[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Demeter Béla” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elekes Andor (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Elekes Andor (vitalap | szerkesztései)
20. sor: 20. sor:


Mint az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának elnöke (1931–33) jelentős szervezőmunkát végzett; kapcsolatot teremtett [[Dimitrie Gusti]] [[bukarest]]i professzorral, akinek falukutató munkásságát a sajtóban népszerűsítette is. Az Erdélyi Fiatalok ''Falu-füzetei'' sorozatában jelent meg 110 kérdést tartalmazó ''Hogyan tanulmányozzam a falu életét?'' c. szociográfiai kérdőíve a falumunkások számára (Kolozsvár, 1931), majd ''Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok'' c. füzet (Kolozsvár, 1932), melyben a [[szociográfia]] és a [[riport]]ázs összekapcsolására tett kísérletet. A [[Romániai Magyar Népközösség]] és az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]] vezetőségének tagja. Támogatta az 1944-es [[Antifasizmus|antifasiszta]] kolozsvári ellenállást.
Mint az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának elnöke (1931–33) jelentős szervezőmunkát végzett; kapcsolatot teremtett [[Dimitrie Gusti]] [[bukarest]]i professzorral, akinek falukutató munkásságát a sajtóban népszerűsítette is. Az Erdélyi Fiatalok ''Falu-füzetei'' sorozatában jelent meg 110 kérdést tartalmazó ''Hogyan tanulmányozzam a falu életét?'' c. szociográfiai kérdőíve a falumunkások számára (Kolozsvár, 1931), majd ''Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok'' c. füzet (Kolozsvár, 1932), melyben a [[szociográfia]] és a [[riport]]ázs összekapcsolására tett kísérletet. A [[Romániai Magyar Népközösség]] és az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]] vezetőségének tagja. Támogatta az 1944-es [[Antifasizmus|antifasiszta]] kolozsvári ellenállást.

Teleki Ádám Kolozsváron élt a II. világháború után. Megismerkedett Markam amerikai újságíróval, akit Kolozsvárra küldött az amerikai nagykövetség, hogy tájékozódjon az erdélyi viszonyokról. A Teleki Ádám által gyűjtott adatokat Demeter Béla összesítette. Demeter Béla részt vesz a Béketárgyaláson 1946-ban. Ezért gyilkolják meg a román állami hatóságok.<ref> Duna Tv - Tiltott kastélyok - Marosújvári Telekiek <a href="https://mediaklikk.hu/duna-world/cikk/2020/07/14/tiltott-kastelyok-marosujvari-telekiek" rel="noreferrer nofollow">mediaklikk.hu/duna-world/cikk/2020/07/14/tiltott-kastelyo...</a> 32.33-nál. Hozzáférés: 2020.07.29</ref>


[[1951]]-ben a magyar hatóságok kiadták Romániának (a még március 15-én letartóztatott) magyar állampolgárságú Demeter Bélát. Demeter Béla a [[Második világháború|II. világháború]] alatt az Erdélyi Párt elnökének, Teleki Bélának a titkára, majd 1945-től Budapesten a Békeelőkészítő Osztály Erdély-szakértője, az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezője. Feltehetően ő lett volna [[Csőgör Lajos]] és csoportja, valamint [[Márton Áron]] és csoportja-perekben a koronatanú, miszerint Csőgör Lajos, [[Demeter János (jogász)|Demeter János]], [[Venczel József]], [[Korparich Ede]] adatokat szolgáltatott ki Magyarországnak, "azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától." Demeter Béla 1952. december 24-én [[Bukarest]] [[Văcăreşti-negyed|văcăreşti-i negyedének]] rabkórházában az elszenvedett kínzások következtében halt meg.<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=160&mut=Demeter%20B%E9la,%20szak%E9rt%F5,%20politikus Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1989]</ref>
[[1951]]-ben a magyar hatóságok kiadták Romániának (a még március 15-én letartóztatott) magyar állampolgárságú Demeter Bélát. Demeter Béla a [[Második világháború|II. világháború]] alatt az Erdélyi Párt elnökének, Teleki Bélának a titkára, majd 1945-től Budapesten a Békeelőkészítő Osztály Erdély-szakértője, az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezője. Feltehetően ő lett volna [[Csőgör Lajos]] és csoportja, valamint [[Márton Áron]] és csoportja-perekben a koronatanú, miszerint Csőgör Lajos, [[Demeter János (jogász)|Demeter János]], [[Venczel József]], [[Korparich Ede]] adatokat szolgáltatott ki Magyarországnak, "azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától." Demeter Béla 1952. december 24-én [[Bukarest]] [[Văcăreşti-negyed|văcăreşti-i negyedének]] rabkórházában az elszenvedett kínzások következtében halt meg.<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=160&mut=Demeter%20B%E9la,%20szak%E9rt%F5,%20politikus Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1989]</ref>

A lap 2020. július 29., 21:31-kori változata

Demeter Béla
Fájl:Demeter Béla.png
Született1910. január 6.
Somkerék
Elhunyt1952. december 24. (42 évesen)
Bukarest
Állampolgárságaromán
Foglalkozásaújságíró,
szerkesztő,
politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Demeter Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Demeter Béla (Somkerék, 1910. január 6.Bukarest, 1952. december 24.) magyar újságíró, szerkesztő, politikus. Demeter János öccse.

Életútja

Iskoláit Székelyudvarhelyen és Désen végezte, majd a bukaresti közigazgatási főiskola hallgatója volt. Az Erdélyi Fiataloknak 1932-től főmunkatársa, a Keleti Újság belső munkatársa, az Erdélyi Gazda szerkesztője (193644), a kolozsvári Estilap főszerkesztője (1940–44). Bátyjával együtt írta Románia gazdasági válsága c. könyvét (Kolozsvár, 1930).

Mint az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának elnöke (1931–33) jelentős szervezőmunkát végzett; kapcsolatot teremtett Dimitrie Gusti bukaresti professzorral, akinek falukutató munkásságát a sajtóban népszerűsítette is. Az Erdélyi Fiatalok Falu-füzetei sorozatában jelent meg 110 kérdést tartalmazó Hogyan tanulmányozzam a falu életét? c. szociográfiai kérdőíve a falumunkások számára (Kolozsvár, 1931), majd Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok c. füzet (Kolozsvár, 1932), melyben a szociográfia és a riportázs összekapcsolására tett kísérletet. A Romániai Magyar Népközösség és az EMGE vezetőségének tagja. Támogatta az 1944-es antifasiszta kolozsvári ellenállást.

Teleki Ádám Kolozsváron élt a II. világháború után. Megismerkedett Markam amerikai újságíróval, akit Kolozsvárra küldött az amerikai nagykövetség, hogy tájékozódjon az erdélyi viszonyokról. A Teleki Ádám által gyűjtott adatokat Demeter Béla összesítette. Demeter Béla részt vesz a Béketárgyaláson 1946-ban. Ezért gyilkolják meg a román állami hatóságok.[1]

1951-ben a magyar hatóságok kiadták Romániának (a még március 15-én letartóztatott) magyar állampolgárságú Demeter Bélát. Demeter Béla a II. világháború alatt az Erdélyi Párt elnökének, Teleki Bélának a titkára, majd 1945-től Budapesten a Békeelőkészítő Osztály Erdély-szakértője, az erdélyi magyarság érdekeinek védelmezője. Feltehetően ő lett volna Csőgör Lajos és csoportja, valamint Márton Áron és csoportja-perekben a koronatanú, miszerint Csőgör Lajos, Demeter János, Venczel József, Korparich Ede adatokat szolgáltatott ki Magyarországnak, "azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától." Demeter Béla 1952. december 24-én Bukarest văcăreşti-i negyedének rabkórházában az elszenvedett kínzások következtében halt meg.[2]

Jegyzetek

  1. Duna Tv - Tiltott kastélyok - Marosújvári Telekiek <a href="https://mediaklikk.hu/duna-world/cikk/2020/07/14/tiltott-kastelyok-marosujvari-telekiek" rel="noreferrer nofollow">mediaklikk.hu/duna-world/cikk/2020/07/14/tiltott-kastelyo...</a> 32.33-nál. Hozzáférés: 2020.07.29
  2. Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája : 1944-1989

Források

Kapcsolódó szócikkek