[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Amor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Képek: - center (így már jó)
a Nemzetközi katalógusok.
38. sor: 38. sor:
* [[Németh Amadé]]: Operaritkaságok. Zeneműkiadó, Budapest, 1980.
* [[Németh Amadé]]: Operaritkaságok. Zeneműkiadó, Budapest, 1980.


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
[[Kategória:Római mitológiai alakok]]
[[Kategória:Római mitológiai alakok]]

A lap 2015. július 14., 22:45-kori változata

Peter Paul Rubens: Amor a delfinen
Antonio Canova: Ámor csókjával életre kelti Pszichét (Louvre)

Amor, köznyelvi alakjában Ámor, római mitológiai alak, a szerelem istene, más néven Cupido (latinul: vágy). Mai, köznyelvi alakjában, részben köznevesülve a szerelem jelképe.

Legendája

A róla szóló történetek szinte részletről részlete egyeznek a görög Erósz legendáival.

Mars és Venus gyermekeként jött a világra. Nevelőapja maga Jupiter volt.[1] A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette. Apuleius kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, styxi álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak.

Amorettek

Alakja már az ókorban megsokszorozódott: a pufók csecsemőhöz hasonló, szárnyas szobrocskák kedvelt díszítő motívumok voltak.

Az amorettekből fejlődtek ki a puttók, amik az újkorban, leginkább a barokk képzőművészetben valósággal elárasztották a mitológiai tárgyú képeket és szoborcsoportokat.

Egyéb ábrázolásai

A képzőművészetnek mindig kedvelt témája volt. Legismertebb szobra a római Capitoliumon áll; ez Lüszipposz művének római másolata.

A zenében:

  • Lully: Ámor és Bacchus ünnepei (háromfelvonásos opera, 1672);

Képek

Jegyzetek

Források