[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Nyelvtan” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MelancholieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: kn:ವ್ಯಾಕರಣ
Robbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ml, mwl következő módosítása: ar, mr
22. sor: 22. sor:
[[am:ስዋሰው]]
[[am:ስዋሰው]]
[[an:Gramatica]]
[[an:Gramatica]]
[[ar:قواعد اللغة]]
[[ar:نحو]]
[[ast:Gramática]]
[[ast:Gramática]]
[[az:Qrammatika]]
[[az:Qrammatika]]
69. sor: 69. sor:
[[lv:Gramatika]]
[[lv:Gramatika]]
[[mk:Граматика]]
[[mk:Граматика]]
[[ml:വ്യാകരണം]]
[[mr:मराठी व्याकरण]]
[[mr:व्याकरण]]
[[ms:Tatabahasa]]
[[ms:Tatabahasa]]
[[mwl:Gramática]]
[[nds:Grammatik]]
[[nds:Grammatik]]
[[nl:Grammatica]]
[[nl:Grammatica]]

A lap 2009. október 20., 22:38-kori változata

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy másnéven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Megkülönböztetünk normatív, valamint leíró nyelvtant. Míg a normatív nyelvtan a nyelv helyesnek vélt alkalmazásának szabályait állapítja meg, addig a leíró nyelvtan a nyelvi jelenségek feltérképezésével foglalkozik anélkül, hogy megállapítaná, mi számít helyes vagy helytelen nyelvhasználatnak.

A nyelvtan részterületei

A nyelvtan az alábbi részterületekre tagolódik:

  • Hangtan, amelynek további két területe a fonetika és a fonológia. Az első a nyelv beszédhangjainak leírásával, a második azoknak a nyelvben betöltött szerepével foglalkozik. E két részterület egymással szorosan összefügg, így a nyelvekről szóló szakirodalmak gyakran egy fejezet alatt tárgyalják őket.
  • Alaktan (morfológia), amely a szófajokat, azok felépítését és tulajdonságaikat tárgyalja.
  • Mondattan (szintaxis), amely a szavak mondatban betöltött szerepével és a szórenddel foglalkozik.
  • Jelentéstan (szemantika), amely a szavak jelentésével, értelmezésével foglalkozik.
  • Stilisztika, amely a különböző nyelvi kifejezési stílusokat tárgyalja.

Szűkebb, hétköznapi értelmezésben – s időnként a szakirodalomban is – sokszor csak az alaktant és a mondattant értik a nyelvtan fogalma alatt. E két terület között eleve sok átfedés van, így gyakran egy területként tárgyalják őket, melynek összefoglaló elnevezése a morfoszintaxis.

Külső hivatkozások