„I. Ulászló lengyel király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
a clean up, replaced: {{commons| → {{commonskat| AWB |
|||
(44 közbenső módosítás, amit 25 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Uralkodó infobox |
{{Uralkodó infobox |
||
| név = I. Ulászló |
| név = I. Ulászló |
||
| |
| teljes_név = |
||
| kép = Wladyslaw Lokietek.jpg |
|||
| megnevezés = [[Lengyelország uralkodóinak listája|Legyel király]] |
|||
| |
| képméret = 190px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| ragadványnév = |
|||
| uralkodás_kezdete = [[1306]] |
|||
| titulusai = |
|||
| uralkodás_vége = [[1333]]. [[március 2]]. |
|||
| állam = |
|||
| koronázás dátuma = [[1320]]. [[január 20]]. |
|||
| megnevezés = [[Lengyelország uralkodóinak listája|{{szín|white|Lengyelország királya}}]] |
|||
| teljes_név = |
|||
| uralkodási_név = ''I. Ulászló'' |
|||
| előd = [[III. Vencel cseh király|II. Vencel]] |
|||
| uralkodás_kezdete = 1320. január 20. |
|||
| utód = [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmér]] |
|||
| uralkodás_vége = 1333. március 2. |
|||
| házastárs = Hedvig (1266–1339) |
|||
| uralkodási évei = |
|||
| gyermekei = Kinga (1298–1331)<br />Erzsébet (1305–1380)<br />III. Kázmér (1310–1370) |
|||
| |
| koronázás dátuma = |
||
| |
| koronázás helye = |
||
| |
| örököse = |
||
| |
| előd = |
||
| utód = [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmér]] |
|||
| születési hely = |
|||
| állam2 = |
|||
| halálozási dátum = [[1333]]. [[március 2]]. {{életkor-holt|1261|0|0|1333|3|2}} |
|||
| megnevezés2 = [[Lengyelország uralkodóinak listája|{{szín|white|Lengyelország fejedelme}}]] |
|||
| halálozási hely = [[Krakkó]] |
|||
| uralkodási_név2 = |
|||
| nyughelye = Wawel katedrális, Krakkó |
|||
| uralkodás_kezdete2= 1306. szeptember 1. |
|||
| temetés dátuma = |
|||
| uralkodás_vége2 = 1320. január 20. |
|||
|}} |
|||
| uralkodási évei2 = |
|||
| koronázás dátuma2 = |
|||
| koronázás helye2 = |
|||
| örököse2 = |
|||
| előd2 = [[Vencel magyar király|III. Vencel]] |
|||
| utód2 = |
|||
| uralkodóház = [[Piast-dinasztia|Kujáviai Piast]] |
|||
| születési dátum = 1261 körül |
|||
| születési hely = - |
|||
| halálozási dátum = 1333. március 2.<br/>(72 éves kora körül) |
|||
| halálozási hely = [[Krakkó]] |
|||
| temetés dátuma = |
|||
| nyughelye = [[Waweli székesegyház]] |
|||
| édesapa = [[I. Kázmér kujáviai herceg]] |
|||
| édesanya = [[Eufrozina opolei hercegnő|Opolei Eufrozina]] |
|||
| házastárs = [[Kaliszi Hedvig lengyel királyné|Kaliszi Hedvig]] |
|||
| gyermekei = [[Kunigunda świdnicai hercegné]]<br/>[[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet magyar királyné]]<br/>[[III. Kázmér lengyel király]] |
|||
| vallás = [[Római katolikus egyház|nyugati keresztény]] |
|||
| aláírás = |
|||
| aláírásméret = |
|||
| címer = Korona-herb.png |
|||
| címerméret = 120px |
|||
| wikicommons = Wladislaus I of Poland |
|||
}} |
|||
'''I. Ulászló''' (ismert [[Ragadványnév|ragadványnevén]] '''Kis Ulászló''', {{lengyelül|Władysław I Łokietek}}; 1261 körül – [[Krakkó]], [[Lengyelország az utolsó Piastok és az Anjouk korában (1320–86)|Lengyel Királyság]], 1333. március 2.), a [[Piast-dinasztia|Piast-ház kujáviai ágából]] származó lengyel herceg, [[I. Kázmér kujáviai herceg]] és [[Eufrozina opolei hercegnő|Opolei Eufrozina]] fia, aki [[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország fejedelme]] 1306-tól, majd hosszú idő után a lengyel királyi cím birtokosa 1320-tól 1333-as haláláig. Lengyelország újraegyesítőjeként tartják számon. [[Konrád lengyel fejedelem|Mazóviai Konrád lengyel fejedelem]] unokája. |
|||
'''I. Ulászló''' lengyel király ([[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Władysław I Łokietek''), ([[1261]] – [[1333]]. [[március 2]].), Lengyelország újraegyesítője és hosszú idő után a lengyel királyi cím felújítója. |
|||
== Élete == |
|||
[[Fájl:Polska za W Lokietka (1275-1300).png|thumb|jobbra|300px|Lengyelország I. Lokietek Ulászló alatt]] |
|||
=== Lengyelország egyesítése === |
|||
Brześći [[Kujávia|Kujáviában]] és [[Dobrzyń]]ban fejedelem [[1267]]–[[1275]] (anyja gyámsága alatt), együtt uralkodott testvéreivel [[1275]]–[[1288]] között. [[Breszt|brześći]] és [[sieradz]]i fejedelem [[1288]]–[[1300]] között, [[sandomierz]]i fejedelem [[1289]]–[[1292]] között, [[1292]]–[[1300]] között [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] hűbérese, a [[dobrzyń]]i fejedelemségben helytartó [[1293]]–[[1295]] között, [[łęczyca]]i fejedelem [[1294]]–[[1300]] között, nagy-lengyelországi és pomerániai fejedelem [[1296]]–[[1300]] között, [[1300]]–[[1304]] között száműzetésben, [[1304]]-től [[wiślica]]i fejedelem, [[1305]]-től újra [[sandomierz]]i, [[sieradz]]i, [[łęczyca]]i és [[Breszt|brześci]], 1306-tól [[Krakkó]]ban és nagyfejedelem az [[inowrocław]]i és [[dobrzyń]]i fejedelemség felett, 1306–-1308/9 között [[Pomeránia|Pomerániában]], [[1314]]-től [[Nagy-Lengyelország]]ban. |
|||
1300-ban vereséget szenvedett [[II. Vencel cseh király]]tól, aki ezután elfoglalta Felső-Sziléziát és Krakkót, majd haláláig Nagy-Lengyelország választott királyaként uralkodott. Ulászlót hosszas bolyongás után [[Aba Amadé]] látta vendégül [[Amadé-vár|gönci várában]]. Csapatokkal is segítette, kihasználva, hogy 1304-ben Vencel kevés sikert hozó magyarországi hadjárata után [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] szövetséget kötött a cseh trónra ácsingózó [[I. Rudolf cseh király|III. Rudolf osztrák herceggel]]. Egyúttal [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] is Vencel ellen fordult. Az év őszén nemcsak ez a három sereg: |
|||
== Lengyelország egyesítése == |
|||
* Rudolfé |
|||
* Károlyé és |
|||
* Csák Máté híveié |
|||
hatolt be [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] országába,<ref name=":1" /><ref name="A magyar nemzet története" /><ref name=":4" /> hanem egyúttal [[Aba Amadé]] és Ulászló is betört a [[Krakkói Hercegség]]be, ahol elfoglalták [[Wiślica|Wiślicát]], 1305-ben [[Sandomierz]]et, 1306 tavaszán [[Krakkó]]t. Maga Amadé legkésőbb 1306/1307 telén visszatért Magyarországra, de (felvidéki) magyar csapatok bizonyítottan még legalább 1308 tavaszáig harcoltak Ulászló oldalán.<ref>[[Kristó Gyula]], 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest {{ISBN|963 05 1461 3}} p. 33.</ref> |
|||
=== Lengyel királysága === |
|||
{{nincs forrás|szakasz=igen}} |
|||
[[1314]]-re sikerült egyesítenie Lengyelországot [[Pomeránia]], [[Mazóvia]] és [[Szilézia]] kivételével és [[1320]]-ban [[lengyel király|lengyel királlyá]] koronáztatta magát. Sziléziáért [[János cseh király|Luxemburgi János]] cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a [[Német Lovagrend]]del folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, illetve [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]hez igyekezett közeledni, akihez lányát, [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]et [[1320]]-ban feleségül adta. [[1327]]-ben Károly király fel is lépett az érdekében, amikor János király a Károllyal tartott [[nagyszombati királytalálkozó|nagyszombati találkozó]] után rögtön Sziléziába ment, hogy onnan Ulászló fővárosa, [[Krakkó]] ellen vonuljon. Károly Róbert fenyegető hangú üzenetére János elállt a támadástól, de szövetséget kötött a Német Lovagrenddel.<ref name="Károly Róbert emlékezete">{{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |isbn= 963-07-4394-9}}</ref> |
|||
[[1329]] és [[1332]] között Ulászló súlyos harcokat vívott a Lovagrenddel, amiben Károly Róberttől jelentős katonai segítséget kapott. János cseh király is megtámadta ekkor Ulászlót, mire Károly kibékült az osztrák hercegekkel és [[1331]] őszén nagy erőkkel, állítólag 50 ezer katonával felvonult a cseh határra, mire János király kénytelen volt visszavonulni országába, és [[1332]]-ben békét kötött Károly Róberttel. Károly Róbert ettől kezdve arra törekedett, hogy kibékítse egymással a cseh és a lengyel királyt, ami Ulászló [[1333]]-as halálát követően fia és utóda, [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] idején sikerült is ([[1335]]).<ref name="Károly Róbert emlékezete"/> |
|||
Brześći [[Kujávia|Kujáviában]] és [[Dobrzyń]]ban herceg [[1267]]-[[1275]] (anyja gyámsága alatt) együtt uralkodik testvéreivel [[1275]]-[[1288]] között, [[brześć]]i és [[sieradz]]i herceg [[1288]]-[[1300]] között, [[sandomierz]]i herceg [[1289]]-[[1292]] között, [[1292]]-[[1300]] között [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] hűbérese, a [[dobrzyń]]i hercegségben helytartó [[1293]]-[[1295]] között, [[łęczyca]]i herceg [[1294]]-[[1300]] között, nagy-lengyelországi és pomerániai herceg [[1296]]-[[1300]] között, [[1300]]-[[1304]] között száműzetésben, [[1304]]-től [[wiślica]]i herceg, [[1305]]-től újra [[sandomierz]]i, [[sieradz]]i, [[łęczyca]]i és [[brześc]]i, 1306-tól [[Krakkó]]ban és nagyherceg az [[inowrocław]]i és [[dobrzyń]]i hercegség felett, 1306-1308/9 között [[Pomeránia|Pomerániában]], [[1314]]-től [[Nagy-Lengyelország]]ban. |
|||
== Lengyel királysága == |
|||
[[1314]]-re sikerült egyesítenie Lengyelországot [[Pomeránia]], [[Mazóvia]] és [[Szilézia]] kivételével és [[1320]]-ban [[lengyel király|lengyel királlyá]] koronáztatta magát. Sziléziáért [[Luxemburgi János]] cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a [[Német Lovagrend]]del folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, [[Károly Róbert]]hez igyekezett közeledni akihez lányát, [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]et [[1320]]-ban feleségül adta. [[1327]]-ben Károly király fel is lépett az érdekében, amikor János király a Károllyal tartott [[nagyszombati királytalálkozó|nagyszombati találkozó]] után rögtön Sziléziába ment, hogy onnan Ulászló fővárosa, [[Krakkó]] ellen vonuljon. Károly Róbert fenyegető hangú üzenetére János elállt a támadástól, de szövetséget kötött a Német Lovagrenddel. |
|||
<ref name="Károly Róbert emlékezete">{{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |id= ISBN 963 07 4394 9}}</ref> |
|||
[[1329]] és [[1332]] között Ulászló súlyos harcokat vívott a Lovagrenddel, amiben Károly Róberttől jelentős katonai segítséget kapott. János cseh király is megtámadta ekkor Ulászlót, mire Károly kibékült az osztrák hercegekkel és [[1331]] őszén nagy erőkkel, állítólag 50 ezer katonával felvonult a cseh határra, mire János király kénytelen volt visszavonulni országába, és [[1332]]-ben békét kötött Károly Róberttel. Károly Róbert ettől kezdve arra törekedett, hogy kibékítse egymással a cseh és a lengyel királyt, ami Ulászló [[1333]]-as halálát követően fia és utóda [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] idején [[1335]]-ben sor is került |
|||
<ref name="Károly Róbert emlékezete"/> |
|||
1327-től megszerzi [[Sieradz]] és [[Łęczyca]] helyett [[Inowrocław]]ot és [[Dobrzyń]]t, [[1329]]-ben elveszti [[Dobrzyń]]t, [[1332]]-ben Kujáviát. |
1327-től megszerzi [[Sieradz]] és [[Łęczyca]] helyett [[Inowrocław]]ot és [[Dobrzyń]]t, [[1329]]-ben elveszti [[Dobrzyń]]t, [[1332]]-ben Kujáviát. |
||
==Házasság és gyermekei== |
==Házasság és gyermekei== |
||
'''Ulászló''' 1293-ban vette feleségül |
'''Ulászló''' 1293-ban vette feleségül [[Piast Hedvig lengyel királyné (1266–1339)|Kaliszi Hedviget]], [[Jámbor Boleszláv]] és Árpád-házi [[Boldog Jolán]] lányát. Tőle három gyermek született: |
||
*Kinga (1298–1331). Férje: Świdnica Bernát ([[1291]]-[[1326]]), Jawor-Lwówek-Świdnica-Ziębice hercege. |
|||
*Kinga (1298–1331). |
|||
*[[Piast Erzsébet magyar királyné]] (1305 – 1380). [[I. Károly magyar király]] felesége. |
*[[Piast Erzsébet magyar királyné]] (1305 – 1380). [[I. Károly magyar király]] felesége. |
||
*[[III. Kázmér lengyel király]] (1310 – 1370). |
*[[III. Kázmér lengyel király]] (1310 – 1370). |
||
==Források== |
|||
{{csonk-dátum|csonk-Lengyel életrajz|2006 májusából}} |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
{{források}} |
|||
==Lásd még== |
|||
*[[Lengyelország uralkodóinak listája]] |
*[[Lengyelország uralkodóinak listája]] |
||
*[[Lengyel fejedelmek és királyok családfája]] |
*[[Lengyel fejedelmek és királyok családfája]] |
||
{{commonskat|Ladislaus I of Poland}} |
|||
{{Lengyel király |
{{Lengyel király |
||
|előző=[[Vencel magyar király|III. Vencel]]| |
|előző=[[Vencel magyar király|III. Vencel]]| |
||
|következő=[[III. Kázmér lengyel király|III. (Nagy) Kázmér]]| |
|következő=[[III. Kázmér lengyel király|III. (Nagy) Kázmér]]| |
||
|évek=[[1306]] – [[1333]]<br><small>[[1320]]-tól király|}} |
|évek=[[1306]] – [[1333]]<br><small>[[1320]]-tól király</small>|}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-lengyel életrajz|2006 májusából}} |
|||
{{Lengyel királyok}} |
{{Lengyel királyok}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|középkor}} |
{{portál|középkor}} |
||
{{DEFAULTSORT:Ulaszlo 01 Lengyelkiraly}} |
|||
[[Kategória:Lengyel uralkodók|Ulaszlo, I]] |
|||
[[Kategória: |
[[Kategória:Lengyel uralkodók]] |
||
[[Kategória:Piast-ház]] |
|||
[[Kategória:1261-ben született személyek]] |
|||
[[en:Władysław I the Elbow-high]] |
|||
[[Kategória:1333-ban elhunyt személyek]] |
|||
[[ar:فواديسواف الأول]] |
|||
[[Kategória:A waweli székesegyházban eltemetett személyek]] |
|||
[[bg:Владислав I Локетек]] |
|||
[[ca:Ladislau I de Polònia]] |
|||
[[cs:Vladislav I. Lokýtek]] |
|||
[[de:Władysław I. Ellenlang]] |
|||
[[es:Vladislao I de Polonia]] |
|||
[[fr:Ladislas Ier de Pologne]] |
|||
[[id:Władysław yang Pendek]] |
|||
[[it:Ladislao I di Polonia]] |
|||
[[ja:ヴワディスワフ1世 (ポーランド王)]] |
|||
[[ko:브와디스와프 1세]] |
|||
[[lv:Vladislavs I Elkonītis]] |
|||
[[mr:व्लादिस्लॉ लोकिटेक]] |
|||
[[ms:Władysław I dari Poland]] |
|||
[[nl:Wladislaus de Korte]] |
|||
[[nn:Vladislav I av Polen]] |
|||
[[no:Vladislav I av Polen]] |
|||
[[pl:Władysław I Łokietek]] |
|||
[[ru:Владислав I Локетек]] |
|||
[[sk:Vladislav I. (Poľsko, 1320)]] |
|||
[[sv:Vladislav I Lokietek]] |
|||
[[uk:Владислав I Локетек]] |
|||
[[zh:瓦迪斯瓦夫一世]] |
A lap jelenlegi, 2024. május 11., 15:17-kori változata
I. Ulászló | |
Lengyelország királya | |
I. Ulászló | |
Uralkodási ideje | |
1320. január 20. – 1333. március 2. | |
Utódja | III. Kázmér |
Lengyelország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1306. szeptember 1. – 1320. január 20. | |
Elődje | III. Vencel |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Kujáviai Piast |
Született | 1261 körül |
Elhunyt | 1333. március 2. (72 éves kora körül) Krakkó |
Nyughelye | Waweli székesegyház |
Édesapja | I. Kázmér kujáviai herceg |
Édesanyja | Opolei Eufrozina |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Kaliszi Hedvig |
Gyermekei | Kunigunda świdnicai hercegné Erzsébet magyar királyné III. Kázmér lengyel király |
Vallás | nyugati keresztény |
I. Ulászló címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ulászló témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Ulászló (ismert ragadványnevén Kis Ulászló, lengyelül: Władysław I Łokietek; 1261 körül – Krakkó, Lengyel Királyság, 1333. március 2.), a Piast-ház kujáviai ágából származó lengyel herceg, I. Kázmér kujáviai herceg és Opolei Eufrozina fia, aki Lengyelország fejedelme 1306-tól, majd hosszú idő után a lengyel királyi cím birtokosa 1320-tól 1333-as haláláig. Lengyelország újraegyesítőjeként tartják számon. Mazóviai Konrád lengyel fejedelem unokája.
Élete
[szerkesztés]Lengyelország egyesítése
[szerkesztés]Brześći Kujáviában és Dobrzyńban fejedelem 1267–1275 (anyja gyámsága alatt), együtt uralkodott testvéreivel 1275–1288 között. brześći és sieradzi fejedelem 1288–1300 között, sandomierzi fejedelem 1289–1292 között, 1292–1300 között II. Vencel hűbérese, a dobrzyńi fejedelemségben helytartó 1293–1295 között, łęczycai fejedelem 1294–1300 között, nagy-lengyelországi és pomerániai fejedelem 1296–1300 között, 1300–1304 között száműzetésben, 1304-től wiślicai fejedelem, 1305-től újra sandomierzi, sieradzi, łęczycai és brześci, 1306-tól Krakkóban és nagyfejedelem az inowrocławi és dobrzyńi fejedelemség felett, 1306–-1308/9 között Pomerániában, 1314-től Nagy-Lengyelországban.
1300-ban vereséget szenvedett II. Vencel cseh királytól, aki ezután elfoglalta Felső-Sziléziát és Krakkót, majd haláláig Nagy-Lengyelország választott királyaként uralkodott. Ulászlót hosszas bolyongás után Aba Amadé látta vendégül gönci várában. Csapatokkal is segítette, kihasználva, hogy 1304-ben Vencel kevés sikert hozó magyarországi hadjárata után Károly Róbert szövetséget kötött a cseh trónra ácsingózó III. Rudolf osztrák herceggel. Egyúttal Csák Máté is Vencel ellen fordult. Az év őszén nemcsak ez a három sereg:
- Rudolfé
- Károlyé és
- Csák Máté híveié
hatolt be II. Vencel országába,[1][2][3] hanem egyúttal Aba Amadé és Ulászló is betört a Krakkói Hercegségbe, ahol elfoglalták Wiślicát, 1305-ben Sandomierzet, 1306 tavaszán Krakkót. Maga Amadé legkésőbb 1306/1307 telén visszatért Magyarországra, de (felvidéki) magyar csapatok bizonyítottan még legalább 1308 tavaszáig harcoltak Ulászló oldalán.[4]
Lengyel királysága
[szerkesztés]1314-re sikerült egyesítenie Lengyelországot Pomeránia, Mazóvia és Szilézia kivételével és 1320-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. Sziléziáért Luxemburgi János cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a Német Lovagrenddel folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, illetve Károly Róberthez igyekezett közeledni, akihez lányát, Erzsébetet 1320-ban feleségül adta. 1327-ben Károly király fel is lépett az érdekében, amikor János király a Károllyal tartott nagyszombati találkozó után rögtön Sziléziába ment, hogy onnan Ulászló fővárosa, Krakkó ellen vonuljon. Károly Róbert fenyegető hangú üzenetére János elállt a támadástól, de szövetséget kötött a Német Lovagrenddel.[5]
1329 és 1332 között Ulászló súlyos harcokat vívott a Lovagrenddel, amiben Károly Róberttől jelentős katonai segítséget kapott. János cseh király is megtámadta ekkor Ulászlót, mire Károly kibékült az osztrák hercegekkel és 1331 őszén nagy erőkkel, állítólag 50 ezer katonával felvonult a cseh határra, mire János király kénytelen volt visszavonulni országába, és 1332-ben békét kötött Károly Róberttel. Károly Róbert ettől kezdve arra törekedett, hogy kibékítse egymással a cseh és a lengyel királyt, ami Ulászló 1333-as halálát követően fia és utóda, Nagy Kázmér idején sikerült is (1335).[5]
1327-től megszerzi Sieradz és Łęczyca helyett Inowrocławot és Dobrzyńt, 1329-ben elveszti Dobrzyńt, 1332-ben Kujáviát.
Házasság és gyermekei
[szerkesztés]Ulászló 1293-ban vette feleségül Kaliszi Hedviget, Jámbor Boleszláv és Árpád-házi Boldog Jolán lányát. Tőle három gyermek született:
- Kinga (1298–1331). Férje: Świdnica Bernát (1291-1326), Jawor-Lwówek-Świdnica-Ziębice hercege.
- Piast Erzsébet magyar királyné (1305 – 1380). I. Károly magyar király felesége.
- III. Kázmér lengyel király (1310 – 1370).
Források
[szerkesztés]- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z):1
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)A magyar nemzet története
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z):4
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest ISBN 963 05 1461 3 p. 33.
- ↑ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: III. Vencel |
Következő uralkodó: III. (Nagy) Kázmér |