[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Felka” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Coor title sablonok egységesítése AWB
Infobox
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település infobox
{{coor title d|display=title|49.0668|N|20.2819|E|type:city(2000)}}
|név = Felka
[[Fájl:Square of Velka 5.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Szent János templom]]
|helyi név = Veľká
|kép = Square of Velka 5.jpg
|képméret =
|képaláírás = Szent János templom
|címer =
|zászló =
|mottó =
|becenév =
|kerület = Eperjesi
|járás = Poprádi
|turisztikai régió =
|rang = [[Poprád (település)|Poprád]] városrésze
|kerületei =
|első írásos említés =
|polgármester =
|irányítószám =
|körzethívószám =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság =
|terület =
|szélességi fok = 49.0668
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok = 20.2819
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}


'''Felka''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Veľká)'' [[Poprád (település)|Poprád]] város településrésze [[Szlovákia|Szlovákiában]] az [[Eperjesi kerület]] [[Poprádi járás]]ában.
'''Felka''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Veľká'') egykor önálló város, [[1945]] óta [[Poprád (település)|Poprád]] településrésze [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Poprádi járás]]ában.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
12. sor: 42. sor:
Fájl:Ciconia ciconia nest in Velka 2b (2012) 03.JPG
Fájl:Ciconia ciconia nest in Velka 2b (2012) 03.JPG
</gallery>
</gallery>
Felkán a legutóbbi időkig két gólyafészek volt.<ref>[http://bociany.sk/nestcards?city=poprad bociany.sk Poprád]</ref>
Felkán a legutóbbi időkig két [[gólya]]fészek volt.<ref>[http://bociany.sk/nestcards?city=poprad bociany.sk Poprád]</ref>


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
18. sor: 48. sor:


== Története ==
== Története ==
1268-ban ''"Vylkam"'' alakban említik először, [[1298]]-ban ''"Filka"'' néven tűnik fel. Az ősi város az [[1412]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] által elzálogosított szepesi városok egyike. Már a [[15. század]]ban gazdag város volt, fejlett kézművessége, főleg kékfestői és ötvösei révén. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, szeszfőzéssel, lótartással foglalkoztak. [[1632]]-től a [[19. század]]ig papírgyár működött a településen. [[1828]]-ban 1490 lakosa volt.
[[1268]]-ban ''Vylkam'' alakban említik először, [[1298]]-ban ''Filka'' néven tűnik fel. Az ősi város az [[1412]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] által elzálogosított [[16 szepesi város|szepesi városok]] egyike. Már a [[15. század]]ban gazdag város volt, fejlett kézművessége, főleg kékfestői és ötvösei révén. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, szeszfőzéssel, lótartással foglalkoztak. [[1632]]-től a [[19. század]]ig papírgyár működött a településen. [[1828]]-ban 1490 lakosa volt.


Vályi András szerint ''"FELKA. Felk Velka. Egy a’ 16. Szepes Vármegyebéli Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határjának harmad része, ’s réttyeinek is egy része soványas, legelője szoross, fája nintsen elég, mellyek miatt, ámbár más javai vagynak, a’ második Osztályba tétettetett."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
[[Vályi András]] szerint ''"FELKA. Felk Velka. Egy a’ 16. Szepes Vármegyebéli Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határjának harmad része, ’s réttyeinek is egy része soványas, legelője szoross, fája nintsen elég, mellyek miatt, ámbár más javai vagynak, a’ második Osztályba tétettetett."''<ref>{{Vályi}}</ref>


Fényes Elek szerint ''"Felka, Fölk, v. Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1 1/2 órányira egy síkságon: 208 kath., 1287 evang. német lak. kath. és evang. anyaszentegyház. A városon keresztül folyó Felka patakán egy liszt- s egy fűrészmalom van. Asszonyai sok gyolcsot szőnek. Teplicz felé egy kis fenyőerdeje terjed el, de a lakosok számához képest kevés fát szolgáltat. A város toronyórája nevezetes arról, hogy minden fertályban az órát is ismételi."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''"Felka, Fölk, v. Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1 1/2 órányira egy síkságon: 208 kath., 1287 evang. német lak. kath. és evang. anyaszentegyház. A városon keresztül folyó Felka patakán egy liszt- s egy fűrészmalom van. Asszonyai sok gyolcsot szőnek. Teplicz felé egy kis fenyőerdeje terjed el, de a lakosok számához képest kevés fát szolgáltat. A város toronyórája nevezetes arról, hogy minden fertályban az órát is ismételi."''<ref>{{Fényes}}</ref>


[[1910]]-ben 1358, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. [[1945]]-ben csatolták Poprádhoz.
[[1910]]-ben 1358, többségben [[szlovákok|szlovák]] lakosa volt, jelentős [[németek|német]] és [[magyarok|magyar]] kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] Szepesszombati járásához tartozott, majd [[Csehszlovákia]] része lett. [[1945]]-ben csatolták [[Poprád (település)|Poprádhoz]].


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
30. sor: 60. sor:
* [[Magyarországi Evangélikus Egyház|Evangélikus]] temploma [[1817]]-ben épült. Ekkor épült a zsinagóga is.
* [[Magyarországi Evangélikus Egyház|Evangélikus]] temploma [[1817]]-ben épült. Ekkor épült a zsinagóga is.
* Polgárházai között [[17. század]]iak is vannak.
* Polgárházai között [[17. század]]iak is vannak.
[[Fájl:Square of Velka 4.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Felka utcarészlet]]
[[Fájl:Square of Velka 4.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Felka utcarészlet]]


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==
40. sor: 70. sor:
* Itt született [[1887]]. [[június 29.|június 29-én]] [[Lipták Pál (gyógyszerész)|Lipták Pál]] gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója és főtitkára, szakíró.
* Itt született [[1887]]. [[június 29.|június 29-én]] [[Lipták Pál (gyógyszerész)|Lipták Pál]] gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója és főtitkára, szakíró.
* Itt hunyt el [[1835]]. [[november 7.|november 7-én]] [[Klein Sámuel]] evangélikus lelkész, egyházi író.
* Itt hunyt el [[1835]]. [[november 7.|november 7-én]] [[Klein Sámuel]] evangélikus lelkész, egyházi író.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
46. sor: 79. sor:
* [http://www.keresztenymuzeum.hu/collections.php?mode=work&wid=74&page=0&vt= A felkai Mária-oltár a Keresztény Múzeum honlapján]
* [http://www.keresztenymuzeum.hu/collections.php?mode=work&wid=74&page=0&vt= A felkai Mária-oltár a Keresztény Múzeum honlapján]


[[Kategória:Poprád]]
== Források ==
{{források}}

[[Kategória:Szlovákia megszűnt települései|Felka]]
[[Kategória:Szlovákia megszűnt települései|Felka]]
[[Kategória:Szepesi 16 város]]
[[Kategória:Szepesi 16 város]]

A lap 2014. április 22., 19:31-kori változata

Felka (Veľká)
Szent János templom
Szent János templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
RangPoprád városrésze
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′, k. h. 20° 17′49.066667°N 20.283333°EKoordináták: é. sz. 49° 04′, k. h. 20° 17′49.066667°N 20.283333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felka (szlovákul Veľká) egykor önálló város, 1945 óta Poprád településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Felka Poprád északi városrésze, mely a Felka-patak mellett fekszik.

Élővilága

Felkán a legutóbbi időkig két gólyafészek volt.[1]

Nevének eredete

A szlovák veľká (= nagy) melléknévből, határának átlagon felüli nagyságáról[forrás?], amely a Magas-Tátrába is felnyúlott.

Története

1268-ban Vylkam alakban említik először, 1298-ban Filka néven tűnik fel. Az ősi város az 1412-ben Zsigmond által elzálogosított szepesi városok egyike. Már a 15. században gazdag város volt, fejlett kézművessége, főleg kékfestői és ötvösei révén. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, szeszfőzéssel, lótartással foglalkoztak. 1632-től a 19. századig papírgyár működött a településen. 1828-ban 1490 lakosa volt.

Vályi András szerint "FELKA. Felk Velka. Egy a’ 16. Szepes Vármegyebéli Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határjának harmad része, ’s réttyeinek is egy része soványas, legelője szoross, fája nintsen elég, mellyek miatt, ámbár más javai vagynak, a’ második Osztályba tétettetett."[2]

Fényes Elek szerint "Felka, Fölk, v. Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1 1/2 órányira egy síkságon: 208 kath., 1287 evang. német lak. kath. és evang. anyaszentegyház. A városon keresztül folyó Felka patakán egy liszt- s egy fűrészmalom van. Asszonyai sok gyolcsot szőnek. Teplicz felé egy kis fenyőerdeje terjed el, de a lakosok számához képest kevés fát szolgáltat. A város toronyórája nevezetes arról, hogy minden fertályban az órát is ismételi."[3]

1910-ben 1358, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1945-ben csatolták Poprádhoz.

Nevezetességei

Felka utcarészlet

Híres emberek

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Veľká
A Wikimédia Commons tartalmaz Felka témájú médiaállományokat.