„Hernádmáté” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a jav. & kieg. |
a →Története: link egyértelműsítés AWB |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy.''”<ref>{{Fényes}}</ref> |
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy.''”<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
[[1852]]-ben 183 [[római katolikus]], 12 [[görögkatolikus]] és 5 [[ |
[[1852]]-ben 183 [[római katolikus]], 12 [[görögkatolikus]] és 5 [[zsidó vallás]]ú lakosa volt. [[1872]]-ben a községet elérte a vasút, mely jótékonyan hatott fejlődésére. [[1907]]-ben a [[névmagyarosítás]] jegyében a falu hivatalos nevét Matejócról Hernádmátéra változtatták. |
||
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] Iglói járásához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] Iglói járásához tartozott. |
A lap jelenlegi, 2024. március 26., 13:40-kori változata
Hernádmáté (Matejovce nad Hornádom) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1277 | ||
Polgármester | Marta Stanislavová | ||
Irányítószám | 053 21 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 543 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 138 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 423 m | ||
Terület | 3,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″48.916667°N 20.671389°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″48.916667°N 20.671389°E | |||
Hernádmáté weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hernádmáté (1899-ig Matejócz, szlovákul: Matejovce nad Hornádom, németül: Mateowitz) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 8 km-re kelet-délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 13. században keletkezett, 1277-ben IV. László király adománylevelében „terra Mathey” alakban említik először. A király az akkor Bélának nevezett erdőt és földet Máté nevű hívének adja. A falu alapítója az említett Máté volt, aki a település későbbi névadója lett. A falu két részből állt, a dombon fekvő felső részt ma is Beľanynak nevezik, míg az alsó falurész a Hernád partján fekszik. 1326-ban is külön említik a két falurészt.
1378-ban egy oklevélben „Mathefalua” néven szerepel. A 15. században különböző nemesi családok birtoka. 1529-ben „Matheffalwa” alakban említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de később az ellenreformáció hatására újra felvették a katolikus hitet. A 16. században a szepesi káptalanhoz tartozott, majd Paczolt Zsigmond, később a 17. században a Máriássy család birtoka. 1682-ben 10 lakóház, 19 zsellértelek és 1 lakatlan ház állt a faluban. Ekkor a községnek még csak egy fa haranglába volt. 1700-ban 61 szlovák lakta. Ekkor már állt Szent Máté apostol tiszteletére szentelt torony nélküli temploma. 1787-ben 21 ház (ebből 11 zsellérház) állt a faluban 133 lakossal. 1813-ban hatalmas árvíz pusztított a településen. A templomot 1819-ben Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. 1828-ban 23 házában 183 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy.”[2]
1852-ben 183 római katolikus, 12 görögkatolikus és 5 zsidó vallású lakosa volt. 1872-ben a községet elérte a vasút, mely jótékonyan hatott fejlődésére. 1907-ben a névmagyarosítás jegyében a falu hivatalos nevét Matejócról Hernádmátéra változtatták.
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 464 lakosából 424 fő szlovák és 40 cigány volt.
2011-ben 499 lakosából 469 szlovák és 18 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század elején épült. Korábban Szent Máté tiszteletére volt szentelve, 1819-óta viseli mai patrónusa nevét.
- Határa bővelkedik természeti szépségekben, jellegzetes sziklaalakzatokban, vízesésekben.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1647-ben Pilarik István evangélikus püspök, egyházi író.
- Itt született 1954-ben Ján Kozák, Európa-bajnoki bronzérmes csehszlovák válogatott labdarúgó, edző.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.