„Apatit” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesbítés |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.9 |
||
| (35 közbenső módosítás, amit 31 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Ásvány infobox |
|||
[[Kép:Apatite crystals.jpg|jobbra|bélyegkép|Apatit]] |
|||
| név = apatit |
|||
| ⚫ | |||
| kép =Apatite Canada.jpg |
|||
| képaláírás = |
|||
| kémiai elnevezés = |
|||
| ⚫ | |||
| kristályrendszer = hexagonális |
|||
| osztály = 8 |
|||
| szín = színtelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös vagy barna |
|||
| ⚫ | |||
| pleokroizmus = kék kövek - sötét, kék, sárga és színtelen. |
|||
| fluoreszcencia = mely erősebb hosszú hullámban, kék kövek - kéktől világoskékig mind hosszú, mind rövid hullámban, zöld kövek - zöldes-sárga, mely a hosszú hullámban erősebb, lila kövek - zöldes-sárga hosszú hullámban, világos-lila rövid hullámban. |
|||
| hasadás = nincs, kagylós törésű |
|||
| törés = kagylós, egyenetlen |
|||
| keménység = 5 |
|||
| törésmutató = 1,634–1,638 (+0,012; −0,006) |
|||
| olvadáspont = 1660-1530°C |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
}} |
|||
| ⚫ | |||
Az apatit név a görög apaté (απάτη: csalás, csel) szóból származik, mert sokféle színben megjelenik, ezért régen gyakran tévesztették össze a [[berill]]el és más ásványokkal.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=20}}</ref> |
|||
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
|||
| ⚫ | |||
*'''Szimmetriája:''' hexagonális (hexagonális dipiramisos) |
|||
| ⚫ | |||
*'''Keménysége:''' 5 (a [[Mohs-féle keménységi skála]] referencia ásványa) |
|||
*'''Hasadása:''' jó |
|||
*'''Színe:''' színtelen, vagy sárgára, zöldre, kékre, barnára színezett – átlátszó/áttetsző |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
2019-ben a 2020-as [[Az év ásványa]] jelöltjei közé került, a [[Barit]] és a [[Turmalincsoport]] mellett. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb |
||
| ⚫ | Kristályainak termete a keletkezési [[hőmérséklet]] függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik. |
||
| ⚫ | Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[vanadinit]] |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
* [[Vanadinit]] |
|||
== Jegyzetek == |
|||
[[en:Apatite]] |
|||
<references/> |
|||
[[ar:اباتيت]] |
|||
[[bg:Апатит]] |
|||
== Források == |
|||
[[ca:Apatita]] |
|||
* {{CitLib|tit=Drágakőkalauz|aut=J. Bauer|aut2=V. Bouška|aut3=F. Tvrz|red=Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat|ass=Fordította: dr. Oberfrank Ferenc|ann=1989|isbn=963 234 0507|pag=196}} |
|||
[[cs:Apatit]] |
|||
* {{Cite web|url=http://www.webmineral.com/data/Apatite.shtml#.W1MfdjmYN-E|title=Apatite|accessdate=2018-07-21|language=angol}} |
|||
[[de:Apatit]] |
|||
* {{Cite web|url=http://www.minerofil.hu/mkk5/asvkalauz-minta3.pdf|title=Ásványkalauz|accessdate=2018-07-21|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181222204116/http://www.minerofil.hu/mkk5/asvkalauz-minta3.pdf|archivedate=2018-12-22}} |
|||
[[eo:Apatito]] |
|||
[[es:Apatita]] |
|||
{{commonskat|Apatite|Apatit}} |
|||
[[et:Apatiit]] |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[fi:Apatiitti]] |
|||
{{Portál|Kémia}} |
|||
[[fr:Apatite]] |
|||
[[he:אפטיט]] |
|||
| ⚫ | |||
[[hr:Apatit]] |
|||
[[it:Apatite]] |
|||
[[ja:燐灰石]] |
|||
[[ko:인회석]] |
|||
[[lt:Apatitas]] |
|||
[[nl:Apatiet]] |
|||
[[no:Apatitt]] |
|||
[[pl:Apatyt]] |
|||
[[pt:Apatita]] |
|||
[[ro:Apatit]] |
|||
[[ru:Апатит]] |
|||
[[sk:Apatit]] |
|||
[[sr:Апатит]] |
|||
[[sv:Apatit]] |
|||
[[th:อะพาไทต์]] |
|||
[[uk:Апатит]] |
|||
A lap jelenlegi, 2022. augusztus 15., 10:09-kori változata
| apatit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Képlet | Ca5(F(PO4)3) |
| Kristályrendszer | hexagonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Foszfát- és rokon ásványok |
| Azonosítás | |
| Szín | színtelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös vagy barna |
| Fény | üvegfényű, de a törési felületen zsírfényű |
| Törésmutató | 1,634–1,638 (+0,012; −0,006) |
| Pleokroizmus | kék kövek - sötét, kék, sárga és színtelen. |
| Fluoreszcencia | mely erősebb hosszú hullámban, kék kövek - kéktől világoskékig mind hosszú, mind rövid hullámban, zöld kövek - zöldes-sárga, mely a hosszú hullámban erősebb, lila kövek - zöldes-sárga hosszú hullámban, világos-lila rövid hullámban. |
| Keménység | 5 |
| Hasadás | nincs, kagylós törésű |
| Törés | kagylós, egyenetlen |
| Olvadáspont | 1660-1530°C °C |
| Sűrűség | 3,1-3,2 g/cm3 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz apatit témájú médiaállományokat. | |
Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.
Az apatit név a görög apaté (απάτη: csalás, csel) szóból származik, mert sokféle színben megjelenik, ezért régen gyakran tévesztették össze a berillel és más ásványokkal.[1]
2019-ben a 2020-as Az év ásványa jelöltjei közé került, a Barit és a Turmalincsoport mellett.
Megjelenési formái, genetikája
[szerkesztés]Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.
Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.
A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.
Ipari alkalmazásai
[szerkesztés]A foszforitot és a magmás apatittelepeket a műtrágyagyártáshoz használják fel.
Rokon ásványfajok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 20. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- J. Bauer – V. Bouška – F. Tvrz: Drágakőkalauz. Fordította: dr. Oberfrank Ferenc. (hely nélkül): Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. 1989. 196. o. ISBN 963 234 0507
- Apatite (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 21.)
- Ásványkalauz. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Apatit témájú médiaállományokat.
