„Lippó” változatai közötti eltérés

Lippó
A Kossuth utca a római katolikus templommal
Lippó címere Lippó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Lovas Miklós Pál (független)
Irányítószám	7781
Körzethívószám	69
Népesség
Teljes népesség	454 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	32,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″45.866667, 18.566667
Lippó Pozíció Baranya vármegye térképén
Lippó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lippó (szerbül: Lipovica, Lipova,németül: Lippwar) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései

Szerbül a települést hivatalosan a beremendiek által használt Lipovo-nak hívják. Lipova alakot a töttösiek használták.

Fekvése

Lippó jellegzetes baranyai kisközség 203 házzal Magyarország déli csücskében. Itt bújik meg a szelíd lankák között, azon a hullámos löszháton, melyet keletről a Duna határol, nyugat felől pedig a Szársomlyó 442 méter magas mészkő eredetű csúcsa zár.

Története

Lippó nevét az oklevelek 1274-ben Lypow néven említik először, Lippói Jánossal kapcsolatban, aki a Miskolc és Lőrinc neméből származó lippói nemesek jelenlétében lippói birtoka felét szolgákkal együtt eladta Keled fiainak 30 ezüst M-ért, a föld másik felét pedig ugyancsak 30 M-ért Miskolcnak és Lőrincnek adta el.

1281-ben és 1293-ban Lőrinc és Miskouch fiai a Beremendtől délre eső Végbala szomszédos birtokosai, akik a megye közéletében gyakran részt vettek.

1280 körül a Lippó nemzetség Bacha nevű tagját említik, aki 1241 előtt baranyai adószedő volt, s a hiányzó pénz pótlására átadta kisharsányi birtokát.

1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett.A 654 fős település Baranya délnyugati csücskében található. Egy 1274-ből származó oklevél Lypow néven említi. A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet.

Lippó szerb ortodox temploma

Az első német telepesek a XVIII. század húszas éveiben érkeztek. A múlt századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült.

1910-ben 1070 lakosa volt, ebből 32 fő magyar, 667 fő német, 342 fő szerb, 10 fő horvát és 23 fő egyéb nemzetiségű volt. A falu lakói közül 241 fő tudott magyarul.

A szerb lakosság az I. világháborút követően Jugoszláviába települt, a németeket pedig a II. világháború után kitelepítették Németországba.

A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Ma két község Lippó és Kislippó néven, Mohácstól délnyugatra.

Viharos történelme folyamán három nemzetiségű (magyar, német, szerb, ) lakóival együtt sok viszontagságon ment keresztül. Az itt élt és itt élő emberek szorgos munkája és kitartása révén mindig sikerült az újrakezdés.

A falut övező jó minőségű földeknek köszönhetően mindig a mezőgazdaságé volt a főszerep.

A rendszerváltás után a kárpótlások révén többen földhöz jutottak, így ők mezőgazdasági kistermelők lettek. A zöme maradt és a termelőszövetkezetből alakult Agro-Lippó Növénytermelő és Szolgáltató Szövetkezetben dolgozik. Sokan ingáznak, főleg Mohácsra, ahol a Farostlemezgyárban tevékenykednek, míg másoknak a Bólyi Mezőgazdasági Rt. ad munkát. Ezeknek köszönhetően nem mondható magasnak a munkanélküliek száma. A nyolcosztályos körzeti iskolába és a három csoportból álló óvodába a helybeli és a környező falvak gyerekei járnak.

2001-ben lakosságának 8,9%-a német, 1,8%-a szerb nemzetiségű volt.

Híres szülötte

• Nikanor Grujić pópa, író.

Külső hivatkozások

• Lippó Önkormányzatának honlapja