[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Béres András (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
5. sor: 5. sor:


Emellett 1950 - azaz megalakulása óta a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban /táncleírásban/ megjelent a Hortobágyi pásztortáncok valamint a Rábaközi verbunk és dus.
Emellett 1950 - azaz megalakulása óta a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban /táncleírásban/ megjelent a Hortobágyi pásztortáncok valamint a Rábaközi verbunk és dus.



== Kitüntetései ==
== Kitüntetései ==

A lap 2010. január 12., 12:23-kori változata

Béres András (Rozsály, 1928. május 16.Debrecen, 1993. november 14.) néprajzkutató, levéltáros.

Tanulmányait a debreceni tudományegyetemen végezte. 1950-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, majd 1957-től mint önálló kutató dolgozik ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezi ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője 1957–68 között. 1959-ben egyetemi doktori címet szerez.1969 május 31-ig tölti be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kéri áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől, mint levéltáros végez kutató munkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa. Közben, 1983-ban megszerzi a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelennek meg az Ethnographiában, a Déri Múzeum Évkönyvében, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvében. Önálló kiadványként a Debreceni cifraszűr /1955/, a Nádudvari fekete kerámia /1965/, a Rozsályi népmesék /1967/, az Arra van egy kőhíd rakva /1982/, a Pásztorkonyha, pásztorételek /1984/, a Hajnalpelika-rozsályi népmesék /1989/, a Betyárok nyomában /1990/ jelentek meg.

Emellett 1950 - azaz megalakulása óta a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban /táncleírásban/ megjelent a Hortobágyi pásztortáncok valamint a Rábaközi verbunk és dus.

Kitüntetései

 1. 1954. Szocialista Kultúráért
 2. 1956. Az 1955-56-os évad legjobb tánccsoprt vezetője (Táncművészek Szövetsége)
 3. 1961. Kiváló Népművelő
 4. 1964. MSZBT Aranykoszorús jelvény
 5. 1970. Szocialista Kultúráért
 6. 1971. HBM-i Tanács és Debrecen város művészeti vezetője
 7. 1973. A HIB Emlékérme
 8. 1975. "Debrecenért" Emlékérem
 9. 1975. Szocialista Kultúráért
10. 1977. Munka Érdemrend Ezüst fokozata
11. 1979. TIT Aranykoszorús jelvény
12. 1984. Kiváló Társadalmi munkás
13. 1985. Ifjúsági Érdemrend
14. 1985. Megyei Tanács elnöki dicséret
15. 1987. Debrecen Városért

Főbb kutatási területei: népmese, néptánc, népművészet, pásztorélet.