„Apatit” változatai közötti eltérés

Apatit

Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

• Képlete: Ca₅(F(PO₄)₃)
• Szimmetriája: hexagonális (hexagonális dipiramisos)
• Sűrűsége: 3,10-3,22 g/cm³
• Keménysége: 5 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
• Hasadása: jó
• Színe: színtelen, vagy sárgára, zöldre, kékre, barnára színezett – átlátszó/áttetsző
• Fénye: üvegfényű, törési felületen zsírfényű
• Egyéb jellegzetes tulajdonságai: UV-fényben, illetve katód- és röntgensugárzás hatására fluoreszkál

Megjelenési formái, genetikája

Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.

Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.

A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát.Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.

Ipari alkalmazásai

A foszforitot és a magmás apatittelepeket műtrágyagyártás céljaira művelik.

Rokon ásványfajok

vanadinit