Dobri
Dobri | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Kistérség | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 8874 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 132 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 21,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 16° 34′ 52″46.516239°N 16.580989°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 16° 34′ 52″46.516239°N 16.580989°E | |||
Dobri weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobri témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dobri község Zala megyében, a Lenti kistérségben.
Fekvése
Dobri Zala megye délnyugati részében a szlovén határhoz közel fekszik, a Tornyiszentmiklós és Letenye közötti út mentén.
Dobri a Kerka völgyének jellegzetes települése, a Kerka vízgyűjtőjéhez tartozik. Árvizei a területen élőknek régen (de néha napjainkban is) sok gondot okoztak.
A dél-zalai dombvidék általában gyenge minőségű rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hűvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelőhelyi adottságok kedvezőek a gombák számára.
A falunak szőlőkultúrája fejlett, főleg rizlinget, saszlát, hárslevelűt termelnek.
Története
Első említése 1307-ből, valószínűleg a szláv "jó" szóból származik. Más források szerint az első említés 1408-as. A község közepén állt valószínűleg "Dobra vára", e területet ma is így nevezik. A középkori forrásokból keveset lehet megtudni a faluról. Egy 1578-ból származó forrás szerint a törökök elfoglalták és elpusztították a falut. Vannak feljegyzések arról, hogy a falunak nincs önálló plébániája, Tornyiszentmiklós filiája.
Az 1930-as évekig a lakosság nagy szegénységben élt. Főként szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak. A közeli olajmezők feltárása következtében sok férfinak sikerült elhelyezkednie az olajiparban. Sok az építő- és vízügyi munkás is. Fiatal férfi alig van mezőgazdaságban. Azonban szőlőhegye csaknem minden gazdának van, borona- vagy fatalpas sövényfalú pincével. A település lélekszáma folyamatosan csökken, jelenleg 210 lakosa van Dobrinak. Az elvándorlás fő oka a munkahelyek alacsony száma, de nem alakultak ki az emberek kényelmét szolgáló intézmények, szolgáltatások sem.
Dobri Tornyiszentmiklós együtt tart fenn körjegyzőséget.
Nevezetességei
A település egyetlen nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Különleges alakú az első- és második világháborúban elesett hősök emlékműve.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
¼