„Katuny” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: nn:Katun |
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
==Települések, gazdaság, környezetvédelem== |
==Települések, gazdaság, környezetvédelem== |
||
A Katuny mentén nincsenek nagyobb városok, csak kisebb települések, |
A Katuny mentén nincsenek nagyobb városok, csak kisebb települések, például Uszty-Koksza, Inja, Csemal, Majma (Gorno-Altajszk város mellett). Az alsó szakasz völgyében vezet az Altaj-hegyvidék legfontosabb főútja, mely Nyugat-Szibéria és [[Mongólia]] között biztosít összeköttetést. |
||
[[Kép:Katun-Chemalsky.jpg|bélyegkép|280px|A Katuny a Csemali járásban]] |
[[Kép:Katun-Chemalsky.jpg|bélyegkép|280px|A Katuny a Csemali járásban]] |
||
A lap 2008. december 1., 20:15-kori változata
| Katuny | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 688 km |
| Forrásszint | 1970 m |
| Vízhozam | 626 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 60 900 km² |
| Forrás | Altaj, Beluha-hegy |
 é. sz. 49° 44′ 54″, k. h. 86° 33′ 55″49.748333°N 86.565278°E | |
| Torkolat | Bija, az Ob kezdete |
| é. sz. 52° 25′ 50″, k. h. 84° 59′ 00″52.430556°N 84.983333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katuny témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Katuny (oroszul: Катунь) folyó Oroszország ázsiai részén, az Altaj Köztársaságban és az Altaji határterületen, az Altaj-hegység legjelentősebb folyóvize. A Bija-folyóval történő találkozásával veszi kezdetét Szibéria egyik legnagyobb folyama, az Ob.
Türk eredetű nevének jelentése nő, asszony".
Földrajz
Hossza: 688 km, vízgyűjtő területe: 60 900 km². Évi közepes vízhozama Szrosztki településnél, a torkolattól 40 km-re: 626 m³/s.
Oroszország és Kazahsztán határán, az Altaj legmagasabb hegyének, a 4506 m-es Beluhának déli lejtőin, a Gebler-gleccserből veszi kezdetét, kb. 2000 m tengerszint feletti magasságban. Völgyének általános jellemzői alapján három szakaszra osztható.
Felső szakaszán, a Koksza-folyó torkolatáig (210 km) tipikus hegyi folyó, esése ezen a részen a legnagyobb: a szakasz eleje és vége közötti szintkülönbség kb. 1000 m. Kezdetben az államhatár mentén, azt elhagyva nyugati, majd északi irányban folyik. Megkerüli a Katuny-hegységet, miközben összegyűjti annak déli és nyugati lejtőin, valamint a kazah-orosz határon húzódó Lisztvjaga- és Holzun-hegységekben eredő számtalan hideg, gyorsfolyású mellékfolyó vizét. Partjai nagyrészét sűrű tajga borítja.
Középső szakaszán, a jobb oldali Szumulta mellékfolyó torkolatáig (200 km) továbbra is hegyi folyó. Uszty-Koksza városkától a folyó keletnek tart, előbb széles katlanban halad, itt viszonylag nyugodt folyása van, lejjebb azonban medre összeszűkül, az Argut torkolatáig magas hegyek, meredeken leszakadó, sziklás partok között kanyarog. Ezen a részen veszi fel legjelentősebb, részben szintén gleccserekből táplálkozó mellékfolyóit. Az Argut-folyó torkolata után észak felé folytatja útját, partjait ezen a szakaszon túlnyomórészt vörösfenyő-erdők borítják.
Alsó szakaszán (280 km) a magas hegységek egyre alacsonyabb nyúlványai között folyik, kiszélesedő völgyét teraszok jellemzik, partjainak lejtőin a vörösfenyőt fokozatosan erdeifenyő váltja fel. Alsó folyásának vége felé, az Altaji határterületre érve a Katuny sztyeppi folyóvá változik és Bijszk városától 19 km-re délnyugatra egyesül a Bija-folyóval, innen veszi kezdetét az Ob.
A folyó vízgyűjtőjén több mint 800 kisebb-nagyobb gleccser található. A gleccserekből eredő folyók többségét, így a Katunyt is főként jég- és hóolvadék vizek táplálják, az esővíznek jóval kisebb szerepe van. A folyónak nyári bővize van, a legkisebb vízhozam általában tél végén jelentkezik.
Mellékfolyók
Útja során a Katuny összesen 254 mellékfolyót vesz fel. Közülük a legjelentősebbek:
- balról, a középső szakaszon: Koksza, Urszul
- jobbról, a középső szakaszon: Multa, Kuragan, Akkem, Kucserla, Argut (232 km), Csuja (320 km).
- az alsó szakaszon: Csemal, Szema.
Települések, gazdaság, környezetvédelem
A Katuny mentén nincsenek nagyobb városok, csak kisebb települések, például Uszty-Koksza, Inja, Csemal, Majma (Gorno-Altajszk város mellett). Az alsó szakasz völgyében vezet az Altaj-hegyvidék legfontosabb főútja, mely Nyugat-Szibéria és Mongólia között biztosít összeköttetést.
A folyó felső szakasza a nagyobb gazdasági tevékenységtől lényegében érintetlen. Itt található a Katunyi természetvédelmi terület, melyet a Beluha-heggyel és néhány más objektummal együtt Az Altaj Arany-hegyei összefoglaló néven az UNESCO Világörökség listájára felvettek.
A 20. század utolsó évtizedeiben több alkalommal, több változatban is felmerült egy nagyobb vízerőmű és hozzákapcsolódó víztározó építésének terve. A helyszín valószínűleg 230-250 km-re a torkolattól, a Csemal-folyó torkolatának környéke lenne. Az építkezés tervét ellenzők általában a környezet védelmére hivatkoznak, míg a helyi hatalmi szervek a gazdaságosság szempontjaira hivatkozva azt újra és újra előveszik. 2003-ban is ez történt, ám az Orosz Föderáció kormánya nem engedélyezte (nem hajlandó finanszírozni) az építkezést. Az Altaj Köztársaság illetékes vezetői újabb átdolgozott tervvel készülnek előállni.