„Garamsalló” változatai közötti eltérés

	Garamsalló (Šalov)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1280
Polgármester	Kassai Renáta
Irányítószám	935 71
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
	Népesség
Teljes népesség	352 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	157 m
Terület	19,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′48.000000°N 18.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′48.000000°N 18.716667°E
	Garamsalló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Garamsalló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. augusztus 23., 12:05-kori változata

Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. A 2001-es népszámláláskor 445 lakosa volt, melynek 73%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Fekvése

Lévától 28 km-re délre a Szikince-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Nevét a néphagyomány a magyar sarló főnévből származtatja, mivel lakói egykor sarlókészítéssel is foglalkoztak. Etimolgiailag viszont a finnugor talo-salo falu, füves, zsombékos terület főnévből származik. Ezt azonban semmiféle régészeti lelet nem igazolja.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit (voloszovói, finnugor kultura) találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek. A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során, mikoris a szomszéd községek református templomait lerombolták, templomos falu lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 9874 lakos élt.

Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló, vagy Sarló. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék is; Kis Salló, Nagy Sallónak filiája; határja meglehetõs. " ^[2]

Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelõ. Nagy juh- és lótenyésztés. Szõlõhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnõ." ^[3]

1910-ben 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A II. világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. Az 1990-es években jelentős számú cigány lakosság telepedett le a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság többségét alkották.

Nevezetességei

Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették.Az ellenreformáció idején, mint "templomos falu", a ref. egyház székhelye volt.
Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
Falumúzeum.
A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.

Híres emberek

Itt született 1908-ban Csontos Vilmos költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 |körzethívószám      = 036
 |népsűrűség          = 21
 |tengerszint feletti magasság = 157
 |terület             = 19,04
 |szélességi fok          = 48
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 }}
 '''Garamsalló''' ([[1899]]-ig ''Garam-Kis-Salló,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Šalov,'' korábban ''Malý Šalov'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]] [[Lévai járás]]ában. A [[2001]]-es népszámláláskor 445 lakosa volt, melynek 73%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
-==Fekvése==
+== Fekvése ==
 [[Léva|Lévától]] 28&nbsp;km-re délre a ''Szikince''-patak völgyében fekszik.
-==Nevének eredete==
+== Nevének eredete ==
 Nevét a néphagyomány a [[magyar nyelv|magyar]] ''sarló'' főnévből származtatja, mivel lakói egykor sarlókészítéssel is foglalkoztak.
 Etimolgiailag viszont a finnugor ''talo-salo'' falu, füves, zsombékos terület főnévből származik. Ezt azonban semmiféle régészeti lelet nem igazolja.
-==Története==
+== Története ==
 A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit ''(voloszovói, finnugor kultura)'' találták itt meg, emellett a [[bronzkor]]ból kerültek elő leletek.
 A mai települést [[1280]]-ban ''"Sorlou"'' néven említi először oklevél, amikor [[IV. László magyar király|IV. László]] király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. [[1285]]-ben ''"Sarlou"'', [[1404]]-ben ''"Kyssarlo"'' alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtoka, majd a [[zseliz]]i uradalom része. [[Szent László]]nak szentelt [[római katolikusok|római katolikus]] temploma [[1293]]-ban már állott.'' A  reformáció idején a falu is [[reformátusok|református]] lett. Az ellenreformáció során, mikoris a szomszéd községek református templomait lerombolták, templomos falu lett.'' [[1601]]-ben 34 háza volt. [[1715]]-ben 47 háztartás után adózott. [[1720]]-ban 55 volt az adózó háztartások száma. [[1828]]-ban 164 házában 9874 lakos élt.
 Vályi András szerint ''"SALLÓ. Kis Salló, vagy Sarló. Magyar falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék is; Kis Salló, Nagy Sallónak filiája; határja meglehetõs.
 "'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 Fényes Elek szerint ''" Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelõ. Nagy juh- és lótenyésztés. Szõlõhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnõ."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 [[1910]]-ben 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Lakói a [[20. század]] elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Hont vármegye]] [[Vámosmikolai járás]]ához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. [[1938]] és [[1945]] között újra Magyarország része volt. A [[II. világháború]] után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. Az 1990-es években jelentős számú cigány lakosság telepedett le a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság többségét alkották.
-==Nevezetességei==
+== Nevezetességei ==
-*Református temploma eredetileg [[13. század]]i, később többször átépítették.Az ellenreformáció idején, mint "templomos falu", a ref. egyház székhelye volt.
+* Református temploma eredetileg [[13. század]]i, később többször átépítették.Az ellenreformáció idején, mint "templomos falu", a ref. egyház székhelye volt.
-*Az Eszterházy-pincészet [[1816]]-ban épült, hossza 145 m.
+* Az Eszterházy-pincészet [[1816]]-ban épült, hossza 145 m.
-*Falumúzeum.
+* Falumúzeum.
-*A faluban még több [[19. század]]i tornácos ház áll.
+* A faluban még több [[19. század]]i tornácos ház áll.
-==Híres emberek==
+== Híres emberek ==
 Itt született [[1908]]-ban [[Csontos Vilmos]] költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.
-==Külső hivatkozások==
+== Külső hivatkozások ==
-*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1213 Községinfó]
+* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4&obec=1213 Községinfó]
-*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-456442&pos_y=-1307070&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Aalov%2C%20Levice Garamsalló Szlovákia térképén]
+* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-456442&pos_y=-1307070&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Aalov%2C%20Levice Garamsalló Szlovákia térképén]
-*[http://www.poiplie.sk/obec-36.html Alapinformációk]
+* [http://www.poiplie.sk/obec-36.html Alapinformációk]
-*[http://www.e-obce.sk/obec/salov/salov.html E-obce.sk]
+* [http://www.e-obce.sk/obec/salov/salov.html E-obce.sk]
-==Jegyzetek==
+== Jegyzetek ==
 {{források}}
 {{Lévai járás}}

Garamsalló (Šalov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1280
Polgármester	Kassai Renáta
Irányítószám	935 71
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Népesség
Teljes népesség	352 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	157 m
Terület	19,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′48, 18.71666666666748.000000°N 18.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′48, 18.71666666666748.000000°N 18.716667°E
Garamsalló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamsalló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Lévai járás m v sz A Lévai járás települései
Léva (Levice)
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)