„Ady Mariska” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 32. sor: | 32. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[Budapest]]en szerzett [[tanító]]i oklevelet, írói munkásságát [[novella|novellával]] és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló [[nő]] hangját szólaltatta meg. Az [[I. világháború]]ban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. [[Líra]]i képalkotásában [[Ady Endre|Ady Endrét]] követi. Írásai főleg [[erdély]]i lapokban, így a [[Csíki Lapok]], [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]], [[Magyar nép (folyóirat)|Magyar Nép]], [[Pásztortűz]], [[Székely Nép]], [[Szilágy]], [[Vasárnapi Újság]], [[Zord Idő (folyóirat)|Zord Idő]] hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései [[Kovalovszky Miklós]] ''Emlékezések Ady Endréről'' (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a [[Kemény Zsigmond Társaság]]nak. Betegsége miatt korán elhallgatott. |
[[Budapest]]en szerzett [[tanító]]i oklevelet, írói munkásságát [[novella|novellával]] és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló [[nő]] hangját szólaltatta meg. Az [[I. világháború]]ban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. [[Líra]]i képalkotásában [[Ady Endre|Ady Endrét]] követi. Írásai főleg [[erdély]]i lapokban, így a [[Csíki Lapok]], [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]], [[Magyar nép (folyóirat)|Magyar Nép]], [[Pásztortűz]], [[Székely Nép]], [[Szilágy]], [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]], [[Zord Idő (folyóirat)|Zord Idő]] hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései [[Kovalovszky Miklós]] ''Emlékezések Ady Endréről'' (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a [[Kemény Zsigmond Társaság]]nak. Betegsége miatt korán elhallgatott. |
||
==Kötetben szépirodalmi munkái== |
==Kötetben szépirodalmi munkái== |
||
A lap 2011. április 6., 20:29-kori változata
| Ady Mariska | |
| Élete | |
| Született | 1889. február 26. Hadad, Románia |
| Elhunyt | 1977. február 4. (87 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | elbeszélések, versek |
| Első műve | Sok ború - kevés derű (elbeszélések, rajzok, Zilah, 1907) |
Ady Mariska (Hadad, 1888. február 26. – Budapest, 1977. február 4.) magyar költő, elbeszélő. Ady Endre unokatestvére volt.
Élete
Budapesten szerzett tanítói oklevelet, írói munkásságát novellával és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló nő hangját szólaltatta meg. Az I. világháborúban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. Lírai képalkotásában Ady Endrét követi. Írásai főleg erdélyi lapokban, így a Csíki Lapok, Ellenzék, Magyar Nép, Pásztortűz, Székely Nép, Szilágy, Vasárnapi Újság, Zord Idő hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései Kovalovszky Miklós Emlékezések Ady Endréről (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak. Betegsége miatt korán elhallgatott.
Kötetben szépirodalmi munkái
- Sok ború - kevés derű (elbeszélések, rajzok, Zilah, 1907)
- Én az őszben járok (versek, Székelykeresztúr, 1924; 2. bőv. kiad. Kolozsvár)
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 16–17. o. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963 8607 10 6
