[go: nahoru, domu]
Ugrás a tartalomhoz

„I. Ulászló lengyel király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
botok
156 650 szerkesztés
a →‎Lásd még: DEFAULTSORT AWB
Svaszon (vitalap | szerkesztései)
145 szerkesztés
 
(30 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Uralkodó infobox
{{Uralkodó infobox
| név =I. Ulászló
| név = I. Ulászló
| állam =
| teljes_név =
| kép =Wladislaus I of Poland.PNG
| kép = Wladyslaw Lokietek.jpg
| képméret =220px
| képméret = 190px
| képaláírás =
| képaláírás =
| ragadványnév =
| megnevezés =[[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország nagyfejedelme]]
| titulusai =
| uralkodás_kezdete =[[1306]]
| uralkodás_vége =[[1320]]
| állam =
| megnevezés = [[Lengyelország uralkodóinak listája|{{szín|white|Lengyelország királya}}]]
| koronázás dátuma =
| uralkodási_név = ''I. Ulászló''
| koronázás helye =
| uralkodás_kezdete = 1320. január 20.
| titulusai =
| teljes_név =
| uralkodás_vége = 1333. március 2.
| uralkodási évei =
| előd =[[Vencel magyar király|II. Vencel]]
| koronázás dátuma =
| utód =nem volt
| koronázás helye =
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| örököse =
| előd =
| utód = [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmér]]
| állam2 =
| megnevezés2 = [[Lengyelország uralkodóinak listája|{{szín|white|Lengyelország fejedelme}}]]
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2= 1306. szeptember 1.
| uralkodás_vége2 = 1320. január 20.
| uralkodási évei2 =
| koronázás dátuma2 =
| koronázás helye2 =
| örököse2 =
| előd2 = [[Vencel magyar király|III. Vencel]]
| utód2 =
| uralkodóház = [[Piast-dinasztia|Kujáviai Piast]]
| születési dátum = 1261 körül
| születési hely = -
| halálozási dátum = 1333. március 2.<br/>(72 éves kora körül)
| halálozási hely = [[Krakkó]]
| temetés dátuma =
| nyughelye = [[Waweli székesegyház]]
| édesapa = [[I. Kázmér kujáviai herceg]]
| édesanya = [[Eufrozina opolei hercegnő|Opolei Eufrozina]]
| házastárs = [[Kaliszi Hedvig lengyel királyné|Kaliszi Hedvig]]
| gyermekei = [[Kunigunda świdnicai hercegné]]<br/>[[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet magyar királyné]]<br/>[[III. Kázmér lengyel király]]
| vallás = [[Római katolikus egyház|nyugati keresztény]]
| aláírás =
| aláírásméret =
| címer = Korona-herb.png
| címerméret = 120px
| wikicommons = Wladislaus I of Poland
}}


'''I. Ulászló''' (ismert [[Ragadványnév|ragadványnevén]] '''Kis Ulászló''', {{lengyelül|Władysław I Łokietek}}; 1261 körül – [[Krakkó]], [[Lengyelország az utolsó Piastok és az Anjouk korában (1320–86)|Lengyel Királyság]], 1333. március 2.), a [[Piast-dinasztia|Piast-ház kujáviai ágából]] származó lengyel herceg, [[I. Kázmér kujáviai herceg]] és [[Eufrozina opolei hercegnő|Opolei Eufrozina]] fia, aki [[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország fejedelme]] 1306-tól, majd hosszú idő után a lengyel királyi cím birtokosa 1320-tól 1333-as haláláig. Lengyelország újraegyesítőjeként tartják számon. [[Konrád lengyel fejedelem|Mazóviai Konrád lengyel fejedelem]] unokája.
|állam2 =
|megnevezés2 =[[Lengyelország uralkodóinak listája|Lengyelország királya]]
|uralkodás_kezdete2 =[[1320]]
|uralkodás_vége2 =[[1333]]. [[március 2.]]
|koronázás_dátuma2 =
|koronázás_helye2 =[[1320]]. [[január 30.]]
|előd2 =nem volt
|utód2 =[[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmér]]


== Élete ==
| házastárs =Hedvig (1266–1339)
=== Lengyelország egyesítése ===
| gyermekei =Kinga (1298–1331)<br />Erzsébet (1305–1380)<br />III. Kázmér (1310–1370)
Brześći [[Kujávia|Kujáviában]] és [[Dobrzyń]]ban fejedelem [[1267]]–[[1275]] (anyja gyámsága alatt), együtt uralkodott testvéreivel [[1275]]–[[1288]] között. [[Breszt|brześći]] és [[sieradz]]i fejedelem [[1288]]–[[1300]] között, [[sandomierz]]i fejedelem [[1289]]–[[1292]] között, [[1292]]–[[1300]] között [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] hűbérese, a [[dobrzyń]]i fejedelemségben helytartó [[1293]]–[[1295]] között, [[łęczyca]]i fejedelem [[1294]]–[[1300]] között, nagy-lengyelországi és pomerániai fejedelem [[1296]]–[[1300]] között, [[1300]]–[[1304]] között száműzetésben, [[1304]]-től [[wiślica]]i fejedelem, [[1305]]-től újra [[sandomierz]]i, [[sieradz]]i, [[łęczyca]]i és [[Breszt|brześci]], 1306-tól [[Krakkó]]ban és nagyfejedelem az [[inowrocław]]i és [[dobrzyń]]i fejedelemség felett, 1306–-1308/9 között [[Pomeránia|Pomerániában]], [[1314]]-től [[Nagy-Lengyelország]]ban.
| uralkodóház =
| édesapa =Kujáviai Kázmér
| édesanya =Opole-i Eufrozina
| születési dátum =[[1261]]
| születési hely =
| halálozási dátum =[[1333]]. [[március 2.]]
| halálozási hely =[[Krakkó]]
| temetés dátuma =
| nyughelye =[[Waweli székesegyház]], [[Krakkó]]
|}}


1300-ban vereséget szenvedett [[II. Vencel cseh király]]tól, aki ezután elfoglalta Felső-Sziléziát és Krakkót, majd haláláig Nagy-Lengyelország választott királyaként uralkodott. Ulászlót hosszas bolyongás után [[Aba Amadé]] látta vendégül [[Amadé-vár|gönci várában]]. Csapatokkal is segítette, kihasználva, hogy 1304-ben Vencel kevés sikert hozó magyarországi hadjárata után [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] szövetséget kötött a cseh trónra ácsingózó [[I. Rudolf cseh király|III. Rudolf osztrák herceggel]]. Egyúttal [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] is Vencel ellen fordult. Az év őszén nemcsak ez a három sereg:
'''I. Ulászló''', másnéven '''Kis Ulászló''' ({{ny-pl|Władysław I Łokietek}}), ([[1261]] – [[1333]]. [[március 2.]]), Lengyelország újraegyesítője és hosszú idő után a lengyel királyi cím felújítója.
* Rudolfé
* Károlyé és
* Csák Máté híveié
hatolt be [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] országába,<ref name=":1" /><ref name="A magyar nemzet története" /><ref name=":4" /> hanem egyúttal [[Aba Amadé]] és Ulászló is betört a [[Krakkói Hercegség]]be, ahol elfoglalták [[Wiślica|Wiślicát]], 1305-ben [[Sandomierz]]et, 1306 tavaszán [[Krakkó]]t. Maga Amadé legkésőbb 1306/1307 telén visszatért Magyarországra, de (felvidéki) magyar csapatok bizonyítottan még legalább 1308 tavaszáig harcoltak Ulászló oldalán.<ref>[[Kristó Gyula]], 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest {{ISBN|963 05 1461 3}} p. 33.</ref>


=== Lengyel királysága ===
[[Fájl:Polska za W Lokietka (1275-1300).png|thumb|jobbra|300px|Lengyelország I. Lokietek Ulászló alatt]]
[[1314]]-re sikerült egyesítenie Lengyelországot [[Pomeránia]], [[Mazóvia]] és [[Szilézia]] kivételével és [[1320]]-ban [[lengyel király|lengyel királlyá]] koronáztatta magát. Sziléziáért [[János cseh király|Luxemburgi János]] cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a [[Német Lovagrend]]del folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, illetve [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]hez igyekezett közeledni, akihez lányát, [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]et [[1320]]-ban feleségül adta. [[1327]]-ben Károly király fel is lépett az érdekében, amikor János király a Károllyal tartott [[nagyszombati királytalálkozó|nagyszombati találkozó]] után rögtön Sziléziába ment, hogy onnan Ulászló fővárosa, [[Krakkó]] ellen vonuljon. Károly Róbert fenyegető hangú üzenetére János elállt a támadástól, de szövetséget kötött a Német Lovagrenddel.<ref name="Károly Róbert emlékezete">{{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |isbn= 963-07-4394-9}}</ref>


[[1329]] és [[1332]] között Ulászló súlyos harcokat vívott a Lovagrenddel, amiben Károly Róberttől jelentős katonai segítséget kapott. János cseh király is megtámadta ekkor Ulászlót, mire Károly kibékült az osztrák hercegekkel és [[1331]] őszén nagy erőkkel, állítólag 50 ezer katonával felvonult a cseh határra, mire János király kénytelen volt visszavonulni országába, és [[1332]]-ben békét kötött Károly Róberttel. Károly Róbert ettől kezdve arra törekedett, hogy kibékítse egymással a cseh és a lengyel királyt, ami Ulászló [[1333]]-as halálát követően fia és utóda, [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] idején sikerült is ([[1335]]).<ref name="Károly Róbert emlékezete"/>
==Élete==
===Lengyelország egyesítése===
Brześći [[Kujávia|Kujáviában]] és [[Dobrzyń]]ban herceg [[1267]]-[[1275]] (anyja gyámsága alatt) együtt uralkodik testvéreivel [[1275]]-[[1288]] között, [[brześć]]i és [[sieradz]]i herceg [[1288]]-[[1300]] között, [[sandomierz]]i herceg [[1289]]-[[1292]] között, [[1292]]-[[1300]] között [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] hűbérese, a [[dobrzyń]]i hercegségben helytartó [[1293]]-[[1295]] között, [[łęczyca]]i herceg [[1294]]-[[1300]] között, nagy-lengyelországi és pomerániai herceg [[1296]]-[[1300]] között, [[1300]]-[[1304]] között száműzetésben, [[1304]]-től [[wiślica]]i herceg, [[1305]]-től újra [[sandomierz]]i, [[sieradz]]i, [[łęczyca]]i és [[brześc]]i, 1306-tól [[Krakkó]]ban és nagyherceg az [[inowrocław]]i és [[dobrzyń]]i hercegség felett, 1306-1308/9 között [[Pomeránia|Pomerániában]], [[1314]]-től [[Nagy-Lengyelország]]ban.

===Lengyel királysága===
[[1314]]-re sikerült egyesítenie Lengyelországot [[Pomeránia]], [[Mazóvia]] és [[Szilézia]] kivételével és [[1320]]-ban [[lengyel király|lengyel királlyá]] koronáztatta magát. Sziléziáért [[János cseh király|Luxemburgi János]] cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a [[Német Lovagrend]]del folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]hez igyekezett közeledni akihez lányát, [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]et [[1320]]-ban feleségül adta. [[1327]]-ben Károly király fel is lépett az érdekében, amikor János király a Károllyal tartott [[nagyszombati királytalálkozó|nagyszombati találkozó]] után rögtön Sziléziába ment, hogy onnan Ulászló fővárosa, [[Krakkó]] ellen vonuljon. Károly Róbert fenyegető hangú üzenetére János elállt a támadástól, de szövetséget kötött a Német Lovagrenddel.
<ref name="Károly Róbert emlékezete">{{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |id= ISBN 963-07-4394-9}}</ref>

[[1329]] és [[1332]] között Ulászló súlyos harcokat vívott a Lovagrenddel, amiben Károly Róberttől jelentős katonai segítséget kapott. János cseh király is megtámadta ekkor Ulászlót, mire Károly kibékült az osztrák hercegekkel és [[1331]] őszén nagy erőkkel, állítólag 50 ezer katonával felvonult a cseh határra, mire János király kénytelen volt visszavonulni országába, és [[1332]]-ben békét kötött Károly Róberttel. Károly Róbert ettől kezdve arra törekedett, hogy kibékítse egymással a cseh és a lengyel királyt, ami Ulászló [[1333]]-as halálát követően fia és utóda [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] idején [[1335]]-ben sor is került
<ref name="Károly Róbert emlékezete"/>


1327-től megszerzi [[Sieradz]] és [[Łęczyca]] helyett [[Inowrocław]]ot és [[Dobrzyń]]t, [[1329]]-ben elveszti [[Dobrzyń]]t, [[1332]]-ben Kujáviát.
1327-től megszerzi [[Sieradz]] és [[Łęczyca]] helyett [[Inowrocław]]ot és [[Dobrzyń]]t, [[1329]]-ben elveszti [[Dobrzyń]]t, [[1332]]-ben Kujáviát.


==Házasság és gyermekei==
==Házasság és gyermekei==
'''Ulászló''' 1293-ban vette feleségül '''[[Kaliszi Hedvig]]et''', [[Jámbor Boleszláv]] és Árpád-házi [[Boldog Jolán]] lányát. Tőle számos gyermek született:
'''Ulászló''' 1293-ban vette feleségül [[Piast Hedvig lengyel királyné (1266–1339)|Kaliszi Hedviget]], [[Jámbor Boleszláv]] és Árpád-házi [[Boldog Jolán]] lányát. Tőle három gyermek született:


*Kinga (1298–1331). Férje: Świdnica Bernát ([[1291]]-[[1326]]), Jawor-Lwówek-Świdnica-Ziębice hercege.
*Kinga (1298–1331).
*[[Piast Erzsébet magyar királyné]] (1305 – 1380). [[I. Károly magyar király]] felesége.
*[[Piast Erzsébet magyar királyné]] (1305 – 1380). [[I. Károly magyar király]] felesége.
*[[III. Kázmér lengyel király]] (1310 – 1370).
*[[III. Kázmér lengyel király]] (1310 – 1370).


==Forrás==
==Források==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
==Lásd még==
*[[Lengyelország uralkodóinak listája]]
*[[Lengyelország uralkodóinak listája]]
*[[Lengyel fejedelmek és királyok családfája]]
*[[Lengyel fejedelmek és királyok családfája]]

{{commonskat|Ladislaus I of Poland}}


{{Lengyel király
{{Lengyel király
|előző=[[Vencel magyar király|III. Vencel]]|
|előző=[[Vencel magyar király|III. Vencel]]|
|következő=[[III. Kázmér lengyel király|III. (Nagy) Kázmér]]|
|következő=[[III. Kázmér lengyel király|III. (Nagy) Kázmér]]|
|évek=[[1306]] – [[1333]]<br><small>[[1320]]-tól király|}}
|évek=[[1306]] – [[1333]]<br><small>[[1320]]-tól király</small>|}}

{{csonk-dátum|csonk-Lengyel életrajz|2006 májusából}}


{{csonk-dátum|csonk-lengyel életrajz|2006 májusából}}
{{Lengyel királyok}}
{{Lengyel királyok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
{{portál|középkor}}


86. sor: 96. sor:
[[Kategória:1261-ben született személyek]]
[[Kategória:1261-ben született személyek]]
[[Kategória:1333-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1333-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A waweli székesegyházban eltemetett személyek]]

[[en:Władysław I the Elbow-high]]
[[ar:فواديسواف الأول]]
[[bg:Владислав I Локетек]]
[[ca:Ladislau I de Polònia]]
[[cs:Vladislav I. Lokýtek]]
[[de:Władysław I. Ellenlang]]
[[es:Vladislao I de Polonia]]
[[fr:Ladislas Ier de Pologne]]
[[id:Władysław yang Pendek]]
[[it:Ladislao I di Polonia]]
[[ja:ヴワディスワフ1世 (ポーランド王)]]
[[ko:브와디스와프 1세]]
[[lv:Vladislavs I Elkonītis]]
[[mr:व्लादिस्लॉ लोकिटेक]]
[[ms:Władysław I dari Poland]]
[[nl:Wladislaus de Korte]]
[[nn:Vladislav I av Polen]]
[[no:Vladislav I av Polen]]
[[pl:Władysław I Łokietek]]
[[ru:Владислав I Локетек]]
[[sk:Vladislav I. (Poľsko, 1320)]]
[[sq:Vladislavi I i Polonisë]]
[[sv:Vladislav I Lokietek]]
[[uk:Владислав I Локетек]]
[[zh:瓦迪斯瓦夫一世]]

A lap jelenlegi, 2024. május 11., 15:17-kori változata

I. Ulászló
Lengyelország királya
I. Ulászló
Uralkodási ideje
1320. január 20. – 1333. március 2.
UtódjaIII. Kázmér
Lengyelország fejedelme
Uralkodási ideje
1306. szeptember 1. – 1320. január 20.
ElődjeIII. Vencel
Életrajzi adatok
UralkodóházKujáviai Piast
Született1261 körül
Elhunyt1333. március 2.
(72 éves kora körül)
Krakkó
NyughelyeWaweli székesegyház
ÉdesapjaI. Kázmér kujáviai herceg
ÉdesanyjaOpolei Eufrozina
Testvére(i)
HázastársaKaliszi Hedvig
GyermekeiKunigunda świdnicai hercegné
Erzsébet magyar királyné
III. Kázmér lengyel király
Vallásnyugati keresztény
I. Ulászló címere
I. Ulászló címere
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ulászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Ulászló (ismert ragadványnevén Kis Ulászló, lengyelül: Władysław I Łokietek; 1261 körül – Krakkó, Lengyel Királyság, 1333. március 2.), a Piast-ház kujáviai ágából származó lengyel herceg, I. Kázmér kujáviai herceg és Opolei Eufrozina fia, aki Lengyelország fejedelme 1306-tól, majd hosszú idő után a lengyel királyi cím birtokosa 1320-tól 1333-as haláláig. Lengyelország újraegyesítőjeként tartják számon. Mazóviai Konrád lengyel fejedelem unokája.

Élete

[szerkesztés]

Lengyelország egyesítése

[szerkesztés]

Brześći Kujáviában és Dobrzyńban fejedelem 1267–1275 (anyja gyámsága alatt), együtt uralkodott testvéreivel 1275–1288 között. brześći és sieradzi fejedelem 1288–1300 között, sandomierzi fejedelem 1289–1292 között, 1292–1300 között II. Vencel hűbérese, a dobrzyńi fejedelemségben helytartó 1293–1295 között, łęczycai fejedelem 1294–1300 között, nagy-lengyelországi és pomerániai fejedelem 1296–1300 között, 1300–1304 között száműzetésben, 1304-től wiślicai fejedelem, 1305-től újra sandomierzi, sieradzi, łęczycai és brześci, 1306-tól Krakkóban és nagyfejedelem az inowrocławi és dobrzyńi fejedelemség felett, 1306–-1308/9 között Pomerániában, 1314-től Nagy-Lengyelországban.

1300-ban vereséget szenvedett II. Vencel cseh királytól, aki ezután elfoglalta Felső-Sziléziát és Krakkót, majd haláláig Nagy-Lengyelország választott királyaként uralkodott. Ulászlót hosszas bolyongás után Aba Amadé látta vendégül gönci várában. Csapatokkal is segítette, kihasználva, hogy 1304-ben Vencel kevés sikert hozó magyarországi hadjárata után Károly Róbert szövetséget kötött a cseh trónra ácsingózó III. Rudolf osztrák herceggel. Egyúttal Csák Máté is Vencel ellen fordult. Az év őszén nemcsak ez a három sereg:

  • Rudolfé
  • Károlyé és
  • Csák Máté híveié

hatolt be II. Vencel országába,[1][2][3] hanem egyúttal Aba Amadé és Ulászló is betört a Krakkói Hercegségbe, ahol elfoglalták Wiślicát, 1305-ben Sandomierzet, 1306 tavaszán Krakkót. Maga Amadé legkésőbb 1306/1307 telén visszatért Magyarországra, de (felvidéki) magyar csapatok bizonyítottan még legalább 1308 tavaszáig harcoltak Ulászló oldalán.[4]

Lengyel királysága

[szerkesztés]

1314-re sikerült egyesítenie Lengyelországot Pomeránia, Mazóvia és Szilézia kivételével és 1320-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. Sziléziáért Luxemburgi János cseh királlyal vetélkedett, aki a lengyel királyi címet is felvette, hogy kifejezze egész Lengyelország iránti igényét. Pomerániáért a Német Lovagrenddel folytatott háborút. A németek és a csehek ellen Magyarországhoz, illetve Károly Róberthez igyekezett közeledni, akihez lányát, Erzsébetet 1320-ban feleségül adta. 1327-ben Károly király fel is lépett az érdekében, amikor János király a Károllyal tartott nagyszombati találkozó után rögtön Sziléziába ment, hogy onnan Ulászló fővárosa, Krakkó ellen vonuljon. Károly Róbert fenyegető hangú üzenetére János elállt a támadástól, de szövetséget kötött a Német Lovagrenddel.[5]

1329 és 1332 között Ulászló súlyos harcokat vívott a Lovagrenddel, amiben Károly Róberttől jelentős katonai segítséget kapott. János cseh király is megtámadta ekkor Ulászlót, mire Károly kibékült az osztrák hercegekkel és 1331 őszén nagy erőkkel, állítólag 50 ezer katonával felvonult a cseh határra, mire János király kénytelen volt visszavonulni országába, és 1332-ben békét kötött Károly Róberttel. Károly Róbert ettől kezdve arra törekedett, hogy kibékítse egymással a cseh és a lengyel királyt, ami Ulászló 1333-as halálát követően fia és utóda, Nagy Kázmér idején sikerült is (1335).[5]

1327-től megszerzi Sieradz és Łęczyca helyett Inowrocławot és Dobrzyńt, 1329-ben elveszti Dobrzyńt, 1332-ben Kujáviát.

Házasság és gyermekei

[szerkesztés]

Ulászló 1293-ban vette feleségül Kaliszi Hedviget, Jámbor Boleszláv és Árpád-házi Boldog Jolán lányát. Tőle három gyermek született:

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :1 nevű lábjegyzeteknek
  2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) A magyar nemzet története nevű lábjegyzeteknek
  3. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :4 nevű lábjegyzeteknek
  4. ↑ Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest ISBN 963 05 1461 3 p. 33.
  5. ↑ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Vencel 		Következő uralkodó:
III. (Nagy) Kázmér
Ez a lengyel személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Ulászló_lengyel_király&oldid=27124683”