Kis-Lengyelország

Kis-Lengyelország (lengyelül: Małopolska, latinul: Polonia Minor) Lengyelország egyik történelmi régiója az ország déli részén. A Kis-Lengyelország (Małopolska) név a XIV-XV. században alakult ki, mintegy Nagy-Lengyelország ellentéteképpen.

Ez a terület hegyes, fennsíkos (Kárpátok, kis-lengyelországi felföld, Świętokrzyskie hegyek, Sandomerzi völgy, Lublini felföld)

Történelem röviden

• IX. század – viszlánok és más kisebb szláv törzsek állama – lengyánok.
• X. század vége – hozzácsatolják az államhoz a krakkói és sandomierzi részeket
• 1040 körül – a Piastok Lengyelországának Krakkó a fővárosa
• 1138 – az ország feudális széttagoltsága idején krakkói és sandomierzi hercegség
• XIII-XV. század – Kis-Lengyelország Nagy-Lengyelországtól függetlenedni törekszik
• XV. század – kis szejm Nowy Korczynban
• 1340. sanoki és lwówi földeket Lengyelországhoz csatolják
• XVI. század – orosz földek (egészen Kijevig) kis-lengyelországi fennhatóság alatt
• 1545 – az orosz vajdaság kis szejmje Sądowa Wisznián
• Lengyelország felosztásának ideje: Galícia, Krakkó szabad város
• 1918 – vissza Lengyelországba
• Második világháború – Generalgouvernement (főkormányzóság)
• a mai Kis-lengyelországi vajdaság a történelmi vidéknek csak egy részét foglalja magába

Fontosabb városok

A legemlítésreméltóbb városok:

• Krakkó

továbbiak:

• Rzeszów
• Częstochowa
• Lublin
• Dąbrowa Górnicza
• Jaworzno
• Będzin
• Nowy Targ
• Kielce
• Sandomierz
• Sosnowiec
• Tarnów
• Krosno
• Nowy Sącz
• Tarnobrzeg
• Sanok
• Wieliczka
• Bochnia
• Radom
• Zakopane
• Bielsko-Biała
• Łuków
• Siedlce

További információk

• Stanisław A. Sroka: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal; ford. Tapolcai László; MTA BTK TTI, Bp., 2016 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)