„Nyelvtan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: kn:ವ್ಯಾಕರಣ |
a Bot: következő hozzáadása: ml, mwl következő módosítása: ar, mr |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
[[am:ስዋሰው]] |
[[am:ስዋሰው]] |
||
[[an:Gramatica]] |
[[an:Gramatica]] |
||
[[ar: |
[[ar:نحو]] |
||
[[ast:Gramática]] |
[[ast:Gramática]] |
||
[[az:Qrammatika]] |
[[az:Qrammatika]] |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
[[lv:Gramatika]] |
[[lv:Gramatika]] |
||
[[mk:Граматика]] |
[[mk:Граматика]] |
||
[[ml:വ്യാകരണം]] |
|||
[[mr: |
[[mr:व्याकरण]] |
||
[[ms:Tatabahasa]] |
[[ms:Tatabahasa]] |
||
[[mwl:Gramática]] |
|||
[[nds:Grammatik]] |
[[nds:Grammatik]] |
||
[[nl:Grammatica]] |
[[nl:Grammatica]] |
A lap 2009. október 20., 22:38-kori változata
Nyelvészet |
---|
Általános nyelvészet |
Fonológia · Morfológia |
Leíró nyelvészet |
Fonetika |
Alkalmazott nyelvészet |
Anyanyelv-pedagógia |
Nyelvészeti irányzatok |
Formális nyelvtan |
Interdiszciplínák |
Antropológiai nyelvészet
Diskurzuselemzés |
Kapcsolódó területek |
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy másnéven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Megkülönböztetünk normatív, valamint leíró nyelvtant. Míg a normatív nyelvtan a nyelv helyesnek vélt alkalmazásának szabályait állapítja meg, addig a leíró nyelvtan a nyelvi jelenségek feltérképezésével foglalkozik anélkül, hogy megállapítaná, mi számít helyes vagy helytelen nyelvhasználatnak.
A nyelvtan részterületei
A nyelvtan az alábbi részterületekre tagolódik:
- Hangtan, amelynek további két területe a fonetika és a fonológia. Az első a nyelv beszédhangjainak leírásával, a második azoknak a nyelvben betöltött szerepével foglalkozik. E két részterület egymással szorosan összefügg, így a nyelvekről szóló szakirodalmak gyakran egy fejezet alatt tárgyalják őket.
- Alaktan (morfológia), amely a szófajokat, azok felépítését és tulajdonságaikat tárgyalja.
- Mondattan (szintaxis), amely a szavak mondatban betöltött szerepével és a szórenddel foglalkozik.
- Jelentéstan (szemantika), amely a szavak jelentésével, értelmezésével foglalkozik.
- Stilisztika, amely a különböző nyelvi kifejezési stílusokat tárgyalja.
Szűkebb, hétköznapi értelmezésben – s időnként a szakirodalomban is – sokszor csak az alaktant és a mondattant értik a nyelvtan fogalma alatt. E két terület között eleve sok átfedés van, így gyakran egy területként tárgyalják őket, melynek összefoglaló elnevezése a morfoszintaxis.