„Második Internacionálé” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. augusztus 27., 07:10-kori változata

A Második Internacionálé a nemzetközi szocializmus ügyét szolgálni hivatott nemzetközi szervezet volt, amelyet 1889-ben alapítottak szocialista és munkáspártok. Jelentős szerepet játszott a szocialista eszmék terjedésében, a munkásosztály szervezeti megerősödésében, a politikai harc fokozásában. Az anarchistákkal szemben – akiket az 1896-os kongresszusról ki is zártak – több kongresszuson megerősítették a politikai harc, a parlamenti munka fontosságát. Brüsszel székhellyel 1900-tól Nemzetközi Szocialista Irodát hoztak létre a kongresszusok között folyó munka összehangolására. A szervezet 1916-ig működött.

A szervezet a korábban feloszlott Első Internacionálé munkáját folytatta, de a még ekkor is erős anarcho-szindikalista mozgalom, illetve a szakszervezetek nélkül.

A Második Internacionálé vezette be 1889-ben a munka nemzetközi napjaként május 1-jét és 1910-ben a március 8-án tartott nemzetközi nőnapot.

Az 1905-ös orosz forradalom idejétől egyre határozottabban elkülönül az Internacionáléban a revizionista, a centralista és a forradalmi baloldali irányzat, melyek ellentétei a háborús válság kiéleződésével fokozódtak. Ennek eredményeképpen az I. világháború kitörésekor, 1914-ben a II. Internacionálé sok vezetője az internacionalizmus elveit feladva a kapitalista (imperialista) kormányok oldalára állt.

Az első világháború idején oszlott fel, 1916-ban, miután az 1915-ben tartott zimmerwaldi konferencián baloldali szocialistákra (kommunistákra), illetve jobboldali szocialistákra (szociáldemokratákra) szakadt szét. (Az előbbiek egyesített háborúellenes kiállást akartak, az utóbbiak azonban saját kormányaik háborús erőfeszítéseit támogatták). Az internacionálé antimilitarista doktrínájának kudarcát Jean Jaurès francia szocialista politikus meggyilkolása szimbolizálta néhány nappal a háború kirobbanása előtt.

1919-ben a szovjet kommunisták vezetésével Komintern vagy Harmadik Internacionálé néven újjászervezték az internacionálét. A következő évben azok a baloldali szervezetek, amelyek nem kívánták, hogy közük legyen a kommunista internacionáléhoz, a Második Internacionálét szervezték újjá.

A Harmadik Internacionálét (Kommunista Internacionálé, Komintern) a Második Internacionálé forradalmi pártjai hozták létre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (NOSZF) győzelme és a világháború befejeződése után, 1919-ben, azzal a céllal, hogy felkészítse a proletariátust a győzelmes szocialista forradalomra. Lényegében olyan egységes világpárt volt, amelynek az egyes országok kommunista pártjai alkották a szekcióit, s ezek kötelesek voltak a világszervezet központi szerveinek határozatait végrehajtani.

Sok európai szocialista párt azonban egyik formációhoz sem akart csatlakozni. Ez utóbbiak alapították meg a többek közt az ausztromarxizmus által is befolyásolt Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaunióját (SZPNMU), amelyet „Kettő és feledik internacionálénak” is szoktak nevezni.

1923-tól kibontakozott a kapitalizmus viszonylagos stabilizációja, létrejött a reformizmus nemzetközi szervezete. Az SZPNMU és az újjáalakult Második Internacionálé ebben az évben egyesült és létrehozták a szociáldemokrata Munka és Szocialista Internacionálét, amely 1940-ig létezett. Ennek munkáját és hagyományát a második világháború után a máig létező Szocialista Internacionálé folytatta tovább, élesen elkülönülve a kommunista Komintern utódjától, a Kominformtól. A Szocialista Munkásinternacionálé megalakulásával az ún. "forradalmi munkásmozgalom" védekezésre kényszerült.

Kongresszusai

1889. – Párizs
1891. – Brüsszel
1893. – Zürich
1896. – London
1900. – Párizs
1904. – Amszterdam
1907. – Stuttgart
1910. – Koppenhága
1912. – Bázel (rendkívüli kongressszus)

Neves tagjai

Németország:

Franciaország:

Oroszország:

Ausztria:

Hollandia:

Források

Külső hivatkozások

Lásd még

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{kommunizmus}}
-A '''Második Internacionálé''' a nemzetközi [[szocializmus]] ügyét szolgálni hivatott nemzetközi szervezet volt, amelyet [[1889]]-ben alapítottak [[munkásmozgalom|szocialista és munkáspártok]]. A szervezet [[1916]]-ig működött.
+A '''Második Internacionálé''' a nemzetközi [[szocializmus]] ügyét szolgálni hivatott nemzetközi szervezet volt, amelyet [[1889]]-ben alapítottak [[munkásmozgalom|szocialista és munkáspártok]].
+Jelentős szerepet játszott a [[szocialista]] eszmék terjedésében, a [[munkásosztály]] szervezeti megerősödésében, a politikai harc fokozásában. Az [[anarchisták]]kal szemben – akiket az 1896-os kongresszusról ki is zártak – több kongresszuson megerősítették a politikai harc, a parlamenti munka fontosságát. Brüsszel székhellyel 1900-tól Nemzetközi Szocialista Irodát hoztak létre a kongresszusok között folyó munka összehangolására.
+A szervezet [[1916]]-ig működött.
 A szervezet a korábban feloszlott [[Első Internacionálé]] munkáját folytatta, de a még ekkor is erős [[anarcho-szindikalizmus|anarcho-szindikalista mozgalom]], illetve a [[szakszervezet]]ek nélkül.
 A Második Internacionálé vezette be [[1889]]-ben a munka nemzetközi napjaként [[május 1]]-jét és [[1910]]-ben a [[március 8.|március 8-án]] tartott [[nemzetközi nőnap]]ot.
+Az 1905-ös orosz forradalom idejétől egyre határozottabban elkülönül az Internacionáléban a [[revizionista]], a [[centralista]] és a forradalmi baloldali irányzat, melyek ellentétei a háborús válság kiéleződésével fokozódtak. Ennek eredményeképpen az I. világháború kitörésekor, 1914-ben a II. Internacionálé sok vezetője az internacionalizmus elveit feladva a kapitalista ([[imperialista]]) kormányok oldalára állt.
 [[Kép:Jean-Jaurès01.jpg|bélyegkép|bal|Jaurès]]
@@ 11. sor: / 15. sor: @@
 [[1919]]-ben a [[Szovjetunió|szovjet]] kommunisták vezetésével [[Komintern]] vagy Harmadik Internacionálé néven újjászervezték az internacionálét. A következő évben azok a baloldali szervezetek, amelyek nem kívánták, hogy közük legyen a kommunista internacionáléhoz, a Második Internacionálét szervezték újjá.
+A Harmadik Internacionálét (Kommunista Internacionálé, Komintern) a Második Internacionálé forradalmi pártjai hozták létre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (NOSZF) győzelme és a világháború befejeződése után, 1919-ben, azzal a céllal, hogy felkészítse a proletariátust a győzelmes szocialista forradalomra. Lényegében olyan egységes világpárt volt, amelynek az egyes országok kommunista pártjai alkották a szekcióit, s ezek kötelesek voltak a világszervezet központi szerveinek határozatait végrehajtani.
-Sok európai szocialista párt azonban egyik formációhoz sem akart csatlakozni. Ez utóbbiak alapították meg a többek közt az [[ausztromarxizmus]] által is befolyásolt [[Szocialista Pártok Nemzetközi Munkauniója|Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaunióját]] (SZPNMU), amelyet „Kettő és feledik internacionálénak” is szoktak nevezni.
+Sok európai szocialista párt azonban egyik formációhoz sem akart csatlakozni. Ez utóbbiak alapították meg a többek közt az [[ausztromarxizmus]] által is befolyásolt [[Szocialista Pártok Nemzetközi Munkauniója|Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaunióját]] (SZPNMU), amelyet „Kettő és feledik internacionálénak” is szoktak nevezni.
-Az SZPNMU és az újjáalakult Második Internacionálé [[1923]]-ban egyesült és létrehozták a szociáldemokrata [[Munka és Szocialista Internacionálé]]t, amely [[1940]]-ig létezett. Ennek munkáját és hagyományát a [[második világháború]] után a máig létező [[Szocialista Internacionálé]] folytatta tovább, élesen elkülönülve a kommunista Komintern utódjától, a [[Kominform]]tól.
+[[1923]]-tól kibontakozott a kapitalizmus viszonylagos stabilizációja, létrejött a reformizmus nemzetközi szervezete. Az SZPNMU és az újjáalakult Második Internacionálé ebben az évben egyesült és létrehozták a szociáldemokrata [[Munka és Szocialista Internacionálé]]t, amely [[1940]]-ig létezett. Ennek munkáját és hagyományát a [[második világháború]] után a máig létező [[Szocialista Internacionálé]] folytatta tovább, élesen elkülönülve a kommunista Komintern utódjától, a [[Kominform]]tól. A Szocialista Munkásinternacionálé megalakulásával az ún. "forradalmi munkásmozgalom" védekezésre kényszerült.
-==A Második Internacionálé kongresszusai==
+== Kongresszusai ==
 # [[1889]]. – [[Párizs]]
 # [[1891]]. – [[Brüsszel]]
@@ 27. sor: / 32. sor: @@
 # [[1912]]. – [[Bázel]] (rendkívüli kongressszus)
-==Neves tagjai==
+== Neves tagjai ==
 [[Kép:Lenin.WWI.JPG|bélyegkép|jobbra| Lenin]]
 '''[[Németország]]:'''
-*[[August Bebel]]
+* [[August Bebel]]
-*[[Hugo Haase]]
+* [[Hugo Haase]]
-*[[Karl Kautsky]]
+* [[Karl Kautsky]]
-*[[Karl Liebknecht]]
+* [[Karl Liebknecht]]
-*[[Wilhelm Liebknecht]]
+* [[Wilhelm Liebknecht]]
-*[[Rosa Luxemburg]]
+* [[Rosa Luxemburg]]
-*[[Clara Zetkin]]
+* [[Clara Zetkin]]
 '''[[Franciaország]]:'''
-*[[Paul Lafargue]]
+* [[Paul Lafargue]]
-*[[Jean Allemane]]
+* [[Jean Allemane]]
-*[[Jules Guesde]]
+* [[Jules Guesde]]
-*[[Jean Jaurès]]
+* [[Jean Jaurès]]
-*[[Gustave Hervé]]
+* [[Gustave Hervé]]
-*[[Édouard Vaillant]]
+* [[Édouard Vaillant]]
 '''[[Oroszország]]:'''
-*[[Vlagyimir Iljics Lenin]]
+* [[Vlagyimir Iljics Lenin]]
-*[[Georgij Valentyinovics Plehanov|Georgij Plehanov]]
+* [[Georgij Valentyinovics Plehanov|Georgij Plehanov]]
-*[[Pavel Boriszovics Akszelrod|Pavel Axelrod]]
+* [[Pavel Boriszovics Akszelrod|Pavel Axelrod]]
 '''[[Ausztria]]:'''
-*[[Victor Adler]]
+* [[Victor Adler]]
-*[[Karl Renner]]
+* [[Karl Renner]]
 '''[[Hollandia]]:'''
-*[[Anton Pannekoek]]
+* [[Anton Pannekoek]]
-*[[Pieter Jelles Troelstra]]
+* [[Pieter Jelles Troelstra]]
+== Források ==
-==Külső hivatkozások==
+{{nincs forrás}}
-* [http://www.marxists.org/history/international/social-democracy/index.htm A Második Internacionálé, marxists.org]
-*[http://www.minkoff-editions.com/histoire/pages/histoire_de_la_iie__internationale.htm Története (francia és angol nyelven)]
+== Külső hivatkozások ==
-==Lásd még==
+* [http://www.marxists.org/history/international/social-democracy/index.htm A Második Internacionálé, marxists.org]
+* [http://www.minkoff-editions.com/histoire/pages/histoire_de_la_iie__internationale.htm Története (francia és angol nyelven)]
+== Lásd még ==
 * [[Első Internacionálé]]
 * [[Komintern]]