„Apatit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tizedespontok tizedesvesszőre cseréje Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a Hivatkozásjavaslatok funkció: 2 hivatkozás hozzáadva. |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== Megjelenési formái, genetikája == |
== Megjelenési formái, genetikája == |
||
Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik. |
Kristályainak termete a keletkezési [[hőmérséklet]] függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik. |
||
Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz. |
Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz. |
||
A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék ([[guanó]]) felhalmozódásával keletkezett. |
A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: [[csont]], fog, madár- és denevérürülék ([[guanó]]) felhalmozódásával keletkezett. |
||
== Ipari alkalmazásai == |
== Ipari alkalmazásai == |
||
A lap 2021. augusztus 21., 17:31-kori változata
| apatit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Képlet | Ca5(F(PO4)3) |
| Kristályrendszer | hexagonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Foszfát- és rokon ásványok |
| Azonosítás | |
| Szín | színtelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös vagy barna |
| Fény | üvegfényű, de a törési felületen zsírfényű |
| Törésmutató | 1,634–1,638 (+0,012; −0,006) |
| Pleokroizmus | kék kövek - sötét, kék, sárga és színtelen. |
| Fluoreszcencia | mely erősebb hosszú hullámban, kék kövek - kéktől világoskékig mind hosszú, mind rövid hullámban, zöld kövek - zöldes-sárga, mely a hosszú hullámban erősebb, lila kövek - zöldes-sárga hosszú hullámban, világos-lila rövid hullámban. |
| Keménység | 5 |
| Hasadás | nincs, kagylós törésű |
| Törés | kagylós, egyenetlen |
| Olvadáspont | 1660-1530°C °C |
| Sűrűség | 3,1-3,2 g/cm3 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz apatit témájú médiaállományokat. | |
Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.
Az apatit név a görög apaté (απάτη: csalás, csel) szóból származik, mert sokféle színben megjelenik, ezért régen gyakran tévesztették össze a berillel és más ásványokkal.[1]
2019-ben a 2020-as Az év ásványa jelöltjei közé került, a Barit és a Turmalincsoport mellett.
Megjelenési formái, genetikája
Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.
Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.
A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát. Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.
Ipari alkalmazásai
A foszforitot és a magmás apatittelepeket a műtrágyagyártáshoz használják fel.
Rokon ásványfajok
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 20. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
- J. Bauer – V. Bouška – F. Tvrz: Drágakőkalauz. Fordította: dr. Oberfrank Ferenc. (hely nélkül): Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. 1989. 196. o. ISBN 963 234 0507
- Apatite (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 21.)
- Ásványkalauz. (Hozzáférés: 2018. július 21.)[halott link]
