„Béres András (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszaállítás a nekrológ közzététele előtti állapotra |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{részben nincs forrás}} |
||
{{egyért2|a néprajzkutatóról|Béres András (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a néprajzkutatóról|Béres András (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Béres András''' ([[Rozsály]], [[1928]]. [[május 16.]] – [[Debrecen]], [[1993]]. [[november 14.]]) néprajzkutató, levéltáros. |
'''Béres András''' ([[Rozsály]], [[1928]]. [[május 16.]] – [[Debrecen]], [[1993]]. [[november 14.]]) néprajzkutató, levéltáros. |
||
== Életútja == |
|||
Tanulmányait a [[Debreceni Egyetem|debreceni tudományegyetemen]] végezte. 1950-től a debreceni [[Déri Múzeum]] néprajzos muzeológusa, majd [[1957]]-től mint önálló kutató dolgozik ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezi ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője 1957–68 között. [[1959]]-ben egyetemi doktori címet szerez.[[1969]] május 31-éig tölti be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kéri áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől, mint levéltáros végez kutató munkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa. Közben, 1983-ban megszerzi a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. |
Tanulmányait a [[Debreceni Egyetem|debreceni tudományegyetemen]] végezte. 1950-től a debreceni [[Déri Múzeum]] néprajzos muzeológusa, majd [[1957]]-től mint önálló kutató dolgozik ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezi ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője 1957–68 között. [[1959]]-ben egyetemi doktori címet szerez.[[1969]] május 31-éig tölti be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kéri áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől, mint levéltáros végez kutató munkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa. Közben, 1983-ban megszerzi a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. |
||
| 40. sor: | 42. sor: | ||
* Megyei Tanács elnöki dicséret (1985) |
* Megyei Tanács elnöki dicséret (1985) |
||
* Debrecen Városért (1987) |
* Debrecen Városért (1987) |
||
== Forrás == |
|||
* [http://resolver.pim.hu/auth/PIM47331 PIM] |
|||
== További információk == |
|||
* Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. |
|||
* Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. |
|||
* Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. |
|||
* Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. |
|||
* Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982. |
|||
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. |
|||
{{DEFAULTSORT:Beres Andras}} |
{{DEFAULTSORT:Beres Andras}} |
||
A lap 2018. február 9., 14:49-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Béres András | |
 | |
| Született | 1928. május 16. Rozsály |
| Elhunyt | 1993. november 14. (65 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Foglalkozása | néprajzkutató, levéltáros |
| Sírhelye | Debreceni köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Béres András (Rozsály, 1928. május 16. – Debrecen, 1993. november 14.) néprajzkutató, levéltáros.
Életútja
Tanulmányait a debreceni tudományegyetemen végezte. 1950-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, majd 1957-től mint önálló kutató dolgozik ugyanitt. A múzeum igazgatójává ebben az évben nevezi ki az akkori Művelődésügyi Minisztérium. A Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője 1957–68 között. 1959-ben egyetemi doktori címet szerez.1969 május 31-éig tölti be a múzeumigazgatói címet. Ugyanebben az évben kéri áthelyezését a Levéltárhoz, ahol június 1-jétől, mint levéltáros végez kutató munkát. 1970-től 1988-ig a levéltár tudományos főmunkatársa. Közben, 1983-ban megszerzi a néprajztudományok kandidátusa címet. Munkásságáért kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat. Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelennek meg az Ethnographiában, a Déri Múzeum Évkönyvében, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvében. Önálló kiadványként a Debreceni cifraszűr (1955), a Nádudvari fekete kerámia (1965), a Rozsályi népmesék (1967), az Arra van egy kőhíd rakva (1982), a Pásztorkonyha, pásztorételek (1984), a Hajnalpelika-rozsályi népmesék (1989), a Betyárok nyomában (1990) jelentek meg.
Főbb kutatási területei: népmese, néptánc, népművészet, pásztorélet.
Emellett 1950 - azaz megalakulásától a Debreceni Népi Együttes vezetője, koreográfusa egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig. Koreográfiái közül nyomtatásban (táncleírásban) megjelent a Hortobágyi pásztortáncok, Mikepércsi csárdás, valamint a Rábaközi verbunk és dus.
Díjai
- Szocialista Kultúráért (1954, 1970, 1975)
- Az 1955-56-os évad legjobb tánccsoport vezetője (Táncművészek Szövetsége) (1956)
- Kiváló Népművelő (1961)
- MSZBT Aranykoszorús jelvény (1964)
- A HIB Emlékérme (1973)
- "Debrecenért" Emlékérem (1975)
- Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1977)
- TIT Aranykoszorús jelvény (1979)
- Ifjúsági Érdemrend (1985)
- Megyei Tanács elnöki dicséret (1985)
- Debrecen Városért (1987)
Forrás
További információk
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008.
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943.
- Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)