[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Evangélikus kereszténység” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
(47 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
24. sor: 24. sor:
|fő vallás = [[Dánia]], [[Norvégia]], [[Svédország]]
|fő vallás = [[Dánia]], [[Norvégia]], [[Svédország]]
|fő vallás korábban =
|fő vallás korábban =
|követők száma= 72-74 millió fő<ref>https://www.lutheranworld.org/content/member-churches</ref>
|követők száma= 73-74 millió fő<ref>https://www.lutheranworld.org/content/member-churches</ref>
|követők százalékban =
|követők százalékban =
|követők százalékban forrása=
|követők százalékban forrása=
35. sor: 35. sor:
}}
}}


Az '''evangélikus kereszténység''', '''lutheranizmus'''<ref>A magyar evangélikus teológiai szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, ez inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha a felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint”, stb.</ref> vagy ''evangélikus vallás''<ref>Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról.</ref> egy [[kereszténység|keresztény]] felekezet, amely a [[protestantizmus]]hoz tartozik. A [[Luther Márton]] által indított [[reformáció]] során jött létre [[Németország]]ban a [[16. század]]ban. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az [[egyház]]akat együttesen „''az evangélikus egyház''” vagy „az [[ágostai hitvallás]]ú evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ''ev.'', ''ág. ev.'') A legtöbb magyar evangélikus a [[Magyarországi Evangélikus Egyház]]hoz és a [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]]hoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a [[Lutheránus Világszövetség]].
Az '''evangélikus kereszténység'''; más nevein ''lutheranizmus'' vagy ''evangélikus vallás'' egy [[kereszténység|keresztény]] [[Vallási felekezet|felekezet]]; a [[protestantizmus]] egyik fő ága. A [[Luther Márton]] által indított [[reformáció]] során jött létre [[Németország]]ban a [[16. század]]ban. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az [[egyház]]akat együttesen „''az evangélikus egyház''” vagy „az [[ágostai hitvallás]]ú evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ''ev.'', ''ág. ev.'').
A legtöbb magyar evangélikus a [[Magyarországi Evangélikus Egyház]]hoz és a [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]]hoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a [[Lutheránus Világszövetség]].

== Neve ==
Az evangélikus nevet a közösség [[Luther Márton]] mozgalmának [[reformáció]]i célzatából: a [[Jézus|Krisztus]] [[evangélium]]ának újra érvényesítéséért folyó küzdelemből kapta; de lutheránusnak vagy lutheri egyháznak is mondják.<ref>Uj Idők Lexikona 9-10. Evangélikus egyház (Budapest, 1938)</ref>

A magyar evangélikus [[teológia]]i szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, ez inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha a felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint”, stb.

Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról.


==Története==
==Története==
A [[reformáció]] kezdete [[1517]]. [[október 31.|október 31-ére]] tehető, amikor [[Luther Márton]] kifüggesztette a híres 95 tételét a [[Lutherstadt Wittenberg|wittenberg]]i vár templomának kapujára, amelyben az akkori [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet.
A [[reformáció]] kezdete [[1517]]. [[október 31.|október 31-ére]] tehető, amikor [[Luther Márton]] kifüggesztette a híres [[Luther 95 tétele|95 tételét]] a [[Lutherstadt Wittenberg|wittenberg]]i vár templomának kapujára, amelyben az akkori [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet.

[[1517]] és [[1520]] között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére.
[[1517]] és [[1520]] között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit röpiratokban, a szószéken, valamint könyveiben terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére.
A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a [[pápa (egyházfő)|pápa]] politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa és [[V. Károly német-római császár]] személyében. Fontos megjegyezni, hogy Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek.
A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a [[pápa (egyházfő)|pápa]] politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa vagy [[V. Károly német-római császár]] és támogatói személyében.
A lutheri reformáció hamar elterjedt Európában, majd a világon.

Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek.
A lutheri [[reformáció]] gyorsan elterjedt Európában.
{{fő|Luther Márton|Reformáció}}
Luther 1546-ban bekövetkezett halála olyan űrt hagyott maga után, amelyet [[Philipp Melanchthon]] nem tudott betölteni. Egyházpolitikai álláspontja ellentmondásos volt. A [[schmalkaldeni háború]]ban katonailag vereséget szenvedett protestánsokra 1547 óta nagy politikai nyomás nehezedett. Sokan hitték, hogy a világ [[Utolsó idő|végső idők]]et éli és a [[Római katolikus egyház|pápai egyházat]] a gonosz erőjének tekintették. Elkezdődött egy átalakulási folyamat; a lutheranizmus [[evangélikus ortodoxia|evangélikus ortodoxiá]]vá {{Wd|Q1877946}} vált. Ez 1580-ban a [[Konkordia könyv|Konkordia]] könyvének (''evangélikus hitvallás'') kiadásával kezdődött és a [[felvilágosodás]] korában, kb. 1730-ban ért véget.

Mint jámbor vallási mozgalom a 17. században a [[pietizmus]] jelentkezett. Kiemelkedő képviselőjének [[Philipp Jacob Spener]]t (1635–1705) tartják.
A 18. század eleje óta olyan teológusok, mint [[Johann Franz Buddeus|J. F. Buddeus]] (1667-1729) és [[Siegmund Jakob Baumgarten|S. J. Baumgarten]] (1706-1757) megpróbálták integrálni a pietizmus és a felvilágosodás eszméit a lutheránus teológiába. (''Példa erre az integrációs törekvésre a [[Tübingeni Egyetem|tübingen]]i [[Johann Wolfgang Jäger|J. W. Jäger]] által 1702-ben írt ''Compendium theologiae positivae'', amely az evangélikus tanításokat elmélkedésekkel ötvözte.'')

=== Magyarország ===
Az 1520-as évektől a magyar korona földjein is elterjedt a lutheranizmus. Főleg a német nyelvterületeken, így az erdélyi [[szászok]] körében, a Pentapolitana [[szabad királyi város]]aiban, a [[Szepes vármegye|szepes]]i hegyi városokban és a kárpáti németek más településein, de a Királysághoz tartozó [[Burgenland]]ban is.

A magyar országgyűlés 1523-ban és 1525-ben ''„lutheranus omnes comburantur”'' határozatot hozott. 1523-ban az 54. cikk kimondta: Minden evangélikus és védője nyilvános [[Eretnekség|eretnek]], és vagyonvesztéssel kell büntetni. 1525-ben pedig megszigorították: minden evangélikust [[Máglyahalál|meg kell égetni]].<ref name="kaleidoskop">{{Cite web |title=Kaleidoscope - Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Kiadványok |url=http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=353&rovatid=&szerzoid=&kotetit= |work=www.kaleidoscopehistory.hu |accessdate=2024-02-20}}</ref>

E törvények következményeként ismerünk áldozatokat is, például [[Libetbánya|Libetbányá]]n, valamint egy ferences szerzetest, aki Luther szellemében prédikált [[Pozsony]]ban.<ref name="kaleidoskop" />

Az 1526-os [[mohácsi csata]] után Magyarország gyakorlatilag három részre szakadt. A törökök által megszállt területen a hódítók kevés figyelmet fordítottak a nép hitére, kevesen tértek át az iszlámra, a keresztény papság pedig meglehetősen szabadon gyakorolhatta vallását.<ref name="kaleidoskop" /> A magyar nemesség áttérése központi jelentőségű volt a reformáció számára, mert iskolákat építettek, támogatták és védték a reformáció prédikátorait. Abban az időben, amikor egyik királynak sem volt valódi hatalma, ezen urak kegyei döntő fontosságúak voltak.<ref name="kaleidoskop" />

[[Wittenbergi Egyetem|Wittenberg]]ben tanult magyar teológusok, mint pl. [[Dévai Bíró Mátyás|Dévai Mátyás]], [[Sylvester János]], [[Sztárai Mihály]] és [[Huszár Gál]] terjesztették a reformáció tanításait.

Az [[Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)|Erdélyi Fejedelemség]]ben kiterjedt vallásszabadság volt (még az 1568-as tordai ediktum után is), és az [[Oszmán Birodalom]] irányítása alatt álló Közép-Magyarországon is népszerűvé váltak a protestantizmus reformjai. Itt azonban a gyülekezetek jelentős része az 1560-as években áttért a [[Kálvinizmus|kálvini]] hitre, akik az 1567-es debreceni zsinat után megalakították a [[Magyarországi Református Egyház|magyarországi református egyház]]at.

A [[Habsburg-ház|Habsburgok]] aztán minden eszközzel támogatták az [[ellenreformáció]]t és anyagi kiváltságban részesítették a katolikus egyházat.<ref name="VK">Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.</ref> A [[Jézus Társasága|jezsuiták]] és más szerzetesrendek tagjai járták az országot és arra törekedtek hogy a földesurakat újra katolikusokká tegyék és ezzel szabad kezet kapjanak a jobbágyfalvakban is.<ref>Vallástörténeti kislexikon: Ellenreformáció, 1975.</ref> A tömeges újrakatolizálás után a protestánsok száma jelentősen csökkent.

Az [[1681-es soproni országgyűlés]]en korlátozott mértékben engedélyezték a [[Protestantizmus|protestáns]] vallásgyakorlást (''megyénként két [[artikuláris hely]]en, de azokon kívül sehol''). Az [[ellenreformáció]] erőszakossága [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak ''“titkos protestantizmus”'' létezett.<ref name="JC">Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet</ref>

A [[18. század]] végén [[II. József magyar király|II. József]] király [[türelmi rendelet]]e aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más bizonyos felekezeteknek is, így az evangélikus egyháznak is. A rendelet engedélyezte, hogy az [[Ágostai hitvallás|ágostai]] és a [[Helvét hitvallás|helvét]] hitvallásúak ott, ahol száz család van, és anyagilag megtehetik, imaházat ([[Oratórium#Az_egyházi_építészetben|oratórium]]ot), iskolát, lelkészi és tanítói lakást építhessenek.<ref name="medit">{{Cite web |url=https://medit.lutheran.hu/files/wiczian_solyom_2.pdf |author= Wiczián Dezső, Sólyom Jenő |title=Az egyház története |date =1948|accessdate=2024}}</ref> A rendelet alapján épült imaházak legtöbbjéhez később tornyot is emeltek.

[[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] király 1791-es vallásügyi törvénye megerősítette a türelmi rendeletet és az ország minden rendű és rangú lakosának biztosította a szabad és nyilvános vallásgyakorlatot. Visszaállította az evangélikus és református egyház teljes önkormányzatát, megszüntette a a római katolikus püspöki és esperesi joghatóságot a protestáns lelkészek felett; biztosította iskolaalapítási jogukat és kimondta, hogy a protestánsok közhivatalt is viselhetnek.<ref name="medit" />


== Hitelvei ==
== Hitelvei ==


Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a [[Biblia|Szentírás]]. De másodlagos tekintélynek számítanak a [[Hitvallás|hitvallási iratok]] is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az [[Apostoli hitvallás]], a [[Nikaia–konstantinápolyi hitvallás]] és az [[athanaszioszi hitvallás]]) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az [[Ágostai hitvallás]] és Luther Márton [[Luther Márton kis kátéja]], de a legelfogadottabb gyűjtemény az [[1580]]-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.)
Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a [[Biblia|Szentírás]]. De másodlagos tekintélynek számítanak a [[Hitvallás|hitvallási iratok]] is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az [[apostoli hitvallás]], a [[nikaia–konstantinápolyi hitvallás]] és az [[athanaszioszi hitvallás]]) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az [[Ágostai hitvallás]] és [[Luther Márton kis kátéja]], de a legelfogadottabb gyűjtemény az [[1580]]-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.)

Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztyén felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a [[Hit (vallás)|hit]] – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember „hozza létre” magában.
Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a [[Kegyelem (vallás)|kegyelem]]ről szóló tanítás. A legtöbb keresztény felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a [[megváltás]]ban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten [[Kegyelem (vallás)|kegyelme]] miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a [[Hit (vallás)|hit]] – és ebből a felismerésből fakad aztán az [[Etika (vallás)|erkölcsi]] cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember „hozza létre” magában.


==Evangélikusok a világban==
==Evangélikusok a világban==
2020 táján világszerte mintegy 73-74 millió evangélikus él.<ref name="lwf_stat"/>
Világszerte ma több mint 74 millió evangélikus él. Többségük, 36,5 millióan [[Európa|Európában]], több mint 20 millióan [[Afrika|Afrikában]], több mint 9 millióan [[Ázsia|Ázsiában]], több mint 7 millióan [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] és több mint 1 millióan [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]]. [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] mindössze 80 000 evangélikus él.
[[File:Igreja Ev Luterana do Brasil em Schroeder.jpg|thumb|Modern evangélikus templom Brazíliában, Schroeder, Santa Catarina]]
[[File:Lutheran Church of Upper Moutere, February 2007.jpg|thumb|Evangélikus templom Új-Zélandon, Upper Moutere]]
Kontinensenként:
{| class="wikitable"
|-
! Kontinens !! Evangélikus<ref name="lwf_stat"/>
|-
| [[Európa]] || 33,733,309
|-
| [[Afrika]] || 24,135,469
|-
| [[Ázsia]] || 11,376,400
|-
| [[Észak-Amerika]] || 3,672,858
|-
| [[Dél-Amerika]] & a [[Karib-térség]] || 768,589
|-
! Összesen: !! 73,686,625
|}


Országonként, a legnagyobb létszámmal:
A legnagyobb számban a következő országokban élnek evangélikusok: [[Németország]] (12,6 millió), [[Amerikai Egyesült Államok]] (7,2 millió), [[Svédország]] (6,6 millió), [[Etiópia]] (5,9 millió), [[Tanzánia]] (5,8 millió), [[Indonézia]] (5,8 millió), [[Dánia]] (4,5 millió), [[Finnország]] (4,4 millió), [[Norvégia]] (3,9 millió), Madagaszkár (3 millió).
{| class="wikitable"
|-
! Ország !! Evangélikusok<ref name="lwf_stat">https://www.lutheranworld.org/content/member-churches</ref>
|-
| {{flag|Németország}} || 11,440,694
|-
| {{flag|Etiópia}} || 7,886,595
|-
| {{flag|Tanzánia}} || 6,531,336
|-
| {{flag|Svédország}} || 6,116,480
|-
| {{flag|Indonézia}} || 5,552,491
|-
| {{flag|Dánia}} || 4,361,518
|-
| {{flag|India}} || 4,081,787
|-
| {{flag|Madagaszkár}} || 4,000,000
|-
| {{flag|Finnország}} || 3,950,000
|-
| {{flag|Norvégia}} || 3,762,500
|-
| {{flag|USA}} || 3,563,842
|-
| {{flag|Nigéria}} || 2,321,000
|-
| {{flag|Hollandia}} || 1,849,202
|-
| {{flag|Pápua Új-Guinea}} || 1,349,869
|-
| {{flag|Namíbia}} || 1,238,695
|}


Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): [[Hollandia]], [[Szlovákia]], [[Ausztria]], [[Franciaország]], [[Lettország]], [[Izland]], [[Magyarország]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Észtország]], [[Csehország]].<ref>{{Cite web |url=http://www.lutheranworld.org/lwf/wp-content/uploads/2012/03/LWF-Statistics-2011.pdf |title=A Lutheránus Világszövetség 2012-es statisztikája |accessdate=2012-07-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130324042910/http://www.lutheranworld.org/lwf/wp-content/uploads/2012/03/LWF-Statistics-2011.pdf |archivedate=2013-03-24 }}</ref>
Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): [[Szlovákia]], [[Ausztria]], [[Franciaország]], [[Lettország]], [[Izland]], [[Magyarország]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Észtország]], [[Csehország]].<ref>{{Cite web |url=http://www.lutheranworld.org/lwf/wp-content/uploads/2012/03/LWF-Statistics-2011.pdf |title=A Lutheránus Világszövetség 2012-es statisztikája |accessdate=2012-07-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130324042910/http://www.lutheranworld.org/lwf/wp-content/uploads/2012/03/LWF-Statistics-2011.pdf |archivedate=2013-03-24 }}</ref>

{{széles kép|Lutheran World Federation 2013 Membership Figures.svg|900 px|A [[Lutheránus Világszövetség]] tagsága országonként 2013-ban. <ref name="The Lutheran World Federation 2013 Membership Figures">[http://www.lutheranworld.org/sites/default/files/LWI-Statistics-2013-EN.pdf The Lutheran World Federation 2013 Membership Figures]</ref>
{{legend2|black|- Több mint 10 millió}}
{{legend2|#002147|- Több mint 5 millió}}
{{legend2|#0047AB|- Több mint 1 millió}}
{{legend2|#4169E1|- Több mint 500 ezer}}
{{legend2|#CCCCFF|- Több mint 100 ezer}}
}}


== Evangélikus egyházak ==
== Evangélikus egyházak ==
=== Észak-Európa ===
{{csonk-szakasz}}
* [[Dán Népegyház]]
* [[Dán Népegyház]]
* [[Feröeri Népegyház]]
* [[Feröeri Népegyház]]
* [[Magyarországi Evangélikus Egyház]]
* [[Norvég Egyház]]
* [[Norvég Egyház]]
* [[Svéd egyház]]

=== Kárpát-medence ===
* [[Magyarországi Evangélikus Egyház]]
* Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában-Vajdaságban („magyar egyház”, központja [[Szabadka]])
* [[Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház]] („szász egyház”, központja [[Nagyszeben]])
* [[Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház]] („szász egyház”, központja [[Nagyszeben]])
* [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]] („magyar egyház”, központja [[Kolozsvár]])
* [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]] („magyar egyház”, központja [[Kolozsvár]])
* [[Svéd egyház]]
* [[Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában-Vajdaságban]] („magyar egyház”, központja [[Szabadka]])


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
72. sor: 174. sor:
* [http://evangelikus.lap.hu/ Evangélikus.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [http://evangelikus.lap.hu/ Evangélikus.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [http://www.lutheranworld.org/ Az Evangélikus Világszövetség honlapja] {{en}}
* [http://www.lutheranworld.org/ Az Evangélikus Világszövetség honlapja] {{en}}
* [http://www.lutheran.hu/ A Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapja]
* [https://evangelikus.hu/ A Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapja] {{Wayback|url=https://evangelikus.hu/ |date=20190903134446 }}
* [http://www.lutheran.rs/ A Szerbiai Evangélikus Egyház hivatalos honlapja]
* [http://www.lutheran.rs/ A Szerbiai Evangélikus Egyház hivatalos honlapja]
* [http://www.egyszeregy.hu/ „Evangélikus egyszeregy”]
* [http://www.egyszeregy.hu/ „Evangélikus egyszeregy”]
* [https://web.archive.org/web/20090322155832/http://bajastory.info/helytortenet/gal-zoltan-a-bajai-evangelikusok.story Dr. Gál Zoltán: A bajai evangélikusok (Baja Story)]
* [https://web.archive.org/web/20090322155832/http://bajastory.info/helytortenet/gal-zoltan-a-bajai-evangelikusok.story Dr. Gál Zoltán: A bajai evangélikusok (Baja Story)]
* [http://www.csipetnyiso.hu Csipetnyi Só evangélikus magazin]
* [http://www.csipetnyiso.hu Csipetnyi Só evangélikus magazin] {{Wayback|url=http://www.csipetnyiso.hu/ |date=20210506152728 }}

== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Reformáció]]
* [[Protestantizmus]]
* [[Keresztény felekezetek összehasonlítása]]


{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2005 augusztusából}}
{{Kereszténység}}
{{Kereszténység}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

A lap 2024. február 21., 18:58-kori változata

Lutheranizmus
[vagy evangélikus kereszténység]
kereszténységprotestantizmus
Luther-rózsa, az evangélikusok jelképe
Luther-rózsa, az evangélikusok jelképe

Kialakult16. század
AlapítóLuther Márton
Nézetük alapján a valódi alapító Jézus Krisztus, Luther csak megreformálta a kereszténységet
Központi alakJézus
Szent iratokBiblia

Államvallásma sehol sem
KorábbanÉszak-német államok (Szászország, Brandenburg, Poroszország stb.), Német Császárság, Dán Királyság, Norvég Királyság, Svéd Királyság
Fő vallásDánia, Norvégia, Svédország
Követők száma73-74 millió fő[1]

TeológusokLuther Márton (†1546)
Philipp Melanchthon (†1560)
Justus Jonas (†1555)
Mikael Agricola (†1557)
Paul Tillich (†1965)

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ev., ág. ev.).

A legtöbb magyar evangélikus a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a Lutheránus Világszövetség.

Neve

Az evangélikus nevet a közösség Luther Márton mozgalmának reformációi célzatából: a Krisztus evangéliumának újra érvényesítéséért folyó küzdelemből kapta; de lutheránusnak vagy lutheri egyháznak is mondják.[2]

A magyar evangélikus teológiai szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, ez inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha a felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint”, stb.

Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról.

Története

A reformáció kezdete 1517. október 31-ére tehető, amikor Luther Márton kifüggesztette a híres 95 tételét a wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet.

1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit röpiratokban, a szószéken, valamint könyveiben terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa vagy V. Károly német-római császár és támogatói személyében.

Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek. A lutheri reformáció gyorsan elterjedt Európában.

Luther 1546-ban bekövetkezett halála olyan űrt hagyott maga után, amelyet Philipp Melanchthon nem tudott betölteni. Egyházpolitikai álláspontja ellentmondásos volt. A schmalkaldeni háborúban katonailag vereséget szenvedett protestánsokra 1547 óta nagy politikai nyomás nehezedett. Sokan hitték, hogy a világ végső időket éli és a pápai egyházat a gonosz erőjének tekintették. Elkezdődött egy átalakulási folyamat; a lutheranizmus evangélikus ortodoxiává (wd) vált. Ez 1580-ban a Konkordia könyvének (evangélikus hitvallás) kiadásával kezdődött és a felvilágosodás korában, kb. 1730-ban ért véget.

Mint jámbor vallási mozgalom a 17. században a pietizmus jelentkezett. Kiemelkedő képviselőjének Philipp Jacob Spenert (1635–1705) tartják. A 18. század eleje óta olyan teológusok, mint J. F. Buddeus (1667-1729) és S. J. Baumgarten (1706-1757) megpróbálták integrálni a pietizmus és a felvilágosodás eszméit a lutheránus teológiába. (Példa erre az integrációs törekvésre a tübingeni J. W. Jäger által 1702-ben írt Compendium theologiae positivae, amely az evangélikus tanításokat elmélkedésekkel ötvözte.)

Magyarország

Az 1520-as évektől a magyar korona földjein is elterjedt a lutheranizmus. Főleg a német nyelvterületeken, így az erdélyi szászok körében, a Pentapolitana szabad királyi városaiban, a szepesi hegyi városokban és a kárpáti németek más településein, de a Királysághoz tartozó Burgenlandban is.

A magyar országgyűlés 1523-ban és 1525-ben „lutheranus omnes comburantur” határozatot hozott. 1523-ban az 54. cikk kimondta: Minden evangélikus és védője nyilvános eretnek, és vagyonvesztéssel kell büntetni. 1525-ben pedig megszigorították: minden evangélikust meg kell égetni.[3]

E törvények következményeként ismerünk áldozatokat is, például Libetbányán, valamint egy ferences szerzetest, aki Luther szellemében prédikált Pozsonyban.[3]

Az 1526-os mohácsi csata után Magyarország gyakorlatilag három részre szakadt. A törökök által megszállt területen a hódítók kevés figyelmet fordítottak a nép hitére, kevesen tértek át az iszlámra, a keresztény papság pedig meglehetősen szabadon gyakorolhatta vallását.[3] A magyar nemesség áttérése központi jelentőségű volt a reformáció számára, mert iskolákat építettek, támogatták és védték a reformáció prédikátorait. Abban az időben, amikor egyik királynak sem volt valódi hatalma, ezen urak kegyei döntő fontosságúak voltak.[3]

Wittenbergben tanult magyar teológusok, mint pl. Dévai Mátyás, Sylvester János, Sztárai Mihály és Huszár Gál terjesztették a reformáció tanításait.

Az Erdélyi Fejedelemségben kiterjedt vallásszabadság volt (még az 1568-as tordai ediktum után is), és az Oszmán Birodalom irányítása alatt álló Közép-Magyarországon is népszerűvé váltak a protestantizmus reformjai. Itt azonban a gyülekezetek jelentős része az 1560-as években áttért a kálvini hitre, akik az 1567-es debreceni zsinat után megalakították a magyarországi református egyházat.

A Habsburgok aztán minden eszközzel támogatták az ellenreformációt és anyagi kiváltságban részesítették a katolikus egyházat.[4] A jezsuiták és más szerzetesrendek tagjai járták az országot és arra törekedtek hogy a földesurakat újra katolikusokká tegyék és ezzel szabad kezet kapjanak a jobbágyfalvakban is.[5] A tömeges újrakatolizálás után a protestánsok száma jelentősen csökkent.

Az 1681-es soproni országgyűlésen korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlást (megyénként két artikuláris helyen, de azokon kívül sehol). Az ellenreformáció erőszakossága Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején érte el a a csúcspontját: ekkor már csak “titkos protestantizmus” létezett.[6]

A 18. század végén II. József király türelmi rendelete aztán a katolikus valláson kívül szabad vallásgyakorlást biztosított más bizonyos felekezeteknek is, így az evangélikus egyháznak is. A rendelet engedélyezte, hogy az ágostai és a helvét hitvallásúak ott, ahol száz család van, és anyagilag megtehetik, imaházat (oratóriumot), iskolát, lelkészi és tanítói lakást építhessenek.[7] A rendelet alapján épült imaházak legtöbbjéhez később tornyot is emeltek.

II. Lipót király 1791-es vallásügyi törvénye megerősítette a türelmi rendeletet és az ország minden rendű és rangú lakosának biztosította a szabad és nyilvános vallásgyakorlatot. Visszaállította az evangélikus és református egyház teljes önkormányzatát, megszüntette a a római katolikus püspöki és esperesi joghatóságot a protestáns lelkészek felett; biztosította iskolaalapítási jogukat és kimondta, hogy a protestánsok közhivatalt is viselhetnek.[7]

Hitelvei

Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás. De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az apostoli hitvallás, a nikaia–konstantinápolyi hitvallás és az athanaszioszi hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.)

Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztény felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a hit – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember „hozza létre” magában.

Evangélikusok a világban

2020 táján világszerte mintegy 73-74 millió evangélikus él.[8]

Modern evangélikus templom Brazíliában, Schroeder, Santa Catarina
Evangélikus templom Új-Zélandon, Upper Moutere

Kontinensenként:

Kontinens Evangélikus[8]
Európa 33,733,309
Afrika 24,135,469
Ázsia 11,376,400
Észak-Amerika 3,672,858
Dél-Amerika & a Karib-térség 768,589
Összesen: 73,686,625

Országonként, a legnagyobb létszámmal:

Ország Evangélikusok[8]
 Németország 11,440,694
 Etiópia 7,886,595
 Tanzánia 6,531,336
 Svédország 6,116,480
 Indonézia 5,552,491
 Dánia 4,361,518
 India 4,081,787
 Madagaszkár 4,000,000
 Finnország 3,950,000
 Norvégia 3,762,500
 USA 3,563,842
 Nigéria 2,321,000
 Hollandia 1,849,202
 Pápua Új-Guinea 1,349,869
 Namíbia 1,238,695

Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Lettország, Izland, Magyarország, Nagy-Britannia, Észtország, Csehország.[9]

A Lutheránus Világszövetség tagsága országonként 2013-ban. [10]       - Több mint 10 millió       - Több mint 5 millió       - Több mint 1 millió       - Több mint 500 ezer       - Több mint 100 ezer
A Lutheránus Világszövetség tagsága országonként 2013-ban. [10]

      - Több mint 10 millió       - Több mint 5 millió       - Több mint 1 millió       - Több mint 500 ezer       - Több mint 100 ezer

Evangélikus egyházak

Észak-Európa

Kárpát-medence

Jegyzetek

  1. https://www.lutheranworld.org/content/member-churches
  2. Uj Idők Lexikona 9-10. Evangélikus egyház (Budapest, 1938)
  3. a b c d Kaleidoscope - Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Kiadványok. www.kaleidoscopehistory.hu. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
  4. Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K.
  5. Vallástörténeti kislexikon: Ellenreformáció, 1975.
  6. Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet
  7. a b Wiczián Dezső, Sólyom Jenő: Az egyház története, 1948 (Hozzáférés: 2024)
  8. a b c https://www.lutheranworld.org/content/member-churches
  9. A Lutheránus Világszövetség 2012-es statisztikája. [2013. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  10. The Lutheran World Federation 2013 Membership Figures

Külső hivatkozások

Kapcsolódó cikkek