„Csépa” változatai közötti eltérés

Csépa
Csépa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Kunszentmártoni
Jogállás	község
Polgármester	Fialka György (Független)
Irányítószám	5475
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	1547 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	55,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′, k. h. 20° 08′46.8, 20.133333333333
Csépa Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Csépa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csépa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

Fekvése

A község a Tiszazugban helyezkedik el.

Éghajlata

Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától.

Megközelítése

• Vonattal a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszasas és Szelevény között található.

• Közúton Kecskemét (Tiszasas után), Tiszakürt , Csongrád és Kunszentmárton felől egyaránt megközelíthető a település.

Története

Csépa neve az István személynév név régies alakját a Csépán vagy Csépány nevet őrzi.

A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták,szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.

A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a XV. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pokah (Pókaháza, 1261), Hymud (Himód, 1330) és Woya (Vaja, 1330).

Csépa község neve székely-magyar rovással.

II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, és 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.

Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.

Nevezetességei

• A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható.
• Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható).
• Több tiszai holtága horgászok által előszeretettel látogatott hely.

Gazdasága

Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.

A település híres szülöttei

• Czucz István (Tzutz István) (1768-1830) ügyvéd, költő
• Orosz László (1925) irodalomtörténész

Képgaléria

• 
• 
• 

Források

• Csépa Község Hivatalos Honlapja

• Csépa történeti vázlata a kezdetektől a 19. század végéig

További információk

• Légifotók Csépáról