„Corveyi apátság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. július 12., 17:13-kori változata

Sablon:Világörökség várólista

Corvey hajdani benedekrendi apátság Höxterben, Németország Észak-Rajna–Vesztfália államában. Corvey volt az egyik legjelentősebb Karoling-kori kolostor,^[1] itt volt az ország egyik leggazdagabb könyvtára és számos püspök került ki az apátságból. Corvey döntö szerepet játszott Skandinávia első térítéseiben. Itt nevelkedett Brémai Ansgar, „az Észak apostola”.

Története

I. (Jámbor) Lajos 815-ben kolostort alapított apja, Nagy Károly rendelkezése alapján Hethisben, nem messze Corveytől. Ideköltözvén a Somme-menti Corbie benedekrendi szerzetesei, a Corbeia nova vagyis Új Corvie nevet adták neki. 822-ben a szerzetesek áthelyezték székhelyüket a mai Corvey helyére, ahol aztán a 9.-10. században kialakult Észak-Európa keresztény kultúrájának egyik legjelentősebb központja. 823-ban a Corbie-i anyakolostor ideküldte tanítani és prédikálni Ansgart, a későbbi hamburg-brémai püspököt. 833-ban Corvey pénzverési jogot kapott.^[2] 942 és 973 között itt tevékenykedett Widukind von Corvey krónikás is, a Res gestae Saxonicae szerzője.

A háromhajós bazilika építését 830-ban kezdték el és 844-ben szentelték fel. 873-885 között bővült a nyugati homlokzattal az aacheni palotakápolna mintájára, amely a korszak legnagyonn északnémet építménye volt. Az itt található 9. századi freskók az Odüsszeia ókori motívumait jelenítik meg. II. (Német) Lajos (Jámbor Lajos harmadik fia) 870. szeptember 25-én írta alá aacheni palotájában azt az okmányt, amellyel kiterjedt litzigi birtokát a corveyi kolostornak adományozta. Az I. Ottó német császár által 940-ben kiadott diploma újfajta gazdasági alapokat adott az apátságnak: a kolostor földjein épített erődökben menedéket kereső parasztokat kötelezték, hogy részt vegyenek az erőd karbantartási munkáiban, ugyanakkor azok a grófok, akiknek a földeiről elmenekültek, nem kötelezhették munkára a szökevényeket. Az invesztitúraharcok során a corveyi apát a szász nemesek mellé állt IV. Henrik német-római császár ellenében.

A mai is látható nyugati homlokzat Wibald von Stablo apát idejében (1146–1158) épült.

A harmincéves háború során a kolostort feldúlták és ezt követően barokk stílusban építették újjá. A gyújtogatásban elpusztult a híres könyvtár is.

A corveyi iskola a 15. századot követően hanyatlásnak indult. Maga az apátság 1803-ig fennmaradt, de elvesztette feudális birokainak többségét. 1803-ban a napóleoni igazgatás alatt először Vilmos oránia-nassaui herceg kapta meg, utána a Jérôme Bonaparte vezette Vesztfáliai Királysághoz (1807), illetve Poroszországhoz (1815) tartozott. A hesse-rotenburgi őrgróf az apátság épületeit kastéllyá építtette át, amelyek azután Ratibor hercegére szálltak.

Hivatkozások

↑ Leyser, Karl (1981. 10). „Ottonian Government” (angol nyelven). The English Historical Review 96 (381), 735. o.
↑ Kaminsky, Hans Heinrich. Studien zur Reichsabtei Corvey in der Salierzeit (német nyelven). Köln: Historische Commission Westfalens (1972)

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Corvey című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Corvey Abbey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Corveyi apátság témájú médiaállományokat.
Corvey az UNESCO honlapján
Catholic Encyclopedia
A Corveyi apátság birtokainak térképe
Biztonsági felvételek 1943-1945

[1] Leyser, Karl (1981. 10). „Ottonian Government” (angol nyelven). The English Historical Review 96 (381), 735. o.

[2] Kaminsky, Hans Heinrich. Studien zur Reichsabtei Corvey in der Salierzeit (német nyelven). Köln: Historische Commission Westfalens (1972)

[1]

[2]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 == Története ==
-[[I. Lajos francia király|I. (Jámbor) Lajos]] 815-ben kolostort alapított apja, [[Nagy Károly]] rendelkezése alapján [[Hethis]]ben, nem messze Corveytől. Ideköltözvén a [[Somme]]-menti [[Corbie]] benedekrendi szerzetesei, a ''Corbeia nova'' vagyis Új Corvie nevet adták neki. 822-ben a szerzetesek áthelyezték székhelyüket a mai Corvey helyére, ahol aztán a 9.-10. században kialakult Észak-Európa keresztény kultúrájának egyik legjelentősebb központja. 823-ban a Corbie-i anyakolostor ideküldte tanítani és prédikálni [[Brémai Ansgar|Ansgart]], a későbbi hamburg-brémai püspököt. 833-ban Corvey pénzverési jogot kapott.<ref>{{cite book | title= Studien zur Reichsabtei Corvey in der Salierzeit | language= német | last= Kaminsky | first= Hans Heinrich | year= 1972 | publisher= Historische Commission Westfalens | location= Köln }}</ref> 942 és 973 között itt tevékenykedett [[Widukind von Corvey]] krónikás is, a ''[[Res gestae Saxonicae]]'' szerzője.
+[[I. Lajos francia király|I. (Jámbor) Lajos]] 815-ben kolostort alapított apja, [[Nagy Károly frank uralkodó|Nagy Károly]] rendelkezése alapján [[Hethis]]ben, nem messze Corveytől. Ideköltözvén a [[Somme]]-menti [[Corbie]] benedekrendi szerzetesei, a ''Corbeia nova'' vagyis Új Corvie nevet adták neki. 822-ben a szerzetesek áthelyezték székhelyüket a mai Corvey helyére, ahol aztán a 9.-10. században kialakult Észak-Európa keresztény kultúrájának egyik legjelentősebb központja. 823-ban a Corbie-i anyakolostor ideküldte tanítani és prédikálni [[Brémai Ansgar|Ansgart]], a későbbi hamburg-brémai püspököt. 833-ban Corvey pénzverési jogot kapott.<ref>{{cite book | title= Studien zur Reichsabtei Corvey in der Salierzeit | language= német | last= Kaminsky | first= Hans Heinrich | year= 1972 | publisher= Historische Commission Westfalens | location= Köln }}</ref> 942 és 973 között itt tevékenykedett [[Widukind von Corvey]] krónikás is, a ''[[Res gestae Saxonicae]]'' szerzője.
 A háromhajós bazilika építését 830-ban kezdték el és 844-ben szentelték fel. 873-885 között bővült a nyugati homlokzattal az [[aacheni palotakápolna]] mintájára, amely a korszak legnagyonn északnémet építménye volt. Az itt található 9. századi freskók az [[Odüsszeia]] ókori motívumait jelenítik meg. [[II. Lajos német király|II. (Német) Lajos]] (Jámbor Lajos harmadik fia) 870. szeptember 25-én írta alá aacheni palotájában azt az okmányt, amellyel kiterjedt litzigi birtokát a corveyi kolostornak adományozta. Az [[I. Ottó német császár]] által 940-ben kiadott diploma újfajta gazdasági alapokat adott az apátságnak: a kolostor földjein épített erődökben menedéket kereső parasztokat kötelezték, hogy részt vegyenek az erőd karbantartási munkáiban, ugyanakkor azok a grófok, akiknek a földeiről elmenekültek, nem kötelezhették munkára a szökevényeket. Az [[invesztitúraharc]]ok során a corveyi apát a szász nemesek mellé állt [[IV. Henrik német-római császár]] ellenében.