„Felka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) kép |
|||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
[[Kategória:Szlovákia megszűnt települései|Felka]] |
[[Kategória:Szlovákia megszűnt települései|Felka]] |
||
[[Kategória:Szepesi 16 város]] |
[[Kategória:Szepesi 16 város]] |
||
[[de:Veľká]] |
|||
[[eo:Veľká]] |
|||
[[sk:Veľká]] |
|||
A lap 2013. március 6., 08:38-kori változata
é. sz. 49,0668°, k. h. 20,2819°49.066800°N 20.281900°E
Felka (szlovákul Veľká) Poprád város településrésze Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
Felka Poprád északi városrésze, mely a Felka-patak mellett fekszik.
Nevének eredete
A szlovák veľká (= nagy) melléknévből, határának átlagon felüli nagyságáról[forrás?], amely a Magas-Tátrába is felnyúlott.
Története
1268-ban "Vylkam" alakban említik először, 1298-ban "Filka" néven tűnik fel. Az ősi város az 1412-ben Zsigmond által elzálogosított szepesi városok egyike. Már a 15. században gazdag város volt, fejlett kézművessége, főleg kékfestői és ötvösei révén. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, szeszfőzéssel, lótartással foglalkoztak. 1632-től a 19. századig papírgyár működött a településen. 1828-ban 1490 lakosa volt.
Vályi András szerint "FELKA. Felk Velka. Egy a’ 16. Szepes Vármegyebéli Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határjának harmad része, ’s réttyeinek is egy része soványas, legelője szoross, fája nintsen elég, mellyek miatt, ámbár más javai vagynak, a’ második Osztályba tétettetett." [1]
Fényes Elek szerint "Felka, Fölk, v. Szepes vmegyében, Késmárkhoz 1 1/2 órányira egy síkságon: 208 kath., 1287 evang. német lak. kath. és evang. anyaszentegyház. A városon keresztül folyó Felka patakán egy liszt- s egy fűrészmalom van. Asszonyai sok gyolcsot szőnek. Teplicz felé egy kis fenyőerdeje terjed el, de a lakosok számához képest kevés fát szolgáltat. A város toronyórája nevezetes arról, hogy minden fertályban az órát is ismételi." [2]
1910-ben 1358, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. 1945-ben csatolták Poprádhoz.
Nevezetességei
- Szent János apostolnak szentelt római katolikus plébániatemploma a 13-14. században épült kora gótikus stílusban. Oltára és keresztelőmedencéje 1439-ben készült. Szárnyasoltárát ma az esztergomi Keresztény Múzeum őrzi.
- Evangélikus temploma 1817-ben épült. Ekkor épült a zsinagóga is.
- Polgárházai között 17. századiak is vannak.
Híres emberek
- Itt született 1674. szeptember 28-án Bornagius Pál evangélikus lelkész, egyházi író.
- Itt született 1818. január 17-én Haberern Jonatán teológiai tanár, filozófiai író.
- Itt született 1820. május 3-án Blasy Ede zergevadász, kereskedő és közbirtokos.
- Itt született 1822. január 29-én Lux Jakab orvos-gyógyszerész, 48-as honvéd, Békés megyei Orvos-Gyógyszerész Egylet alapítója és első elnöke,
- Itt született 1835. április 23-án és itt hunyt el 1895. április 23-án Scherffel Vilmos Aurél flórakutató, gyógyszerész. 1868 és 1870 között a város polgármestere volt, a felkai Tátra Múzeum alapítója és 14 évig igazgatója volt.
- Itt született 1887. június 29-én Lipták Pál gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság alapítója és főtitkára, szakíró.
- Itt hunyt el 1835. november 7-én Klein Sámuel evangélikus lelkész, egyházi író.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.