[go: nahoru, domu]
Ugrás a tartalomhoz

„Apatit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tizedespontok tizedesvesszőre cseréje
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.9
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
26. sor: 26. sor:


== Megjelenési formái, genetikája ==
== Megjelenési formái, genetikája ==
Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.
Kristályainak termete a keletkezési [[hőmérséklet]] függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.


Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.
Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.


A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék ([[guanó]]) felhalmozódásával keletkezett.
A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: [[csont]], fog, madár- és denevérürülék ([[guanó]]) felhalmozódásával keletkezett.


== Ipari alkalmazásai ==
== Ipari alkalmazásai ==
44. sor: 44. sor:
* {{CitLib|tit=Drágakőkalauz|aut=J. Bauer|aut2=V. Bouška|aut3=F. Tvrz|red=Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat|ass=Fordította: dr. Oberfrank Ferenc|ann=1989|isbn=963 234 0507|pag=196}}
* {{CitLib|tit=Drágakőkalauz|aut=J. Bauer|aut2=V. Bouška|aut3=F. Tvrz|red=Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat|ass=Fordította: dr. Oberfrank Ferenc|ann=1989|isbn=963 234 0507|pag=196}}
* {{Cite web|url=http://www.webmineral.com/data/Apatite.shtml#.W1MfdjmYN-E|title=Apatite|accessdate=2018-07-21|language=angol}}
* {{Cite web|url=http://www.webmineral.com/data/Apatite.shtml#.W1MfdjmYN-E|title=Apatite|accessdate=2018-07-21|language=angol}}
* {{Cite web|url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:u5jPXP5hZQQJ:www.minerofil.hu/mkk5/asvkalauz-minta3.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b|title=Ásványkalauz|accessdate=2018-07-21}}{{Halott link|url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache%3Au5jPXP5hZQQJ%3Awww.minerofil.hu%2Fmkk5%2Fasvkalauz-minta3.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b |date=2018-11 }}
* {{Cite web|url=http://www.minerofil.hu/mkk5/asvkalauz-minta3.pdf|title=Ásványkalauz|accessdate=2018-07-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181222204116/http://www.minerofil.hu/mkk5/asvkalauz-minta3.pdf|archivedate=2018-12-22}}


{{commonskat|Apatite|Apatit}}
{{commonskat|Apatite|Apatit}}

A lap jelenlegi, 2022. augusztus 15., 10:09-kori változata

apatit
Általános adatok
KépletCa5(F(PO4)3)
Kristályrendszerhexagonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztályFoszfát- és rokon ásványok
Azonosítás
Színszíntelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös vagy barna
Fényüvegfényű, de a törési felületen zsírfényű
Törésmutató1,634–1,638 (+0,012; −0,006)
Pleokroizmuskék kövek - sötét, kék, sárga és színtelen.
Fluoreszcenciamely erősebb hosszú hullámban, kék kövek - kéktől világoskékig mind hosszú, mind rövid hullámban, zöld kövek - zöldes-sárga, mely a hosszú hullámban erősebb, lila kövek - zöldes-sárga hosszú hullámban, világos-lila rövid hullámban.
Keménység5
Hasadásnincs, kagylós törésű
Töréskagylós, egyenetlen
Olvadáspont1660-1530°C °C
Sűrűség3,1-3,2 g/cm3 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz apatit témájú médiaállományokat.

Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.

Az apatit név a görög apaté (απάτη: csalás, csel) szóból származik, mert sokféle színben megjelenik, ezért régen gyakran tévesztették össze a berillel és más ásványokkal.[1]

2019-ben a 2020-as Az év ásványa jelöltjei közé került, a Barit és a Turmalincsoport mellett.

Megjelenési formái, genetikája

[szerkesztés]

Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.

Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.

A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.

Ipari alkalmazásai

[szerkesztés]

A foszforitot és a magmás apatittelepeket a műtrágyagyártáshoz használják fel.

Rokon ásványfajok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 20. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]
  • J. Bauer – V. Bouška – F. Tvrz: Drágakőkalauz. Fordította: dr. Oberfrank Ferenc. (hely nélkül): Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. 1989. 196. o. ISBN 963 234 0507  
  • Apatite (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 21.)
  • Ásványkalauz. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
Commons:Category:Apatite
A Wikimédia Commons tartalmaz Apatit témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apatit&oldid=25179644”