„Epiktétosz” változatai közötti eltérés

	Epiktétosz
Született	50; Hierapolisz
Elhunyt	138 (87-88 évesen); Nikopolisz
Állampolgársága	római
Foglalkozása	filozófus; író;
	Filozófusi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	Nyugati filozófia; 2. század
Iskola/Irányzat	sztoikus filozófia
Akikre hatott	Arrianus, Junius Rusticus, Marcus Aurelius, Albert Ellis, Han Ryner, James Stockdale
Akik hatottak rá	Musonius Rufus, Szókratész, Szinopéi Diogenész, Kitioni Zénón, Kleanthész, Khrüszipposz, Hippokratész
	A Wikimédia Commons tartalmaz Epiktétosz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. november 29., 02:52-kori változata

Epiktétosz (Hierapolisz, i. sz. 55 körül – Nikopolisz, i. sz. 120 körül) görög sztoikus filozófus.

Élete

Epiktétosz i. sz. 55 körül születhetett Hierapoliszban, Phrügiában.^[4] Elég idősnek kellett lennie ugyanis ahhoz, hogy filozófiát taníthasson, amikor 93-ban Domitianus kitiltotta az összes filozófust Rómából, majd egész Itáliából, hiszen neki is távoznia kellett. 108-ban pedig már öreg embernek mondja magát^[5] Eredeti nevét sem ismerjük, hiszen az Epiktétosz görögül csak annyit jelent, hogy „kapott”, „szerzett”, és ez a rabszolga-neve volt. Ifjúságát Nero római császár testőrének rabszolgájaként töltötte Rómában, majd ura felszabadította és taníttatta. Sztoikus filozófiát tanult Caius Musonius Rufustól^[6]^[7] Egyik lába béna volt gyermekkora óta.^[8]

Amikor el kellett hagynia Rómát,^[9] visszatért hazájába, Görögországba, és Epirusz vidékén, Nikopoliszban iskolát alapított, amelyet haláláig vezetett.^[10]

Leghíresebb tanítványa Arrianus volt, aki ifjúként – 108 körül – hallgatta az ő előadásait. Arrianus azt állítja, hogy ezek alapján írta „Diatribai” (Elmélkedések), illetve „Homiliai” (Beszédek) című műveit. Egyes tudósok szerint azonban ezek inkább Arrianus saját alkotásainak tekintendők.^[11] Arrianus szerint Epiktétosz nagyszerű előadó volt, aki elérte, hogy hallgatói azt érezzék, amit ő éreztetni akart velük.^[12] Sok jelentős személyiség kereste a társaságát,^[13] és Hadrianus császár is barátságot mutatott iránta^[14] sőt személyesen hallgathatta előadásait Nikopoliszban.^[15]^[16]

Tanítása

Filozófiája mindenekelőtt az etikai kérdéseket tárgyalja, a filozófiai gondolatok gyakorlati átültetését állítja előtérbe. Etikájának középpontjában az egyes ember belső szabadsága, morális autonómiája áll. Szigorú különbséget tesz az ember hatalmán kívül álló, külső adottságnak tekintendő dolgok és állapotok, valamint az ember belső lényegét adó dolgok között, ami felett mindenkinek szabad hatalma van. Zsarnokság idején tartózkodni kell a közéleti szerepléstől, a cím- és rangkórságtól, a vagyonhajhászástól. Kialakítja az erkölcsi személyiség koncepcióját, ami szerinte az ember lényege. A belső szabadság érdekében meg kell vetni azokat a dolgokat, amelyek nincsenek a hatalmunkban.

Az emberi cselekvést azonban szerinte az Isten határozza meg, aki minden emberben, és az egész világban közvetlenül jelen van. Éppen azért, mert Isten mindenkiben jelen van, minden ember a filantrópia, emberszeretet tárgya kell legyen.

Epiktétosz tanításainak hatása változó volt. A 2. században igen jelentős volt, így érezhető az arelatei Favorinusnál, majd ennek tanítványánál, Gelliusnál. Különösen erős Marcus Aurelius, a sztoikus császár műveiben. E rövid virágzás után a középkorban nagyrészt feledésbe merült. Gondolatai azonban közvetve – műveinek keresztényesített formában történt feldolgozása révén – befolyásolták a keresztény gondolkodók munkásságát a késői antikvitástól egészen az újkorig.

Tanításainak hatása, a rá való közvetlen hivatkozás felerősödött a reneszánsz, a humanizmus idején.

Az Arrianus által leírt „Diatribai” (Elmélkedések), és „Homiliai” (Beszédek) mellett népszerű összefoglalója volt munkásságának a századok során az ugyancsak Arrianus által szerkesztett „Enkhiridion” (Kézikönyvecske).

Művét először Thordai János unitárius lelkész fordította magyarra 1628-ban.

Magyarul

Epiktetosnak kézikönyvetskéje, avvagy Az életet akármelly állapotban kinek kinek magának tűrhetővé sőt kedvessé tehetésének mestersége; ford. görög-nyelvből és némelly jegyzésekkel, nem különben a' stoikusoknak erköltsi-tudománnyáról való rövid elmélkedéssel megbővítette Mokry Benjamin; Petrózai Trattner Mátyás betűivel, Pest, 1825
Epiktétos kézikönyvecskéje; ford. Vajda Károly; Wunder, Fehértemplom, 1894
Epiktétos kézikönyvecskéje vagyis A stoikus bölcs breviáriuma; ford. Sárosi Gyula, előszó Kerényi Károly; Officina, Bp., 1942 (Kétnyelvű klasszikusok A. s. Szövegek)
Keserű Bálint: Epiktétosz magyarul – a XVII. század elején / Epictetusnak az ió erkölczről irot köniueczkeie; ford. Thordai János; Szegedi Ny., Szeged, 1963 (Irodalomtörténeti dolgozatok)
Epiktétosz Kézikönyvecske; ford. Sárosi Gyula, utószó Steiger Kornél; Európa,Bp., 1978: 15000 példány (Az ókori irodalom kiskönyvtára)
Epiktétos kézikönyvecskéje vagyis A stoikus bölcs breviáriuma; ford. Sárosi Gyula, előszó Kerényi Károly; Móra, Bp., 1991
Epiktétosz összes művei; ford., jegyz., utószó Steiger Kornél; Gondolat, Bp., 2014 (Electa)
Epiktétosz összes művei; 2. jav. kiad.; ford., jegyz., utószó Steiger Kornél; Gondolat, Bp., 2016 (Electa)

Jegyzetek

↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
↑ Catalogue of the Library of the Pontifical University of Saint Thomas Aquinas
↑ Treccani Philosophy (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2009
↑ Suda, Epictetus.
↑ Discourses, i.9.10; i.16.20; ii.6.23; etc.
↑ Epictetus, Discourses, i.7.32.
↑ Epictetus, Discourses, i.9.29.
↑ Simplicius, Commentary on the Enchiridion, 13.
↑ Suetonius, Domitian Archiválva 2007. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, x.
↑ Aulus Gellius, Attic Nights, xv. 11.
↑ Hendrik Selle: Dichtung oder Wahrheit – Der Autor der Epiktetischen Predigten. Philologus 145 [2001] 269-290
↑ Epictetus, Discourses, prologue.
↑ Epictetus, Discourses, i.11; ii.14; iii.4; iii. 7; etc.
↑ Historia Augusta, Hadrian Archiválva 2014. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 16.
↑ Fox, Robin The Classical World: An Epic History from Homer to Hadrian Basic Books. 2006 pg 578
↑ Egy fennmaradt 2. vagy 3. századi mű, az Altercatio Hadriani Et Epicteti fiktív beszámolót közöl Hadrianus és Epiktétosz beszélgetéséről.

Irodalom

Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 1156–57. o.
Epiktétos kézikönyvecskéje, avagy A sztoikus bölcs breviáriuma. Ford. Sárosi Gyula. Budapest: (kiadó nélkül). 1943.

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Epiktétosz témában.

Epiktétosz (MIT) (Angol)
Epiktétosz kézikönyvecskéje, avagy A sztoikus bölcs breviáriuma. Ford. Sárosi Gyula, Budapest, 1943
Hannes Böhringer: Epiktétosz
Szimplikiosz kommentárja Epiktétosz Kézikönyvecskéjéhez. Fordította és a kommentárokat írta Steiger Kornél. Gondolat Kiadó, Budapest, 2016 (Electa) ISBN 9789636936679

Kapcsolódó szócikkek

Ókori görög irodalom

Ókorportál
Filozófiaportál

[33fcfa20eda53eb43e3b301c36bd29273d521f50-1] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)

[5872d4c4df3573de5cf02994aaf25bb0638d0d36-2] Catalogue of the Library of the Pontifical University of Saint Thomas Aquinas

[5ea1a0c46db9587a6abec0eb9dd3575c19a8e82d-3] Treccani Philosophy (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2009

[4] Suda, Epictetus.

[5] Discourses, i.9.10; i.16.20; ii.6.23; etc.

[6] Epictetus, Discourses, i.7.32.

[7] Epictetus, Discourses, i.9.29.

[simpl1-8] Simplicius, Commentary on the Enchiridion, 13.

[9] Suetonius, Domitian Archiválva 2007. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, x.

[10] Aulus Gellius, Attic Nights, xv. 11.

[11] Hendrik Selle: Dichtung oder Wahrheit – Der Autor der Epiktetischen Predigten. Philologus 145 [2001] 269-290

[arrian1-12] Epictetus, Discourses, prologue.

[13] Epictetus, Discourses, i.11; ii.14; iii.4; iii. 7; etc.

[14] Historia Augusta, Hadrian Archiválva 2014. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 16.

[15] Fox, Robin The Classical World: An Epic History from Homer to Hadrian Basic Books. 2006 pg 578

[16] Egy fennmaradt 2. vagy 3. századi mű, az Altercatio Hadriani Et Epicteti fiktív beszámolót közöl Hadrianus és Epiktétosz beszélgetéséről.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{személy infobox
+|típus=filozófus
+|név  = Epiktétosz
+|kép =
+|képméret =
+|képaláírás =
+|alsablon={{Személy infobox/Filozófus
+|típus = filozófus
+|terület = Nyugati filozófia
+|kor = [[2. század]]
+|iskola vagy irányzat = [[sztoikus filozófia]]
+|érdeklődés =
+|rájuk hatott = [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon|Arrianus]], [[Junius Rusticus]], [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]], [[Albert Ellis]], [[Han Ryner]], [[James Stockdale]]
+|hatottak rá = [[Musonius Rufus]], [[Szókratész]], [[Szinopéi Diogenész]], [[Kitioni Zénón]], [[Kleanthész]], [[Khrüszipposz]], [[Hippokratész]]
+|fontosabb nézetei =
+|fontosabb művei =
+|aláírás =
+|honlap =
+}}}}
 [[Fájl:Epictetus.jpg|bélyegkép|jobbra|Epiktétosz]]
-'''Epiktétosz''' ([[Hierapolisz]], i. u. [[55]] körül – [[Nikopolisz]], i. u. [[120]] körül) görög [[sztoikus filozófia|sztoikus filozófus]].
+'''Epiktétosz''' ([[Hierapolisz]], i. sz. [[55]] körül – [[Nikopolisz]], i. sz. [[120]] körül) görög [[sztoikus filozófia|sztoikus filozófus]].
 == Élete ==
-Epiktétosz i. sz. [[55]] körül születhetett Hierapoliszban, [[Phrügia|Phrügiában]].<ref>Suda, ''Epictetus''.</ref>. Elég idősnek kellett lennie ugyanis ahhoz, hogy filozófiát taníthasson, amikor 93-ban [[Titus Flavius Domitianus római császár|Domitianus]] kitiltotta az összes filozófust [[Róma|Rómából]], majd egész Itáliából, hiszen neki is távoznia kellett. [[108]]-ban pedig már öreg embernek mondja magát<ref>[http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.9.10; i.16.20; ii.6.23; etc.</ref> Eredeti nevét sem ismerjük, hiszen az Epiktétosz görögül csak annyit jelent, hogy „''kapott''”, „''szerzett''”, és ez a rabszolga-neve volt. Ifjúságát [[Nero római császár]] testőrének rabszolgájaként töltötte [[Róma|Rómában]], majd ura felszabadította és taníttatta. [[Sztoikus filozófia|Sztoikus filozófiát]] tanult [[Musonius Rufus]]tól<ref>Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.7.32.</ref><ref>Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.9.29.</ref> Egyik lába béna volt gyermekkora óta.<ref name="simpl1">Simplicius, ''Commentary on the Enchiridion'', 13.</ref>
+Epiktétosz i. sz. [[55]] körül születhetett Hierapoliszban, [[Phrügia|Phrügiában]].<ref>Suda, ''Epictetus''.</ref> Elég idősnek kellett lennie ugyanis ahhoz, hogy filozófiát taníthasson, amikor 93-ban [[Domitianus római császár|Domitianus]] kitiltotta az összes filozófust [[Róma|Rómából]], majd egész Itáliából, hiszen neki is távoznia kellett. [[108]]-ban pedig már öreg embernek mondja magát<ref>[http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.9.10; i.16.20; ii.6.23; etc.</ref> Eredeti nevét sem ismerjük, hiszen az Epiktétosz görögül csak annyit jelent, hogy „''kapott''”, „''szerzett''”, és ez a rabszolga-neve volt. Ifjúságát [[Nero római császár]] testőrének rabszolgájaként töltötte [[Róma|Rómában]], majd ura felszabadította és taníttatta. [[Sztoikus filozófia|Sztoikus filozófiát]] tanult [[Caius Musonius Rufus]]tól<ref>Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.7.32.</ref><ref>Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.9.29.</ref> Egyik lába béna volt gyermekkora óta.<ref name="simpl1">Simplicius, ''Commentary on the Enchiridion'', 13.</ref>
 [[Fájl:Nicopolis nymphaeum.jpg|alt=|left|thumb|Római kori romok Nikopoliszban]]
-Amikor el kellett hagynia Rómát,<ref>Suetonius, [http://www.fordham.edu/Halsall/ancient/suet-domitian-rolfe.html ''Domitian''], x.</ref> visszatért hazájába, [[Görögország]]ba, és [[Epirusz]] vidékén, [[Nikopolisz]]ban iskolát alapított, amelyet haláláig vezetett.<ref>Aulus Gellius, ''Attic Nights'', xv. 11.</ref>
+Amikor el kellett hagynia Rómát,<ref>Suetonius, [http://www.fordham.edu/Halsall/ancient/suet-domitian-rolfe.html ''Domitian''] {{Wayback|url=http://www.fordham.edu/Halsall/ancient/suet-domitian-rolfe.html |date=20070804122117 }}, x.</ref> visszatért hazájába, [[Görögország]]ba, és [[Epirusz (történeti régió)|Epirusz]] vidékén, [[Nikopolisz]]ban iskolát alapított, amelyet haláláig vezetett.<ref>Aulus Gellius, ''Attic Nights'', xv. 11.</ref>
-Leghíresebb tanítványa [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon|Arrianus]] volt, aki ifjúként – [[108]] körül – hallgatta az ő előadásait. Arrianus azt állítja, hogy ezek alapján írta „Diatribai" (Elmélkedések), illetve „Homiliai" (Beszédek) című műveit. Egyes tudósok szerint azonban ezek inkább Arrianus saját alkotásainak tekintendők.<ref>Hendrik Selle: ''Dichtung oder Wahrheit&nbsp;– Der Autor der Epiktetischen Predigten''. Philologus 145 [2001] 269-290</ref> Arrianus szerint Epiktétosz nagyszerű előadó volt, aki elérte, hogy hallgatói azt érezzék, amit ő éreztetni akart velük."<ref name="arrian1">Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], prologue.</ref> Sok jelentős személyiség kereste a társaságát,<ref>Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.11; ii.14; iii.4; iii. 7; etc.</ref> és [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár is barátságot mutatott iránta<ref>[http://www.fordham.edu/Halsall/ancient/aelius-hadrian.html Historia Augusta, ''Hadrian''], 16.</ref> sőt személyesen hallgathatta előadásait Nikopoliszban.<ref>Fox, Robin ''The Classical World: An Epic History from Homer to Hadrian'' Basic Books. 2006 pg 578</ref><ref>Egy fennmaradt 2. vagy 3. századi mű, az ''Altercatio Hadriani Et Epicteti'' fiktív beszámolót közöl Hadrianus és Epiktétosz beszélgetéséről.</ref>
+Leghíresebb tanítványa [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon|Arrianus]] volt, aki ifjúként – [[108]] körül – hallgatta az ő előadásait. Arrianus azt állítja, hogy ezek alapján írta „Diatribai” (Elmélkedések), illetve „Homiliai” (Beszédek) című műveit. Egyes tudósok szerint azonban ezek inkább Arrianus saját alkotásainak tekintendők.<ref>Hendrik Selle: ''Dichtung oder Wahrheit – Der Autor der Epiktetischen Predigten''. Philologus 145 [2001] 269-290</ref> Arrianus szerint Epiktétosz nagyszerű előadó volt, aki elérte, hogy hallgatói azt érezzék, amit ő éreztetni akart velük.<ref name="arrian1">Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], prologue.</ref> Sok jelentős személyiség kereste a társaságát,<ref>Epictetus, [http://classics.mit.edu/Epictetus/discourses.html ''Discourses''], i.11; ii.14; iii.4; iii. 7; etc.</ref> és [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] császár is barátságot mutatott iránta<ref>[http://www.fordham.edu/Halsall/ancient/aelius-hadrian.html Historia Augusta, ''Hadrian''] {{Wayback|url=http://www.fordham.edu/Halsall/ancient/aelius-hadrian.html |date=20140221185915 }}, 16.</ref> sőt személyesen hallgathatta előadásait Nikopoliszban.<ref>Fox, Robin ''The Classical World: An Epic History from Homer to Hadrian'' Basic Books. 2006 pg 578</ref><ref>Egy fennmaradt 2. vagy 3. századi mű, az ''Altercatio Hadriani Et Epicteti'' fiktív beszámolót közöl Hadrianus és Epiktétosz beszélgetéséről.</ref>
 == Tanítása ==
-Filozófiája mindenekelőtt az [[etika]]i kérdéseket tárgyalja, a filozófiai gondolatok gyakorlati átültetését állítja a előtérbe. Etikájának középpontjában az egyes ember belső szabadsága, morális autonómiája áll. Szigorú különbséget tesz az ember hatalmán kívül álló, külső adottságnak tekintendő dolgok és állapotok, valamint az ember belső lényegét adó dolgok között, ami felett mindenkinek szabad hatalma van. Zsarnokság idején tartózkodni kell a közéleti szerepléstől, a cím- és rangkórságtól, a vagyonhajhászástól. Kialakítja az erkölcsi személyiség koncepcióját, ami szerinte az ember lényege. A belső szabadság érdekében meg kell vetni azokat a dolgokat, amelyek nincsenek a hatalmunkban.
+Filozófiája mindenekelőtt az [[Etika (filozófia)|etikai]] kérdéseket tárgyalja, a filozófiai gondolatok gyakorlati átültetését állítja előtérbe. Etikájának középpontjában az egyes ember belső szabadsága, morális autonómiája áll. Szigorú különbséget tesz az ember hatalmán kívül álló, külső adottságnak tekintendő dolgok és állapotok, valamint az ember belső lényegét adó dolgok között, ami felett mindenkinek szabad hatalma van. Zsarnokság idején tartózkodni kell a közéleti szerepléstől, a cím- és rangkórságtól, a vagyonhajhászástól. Kialakítja az erkölcsi személyiség koncepcióját, ami szerinte az ember lényege. A belső szabadság érdekében meg kell vetni azokat a dolgokat, amelyek nincsenek a hatalmunkban.
-Az emberi cselekvést azonban szerinte az Isten határozza meg, aki minden emberben, és az egész világban közvetlenül jelen van. Éppen azért, mert Isten mindenkiben jelen van, minden ember a filantrópia, emberszeretet tárgya kell legyen.
+Az emberi cselekvést azonban szerinte az [[Isten]] határozza meg, aki minden emberben, és az egész világban közvetlenül jelen van. Éppen azért, mert Isten mindenkiben jelen van, minden ember a [[filantrópia]], emberszeretet tárgya kell legyen.
-Epiktétosz tanításainak hatása változó volt. A 2. században igen jelentős volt, így érezhető az [[arelate]]i [[Favorinus]]nál, majd ennek tanítványánál, [[Gellius]]nál. Különösen erős [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]], a sztoikus császár műveiben. E rövid virágzás után a középkorban nagyrészt feledésbe merült. Gondolatai azonban közvetve – műveinek keresztényesített formában történt feldolgozása révén – befolyásolták a keresztény gondolkodók munkásságát a késői antikvitástól egészen az újkorig.
+Epiktétosz tanításainak hatása változó volt. A 2. században igen jelentős volt, így érezhető az [[Arles|arelatei]] [[Favorinus]]nál, majd ennek tanítványánál, [[Gellius]]nál. Különösen erős [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]], a sztoikus császár műveiben. E rövid virágzás után a középkorban nagyrészt feledésbe merült. Gondolatai azonban közvetve – műveinek keresztényesített formában történt feldolgozása révén – befolyásolták a keresztény gondolkodók munkásságát a késői antikvitástól egészen az újkorig.
 Tanításainak hatása, a rá való közvetlen hivatkozás felerősödött a [[reneszánsz]], a [[humanizmus]] idején.
-Az Arrianus által leírt „Diatribai" (Elmélkedések), és „Homiliai" (Beszédek) mellett népszerű összefoglalója volt munkásságának a századok során az ugyancsak Arrianus által szerkesztett „Enkhiridion" (Kézikönyvecske).
+Az Arrianus által leírt „Diatribai” (Elmélkedések), és „Homiliai” (Beszédek) mellett népszerű összefoglalója volt munkásságának a századok során az ugyancsak Arrianus által szerkesztett „Enkhiridion” (Kézikönyvecske).
+Művét először [[Thordai János]] [[Unitarizmus|unitárius]] [[Lelkipásztor|lelkész]] fordította magyarra 1628-ban.
-== Hivatkozások ==
-{{források}}
+== Magyarul ==
+*''Epiktetosnak kézikönyvetskéje, avvagy Az életet akármelly állapotban kinek kinek magának tűrhetővé sőt kedvessé tehetésének mestersége; ford. görög-nyelvből és némelly jegyzésekkel, nem különben a' stoikusoknak erköltsi-tudománnyáról való rövid elmélkedéssel megbővítette Mokry Benjamin''; Petrózai Trattner Mátyás betűivel, Pest, 1825
+*''Epiktétos kézikönyvecskéje''; ford. Vajda Károly; Wunder, Fehértemplom, 1894
+*''Epiktétos kézikönyvecskéje vagyis A stoikus bölcs breviáriuma''; ford. Sárosi Gyula, előszó [[Kerényi Károly]]; Officina, Bp., 1942 ''(Kétnyelvű klasszikusok A. s. Szövegek)''
+*Keserű Bálint: ''Epiktétosz magyarul – a XVII. század elején'' / ''Epictetusnak az ió erkölczről irot köniueczkeie''; ford. Thordai János; Szegedi Ny., Szeged, 1963 ''(Irodalomtörténeti dolgozatok)''
+*Epiktétosz ''Kézikönyvecske''; ford. Sárosi Gyula, utószó Steiger Kornél; Európa,Bp., 1978: 15000 példány ([[Az ókori irodalom kiskönyvtára]])
+*
+*''Epiktétos kézikönyvecskéje vagyis A stoikus bölcs breviáriuma''; ford. Sárosi Gyula, előszó Kerényi Károly; Móra, Bp., 1991
+*''Epiktétosz összes művei''; ford., jegyz., utószó Steiger Kornél; Gondolat, Bp., 2014 ''(Electa)''
+*''Epiktétosz összes művei''; 2. jav. kiad.; ford., jegyz., utószó Steiger Kornél; Gondolat, Bp., 2016 ''(Electa)''
+== Jegyzetek ==
+{{Jegyzetek}}
 == Irodalom ==
@@ 30. sor: / 67. sor: @@
 * {{CitLib|tit=Epiktétos kézikönyvecskéje, avagy A sztoikus bölcs [[breviárium]]a |ass=ford. Sárosi Gyula |loc=Budapest |ann=1943}}
-== Külső hivatkozások ==
+== További információk ==
 {{Wikidézet}}
 * [http://classics.mit.edu/Browse/browse-Epictetus.html Epiktétosz (MIT)] (Angol)
 * [http://mek.oszk.hu/00100/00197/00197.htm Epiktétosz kézikönyvecskéje, avagy A sztoikus bölcs breviáriuma. Ford. Sárosi Gyula, Budapest, 1943]
+* [http://www.c3.hu/~tillmann/forditasok/bohringer_mi_a_filozofia/epiktetos.htm Hannes Böhringer: Epiktétosz]
+* ''[[Szimplikiosz]] kommentárja Epiktétosz Kézikönyvecskéjéhez''. Fordította és a kommentárokat írta [[Steiger Kornél]]. Gondolat Kiadó, Budapest, 2016 (''Electa'') {{ISBN|9789636936679}}
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Ókori görög irodalom]]
 {{Filozófia}}
+{{Görög írók}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
 {{Portál|ókor||filozófia|}}
 [[Kategória:Ókori görög sztoikusok]]
+[[Kategória:Rabszolgák]]
-[[en:Epictetus]]
-[[ar:أبكتاتوس]]
-[[az:Epiktet]]
-[[bg:Епиктет]]
-[[bs:Epiktet]]
-[[ca:Epictet d'Hieràpolis]]
-[[cs:Epiktétos]]
-[[de:Epiktet]]
-[[el:Επίκτητος]]
-[[eo:Epikteto]]
-[[es:Epicteto]]
-[[eu:Epikteto]]
-[[ext:Epitetu]]
-[[fa:اپیکتت]]
-[[fi:Epiktetos]]
-[[fr:Épictète]]
-[[he:אפיקטטוס]]
-[[hr:Epiktet]]
-[[ia:Epicteto]]
-[[is:Epiktetos]]
-[[it:Epitteto]]
-[[ja:エピクテトス]]
-[[ko:에픽테토스]]
-[[la:Epictetus]]
-[[lt:Epiktetas]]
-[[ml:എപ്പിക്റ്റീറ്റസ്]]
-[[nl:Epictetus]]
-[[no:Epiktet]]
-[[pl:Epiktet]]
-[[pt:Epiteto]]
-[[ro:Epictet]]
-[[ru:Эпиктет]]
-[[sh:Epiktet]]
-[[sk:Epiktetos]]
-[[sr:Епиктет]]
-[[sv:Epiktetos]]
-[[tr:Epiktetos]]
-[[uk:Епіктет]]
-[[zh:愛比克泰德]]

Epiktétosz

Született	50^[1]^[2]^[3] Hierapolisz
Elhunyt	138 (87-88 évesen) Nikopolisz
Állampolgársága	római
Foglalkozása	filozófus író
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Nyugati filozófia 2. század
Iskola/Irányzat	sztoikus filozófia
Akikre hatott	Arrianus, Junius Rusticus, Marcus Aurelius, Albert Ellis, Han Ryner, James Stockdale
Akik hatottak rá	Musonius Rufus, Szókratész, Szinopéi Diogenész, Kitioni Zénón, Kleanthész, Khrüszipposz, Hippokratész
A Wikimédia Commons tartalmaz Epiktétosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Filozófia m v sz Filozófia
Általános	Filozófiaportál · kategória lista · a filozófia története: ókori filozófia (hellenisztikus, sztoikus) · középkori filozófia (skolasztikus) · újkori filozófia · kortárs filozófia
Régiónként, kultúránként	arab filozófia · ind filozófia · keleti filozófia · kínai filozófia · nyugati filozófia · zsidó filozófia ·
Listák	filozófusok listája · magyar filozófusok listája · francia filozófusok listája · német filozófusok listája · ateista gondolkodók listája · filozófiai témájú lapok listája
Ágak	esztétika · etika · episztemológia · jogfilozófia · logika · metafizika · politikafilozófia · nyelvfilozófia · természetfilozófia · tudományfilozófia · vallásfilozófia
Filozófiák	nevelésfilozófia · földrajzfilozófia · történelemfilozófia · filozófiai antropológia · irodalomfilozófia · matematikafilozófia · elmefilozófia · metafilozófia · fizikafilozófia · pszichológiafilozófia · technológiafilozófia · a háború filozófiája
Iskolák	analitikus filozófia · arisztotelianizmus · kontinentális filozófia · nominalizmus · deontológia · dialektikus materializmus · dualizmus · egzisztencializmus · empirizmus · epikureizmus · hegelianizmus · hermeneutika · humanizmus · idealizmus · logikai pozitivizmus · marxizmus · materializmus · monizmus · Naturalizmus · neoplatonizmus · nihilizmus · fenomenológia · platonizmus · pozitivizmus · posztmodern filozófia · pragmatizmus · preszókratikus filozófia · racionalizmus · realizmus · relativizmus · skolasztika · szkepticizmus · sztoikus filozófia · strukturalizmus · utilitarizmus
Filozófia az interneten: az ELTE filozófia szakos hallgatóinak oldala · Filozófia.lap.hu · Gondolkodom.hu · a Stanfordi Egyetem enciklopédiája