[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Amor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
6. sor: 6. sor:
A róla szóló történetek szinte részletről részlete megegyeznek a [[Görögország|görög]] [[Erósz]] legendáival.
A róla szóló történetek szinte részletről részlete megegyeznek a [[Görögország|görög]] [[Erósz]] legendáival.


[[Mars (isten)|Mars]] és [[Venus]] gyermekeként jött a világra. Nevelőapja maga [[Iuppiter|Jupiter]] volt.<ref>[http://ajandek.hu/articles.php?act=view&articleid=421 Ámor és Psziché]</ref> A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép [[Psziché]]be szeretett bele, és feleségül is vette. [[Lucius Apuleius|Apuleius]] kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, [[sztüx]]i álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak.
[[Mars (isten)|Mars]] és [[Venus]] gyermekeként jött a világra. Nevelőapja maga [[Iuppiter|Jupiter]] volt.<ref>{{Cite web |url=http://ajandek.hu/articles.php?act=view&articleid=421# |title=Ámor és Psziché |accessdate=2010-11-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090209170738/http://ajandek.hu/articles.php?act=view&articleid=421# |archivedate=2009-02-09 }}</ref> A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép [[Psziché]]be szeretett bele, és feleségül is vette. [[Lucius Apuleius|Apuleius]] kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, [[sztüx]]i álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak.


== Amorettek ==
== Amorettek ==
33. sor: 33. sor:
* {{KiKiMitol}}
* {{KiKiMitol}}
* {{MNL|1|794}}
* {{MNL|1|794}}
* [http://ajandek.hu/articles.php?act=view&articleid=421 Ámor és Psziché]
* [https://web.archive.org/web/20090209170738/http://ajandek.hu/articles.php?act=view&articleid=421 Ámor és Psziché]
* [[Németh Amadé]]: Operaritkaságok. Zeneműkiadó, Budapest, 1980.
* [[Németh Amadé]]: Operaritkaságok. Zeneműkiadó, Budapest, 1980.



A lap 2018. november 13., 03:15-kori változata

Peter Paul Rubens: Amor a delfinen
Antonio Canova: Amor csókjával életre kelti Pszichét (Louvre)

Amor, köznyelvi alakjában Ámor, római mitológiai alak, a szerelem istene, más néven Cupido (latinul: vágy). Mai, köznyelvi alakjában, részben köznevesülve a szerelem jelképe.

Legendája

A róla szóló történetek szinte részletről részlete megegyeznek a görög Erósz legendáival.

Mars és Venus gyermekeként jött a világra. Nevelőapja maga Jupiter volt.[1] A mítosz szerint ő a legifjabb és legszebb isten, akinek fegyvere egy kis kézi íj. Akit az ebből kilőtt vesszők eltalálnak, az nem fizikailag sebesül meg, hanem szerelembe esik. Ő maga egy halandó lányba, a csodaszép Pszichébe szeretett bele, és feleségül is vette. Apuleius kettejükről szóló történetében Psziché kíváncsiságának engedve belenézett Venus szelencéjébe, és ettől mély, sztüxi álomba zuhant. Amor nyilaival leszedte feleségéről az átkot, és kérésére Jupiter istenné emelte Pszichét, hogy a szerelmesek mindörökre házasok maradhassanak.

Amorettek

Alakja már az ókorban megsokszorozódott: a pufók csecsemőhöz hasonló, szárnyas szobrocskák kedvelt díszítő motívumok voltak.

Az amorettekből fejlődtek ki a puttók, amik az újkorban, leginkább a barokk képzőművészetben valósággal elárasztották a mitológiai tárgyú képeket és szoborcsoportokat.

Egyéb ábrázolásai

A képzőművészetnek mindig kedvelt témája volt. Legismertebb szobra a római Capitoliumon áll; ez Lüszipposz művének római másolata.

A zenében:

  • Lully: Ámor és Bacchus ünnepei (háromfelvonásos opera, 1672);

Képek

Jegyzetek

  1. Ámor és Psziché. [2009. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 30.)

Források