==
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 == Forrás ==
 *[http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/008-44690-350-12-51-901-20081216IPR44689-15-12-2008-2008-false/default_hu.htm Az Európai Parlament választási honlapja]