[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Nyelvtan” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Escarbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: be:Граматыка
Jotterbot (vitalap | szerkesztései)
15. sor: 15. sor:


[[Kategória:Nyelvészet]]
[[Kategória:Nyelvészet]]

[[rue:Ґраматіка]]


[[en:Grammar]]
[[en:Grammar]]
28. sor: 30. sor:
[[bg:Граматика]]
[[bg:Граматика]]
[[bn:ব্যাকরণ]]
[[bn:ব্যাকরণ]]
[[bo:བརྡ་སྤྲོད་ཀྱི་གཞུང་།]]
[[br:Yezhadur]]
[[br:Yezhadur]]
[[bs:Gramatika]]
[[bs:Gramatika]]
94. sor: 97. sor:
[[ro:Gramatică]]
[[ro:Gramatică]]
[[ru:Грамматика]]
[[ru:Грамматика]]
[[rue:Ґраматіка]]
[[rw:Ikibonezamvugo]]
[[rw:Ikibonezamvugo]]
[[sa:व्याकरणम्]]
[[sa:व्याकरणम्]]

A lap 2011. február 6., 04:53-kori változata

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Megkülönböztetünk normatív, valamint leíró nyelvtant. Míg a normatív nyelvtan a nyelv helyesnek vélt alkalmazásának szabályait állapítja meg, addig a leíró nyelvtan a nyelvi jelenségek feltérképezésével foglalkozik anélkül, hogy megállapítaná, mi számít helyes vagy helytelen nyelvhasználatnak.

A nyelvtan részterületei

A nyelvtan az alábbi részterületekre tagolódik:

  • Hangtan, amelynek további két területe a fonetika és a fonológia. Az első a nyelv beszédhangjainak leírásával, a második azoknak a nyelvben betöltött szerepével foglalkozik. E két részterület egymással szorosan összefügg, így a nyelvekről szóló szakirodalmak gyakran egy fejezet alatt tárgyalják őket.
  • Alaktan (morfológia), amely a szófajokat, azok felépítését és tulajdonságaikat tárgyalja.
  • Mondattan (szintaxis), amely a szavak mondatban betöltött szerepével és a szórenddel foglalkozik.
  • Jelentéstan (szemantika), amely a szavak jelentésével, értelmezésével foglalkozik.
  • Stilisztika, amely a különböző nyelvi kifejezési stílusokat tárgyalja.

Szűkebb, hétköznapi értelmezésben – s időnként a szakirodalomban is – sokszor csak az alaktant és a mondattant értik a nyelvtan fogalma alatt. E két terület között eleve sok átfedés van, így gyakran egy területként tárgyalják őket, melynek összefoglaló elnevezése a morfoszintaxis.

Külső hivatkozások