„Nyelvtan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: be:Граматыка |
a Bot: következő hozzáadása: bo:བརྡ་སྤྲོད་ཀྱི་གཞུང་། |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
[[Kategória:Nyelvészet]] |
[[Kategória:Nyelvészet]] |
||
⚫ | |||
[[en:Grammar]] |
[[en:Grammar]] |
||
28. sor: | 30. sor: | ||
[[bg:Граматика]] |
[[bg:Граматика]] |
||
[[bn:ব্যাকরণ]] |
[[bn:ব্যাকরণ]] |
||
[[bo:བརྡ་སྤྲོད་ཀྱི་གཞུང་།]] |
|||
[[br:Yezhadur]] |
[[br:Yezhadur]] |
||
[[bs:Gramatika]] |
[[bs:Gramatika]] |
||
94. sor: | 97. sor: | ||
[[ro:Gramatică]] |
[[ro:Gramatică]] |
||
[[ru:Грамматика]] |
[[ru:Грамматика]] |
||
⚫ | |||
[[rw:Ikibonezamvugo]] |
[[rw:Ikibonezamvugo]] |
||
[[sa:व्याकरणम्]] |
[[sa:व्याकरणम्]] |
A lap 2011. február 6., 04:53-kori változata
Nyelvészet |
---|
Általános nyelvészet |
Fonológia · Morfológia |
Leíró nyelvészet |
Fonetika |
Alkalmazott nyelvészet |
Anyanyelv-pedagógia |
Nyelvészeti irányzatok |
Formális nyelvtan |
Interdiszciplínák |
Antropológiai nyelvészet
Diskurzuselemzés |
Kapcsolódó területek |
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Megkülönböztetünk normatív, valamint leíró nyelvtant. Míg a normatív nyelvtan a nyelv helyesnek vélt alkalmazásának szabályait állapítja meg, addig a leíró nyelvtan a nyelvi jelenségek feltérképezésével foglalkozik anélkül, hogy megállapítaná, mi számít helyes vagy helytelen nyelvhasználatnak.
A nyelvtan részterületei
A nyelvtan az alábbi részterületekre tagolódik:
- Hangtan, amelynek további két területe a fonetika és a fonológia. Az első a nyelv beszédhangjainak leírásával, a második azoknak a nyelvben betöltött szerepével foglalkozik. E két részterület egymással szorosan összefügg, így a nyelvekről szóló szakirodalmak gyakran egy fejezet alatt tárgyalják őket.
- Alaktan (morfológia), amely a szófajokat, azok felépítését és tulajdonságaikat tárgyalja.
- Mondattan (szintaxis), amely a szavak mondatban betöltött szerepével és a szórenddel foglalkozik.
- Jelentéstan (szemantika), amely a szavak jelentésével, értelmezésével foglalkozik.
- Stilisztika, amely a különböző nyelvi kifejezési stílusokat tárgyalja.
Szűkebb, hétköznapi értelmezésben – s időnként a szakirodalomban is – sokszor csak az alaktant és a mondattant értik a nyelvtan fogalma alatt. E két terület között eleve sok átfedés van, így gyakran egy területként tárgyalják őket, melynek összefoglaló elnevezése a morfoszintaxis.