„Elevenszülő emlősök” változatai közötti eltérés

Elevenszülő emlősök
	Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria); Parker & Haswell, 1897
Alosztályágak
	Erszényesek (Metatheria); Méhlepényesek (Placentalia);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Elevenszülő emlősök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Elevenszülő emlősök témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. november 27., 00:48-kori változata

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett. Magyarul nevezik őket „tulajdonképpeni emlősöknek”, illetve „magasabbrendű emlősöknek” is. A ma élő emlősök túlnyomó többsége, köztük az ember is, ebbe az alosztályba tartozik. Valamennyi recens képviselőjükre, így az erszényesekre és a méhlepényesekre is jellemző, hogy eleven utódokat ellenek!

Anatómia[szerkesztés]

Nehéz olyan jellemzőket keresni, amelyek a taxon minden egyes fajára igazak, mivel élőhelyükben és testfelépítésükben is rendkívül változatosak. Azonban jó pár ilyen tulajdonság létezik.

A koponya oldalfala az ékcsont nagy szárnyából (ala major vagy alisphenoid) és a pikkelycsontból (squamosum) alakul ki. A hollócsőrnyúlvány (processus coracoideus) már nem önálló csont - mint az emlősökhöz rendszertanilag nagyon közel álló Prototheria alosztálynál -, hanem a lapocka (scapula) külső, felső nyúlványa.

Az alosztályra jellemző a szőrtakaró, amely másodlagosan eltűnhet vagy csökevényesedhet, mint például az embernél, a ceteknél és a sziréneknél. A fogak fogmederben ülnek az állkapocs (mandibularia) szerves részeként. Az állkapcsot egyetlen pár csont alkotja.

Bár a méhlepény (placenta) megléte csak az alosztály két öregrendjének egyikére vonatkozik, mégis minden emlős elevenen hozza világra kicsinyét. A négy végtag ugyan nem teszi monofiletikus csoporttá, mert a Tetrapoda csoportot ez már önmagában jellemzi, de több közös tulajdonságot együttvéve már kládot alkot. A mirigyek (izzadságmirigy, tejmirigy, illatmirigy) megléte ugyanilyen, hiszen ezek a tojásrakó emlősöknél is előfordulnak.

Az úszólábúak (Pinnipedia) rendjének képviselői másodlagosan vízi életmódúak. Ide tartoznak a cetek (Cetacea), rozmárok (Odobenidae), fókák (Phocidae), bálnák (Balaenidae) és delfinek (Delphinidae) is, amelyeknek ugyan jócskán elcsökevényesedtek az első és hátsó végtagjaik is, de a csontmaradványok még megvannak.

Rendszerezés[szerkesztés]

Az elevenszülő emlősöknek két nagy csoportja van: a Metatheria, melynek ma is élő képviselői az erszényesek (Marsupialia), és az Eutheria, melynek ma is élő képviselői a méhlepényesek (Placentalia). Mivel mindkét csoportnak csak egy-egy alcsoportja maradt fenn, ezért gyakran, helytelenül, azok szinonimáikként értelmezik őket.

Metatheria
- †Alphadontia
- †Deltatheroida
- †Asiadelphia
- †Sparassodonta
- Erszényesek (Marsupialia)
Eutheria
- †Eomaia
- †Murtoilestes
- †Prokennalestes
- †Montanalestes
- Méhlepényesek (Placentalia)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 | name = Elevenszülő emlősök
 | fossil_range = [[Kora kréta]] - jelen
-| image = Opossum with young.png
+| image = Theria.jpg
-| image_caption = ''[[Monodelphis domestica]]''
+| image_caption =
 | regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
 | phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 }}
-Az '''elevenszülő emlősök''' ''(Theria)'' az [[emlősök]]  ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] egyik alosztályát alkotják, a [[tojásrakó emlősök]] mellett. Magyarul nevezik őket „tulajdonképpeni emlősöknek”, illetve „magasabbrendű emlősöknek” is. A ma élő emlősök túlnyomó többsége, köztük az [[ember]] is, ebbe az alosztályba tartozik. Valamennyi [[recens faj|recens]] képviselőjükre, így az erszényesekre és a méhlepényesekre is jellemző, hogy eleven utódokat ellenek.
+Az '''elevenszülő emlősök''' ''(Theria)'' az [[emlősök]]  ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] egyik alosztályát alkotják, a [[tojásrakó emlősök]] mellett. Magyarul nevezik őket „tulajdonképpeni emlősöknek”, illetve „magasabbrendű emlősöknek” is. A ma élő emlősök túlnyomó többsége, köztük az [[ember]] is, ebbe az alosztályba tartozik. Valamennyi [[recens faj|recens]] képviselőjükre, így az erszényesekre és a méhlepényesekre is jellemző, hogy eleven utódokat ellenek!
 == Anatómia ==
 Nehéz olyan jellemzőket keresni, amelyek a [[taxon]] minden egyes fajára igazak, mivel élőhelyükben és testfelépítésükben is rendkívül változatosak. Azonban jó pár ilyen tulajdonság létezik.
-A koponya oldalfala az [[ékcsont]] nagy szárnyából (''ala major'' vagy ''alisphenoid'') és a pikkelycsontból (''squamosum'') alakul ki. A [[Processus coracoideus|hollócsőrnyúlvány]] (''processus coracoideus'') már nem önálló csont - mint az emlősökhöz rendszertanilag nagyon közel álló [[Tojásrakó emlősök|Prototheria]] alosztálynál -, hanem a lapocka (''scapula'') külső, felső nyúlványa.
+A koponya oldalfala az [[ékcsont]] nagy szárnyából (''ala major'' vagy ''alisphenoid'') és a pikkelycsontból ''(squamosum)'' alakul ki. A [[Processus coracoideus|hollócsőrnyúlvány]] ''(processus coracoideus)'' már nem önálló csont - mint az emlősökhöz rendszertanilag nagyon közel álló [[Tojásrakó emlősök|Prototheria]] alosztálynál -, hanem a lapocka ''(scapula)'' külső, felső nyúlványa.
 Az alosztályra jellemző a szőrtakaró, amely másodlagosan eltűnhet vagy csökevényesedhet, mint például az embernél, a [[cetek]]nél és a [[Tengeritehenek|szirének]]nél.
-A fogak fogmederben ülnek az [[állkapocscsont|állkapocs]] (''mandibularia'') szerves részeként. Az állkapcsot egyetlen pár csont alkotja.
+A fogak fogmederben ülnek az [[állkapocscsont|állkapocs]] ''(mandibularia)'' szerves részeként. Az állkapcsot egyetlen pár csont alkotja.
-Bár a méhlepény (''placenta'') megléte csak az alosztály két öregrendjének egyikére vonatkozik, mégis minden emlős elevenen hozza világra kicsinyét.
+Bár a méhlepény ''(placenta)'' megléte csak az alosztály két öregrendjének egyikére vonatkozik, mégis minden emlős elevenen hozza világra kicsinyét.
 A négy végtag ugyan nem teszi [[monofiletikus csoport]]tá, mert a [[Négylábúak|Tetrapoda]] csoportot ez már önmagában jellemzi, de több közös tulajdonságot együttvéve már [[klád]]ot alkot. A mirigyek (izzadságmirigy, tejmirigy, illatmirigy) megléte ugyanilyen, hiszen ezek a tojásrakó emlősöknél is előfordulnak.
 Az [[úszólábúak]] (Pinnipedia) rendjének képviselői másodlagosan vízi életmódúak. Ide tartoznak a [[cetek]] (Cetacea), [[rozmár]]ok (Odobenidae), [[fóka|fókák]] (Phocidae), [[bálna|bálnák]] (Balaenidae) és  [[delfin]]ek (Delphinidae) is, amelyeknek ugyan jócskán elcsökevényesedtek az első és hátsó végtagjaik is, de a csontmaradványok még megvannak.
 == Rendszerezés ==
@@ 51. sor: / 50. sor: @@
 ** [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
+{{Taxonbar}}
+{{Portál|Biológia}}
 {{csonk-emlős}}
-{{DEFAULTSORT:Elevenszu~lo~emlo~so~k}}
+{{DEFAULTSORT:Elevenszülöemlösök}}
 [[Kategória:Emlősök]]
 [[Kategória:Gerinchúros-alosztályok]]