[go: nahoru, domu]
Ugrás a tartalomhoz

„Lippó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó  változtatást (188.36.182.172), visszaállítva Szajci szerkesztésére
Címkék: Kézi visszaállítás Visszaállítva
Címkék: Kézi visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
76. sor: 76. sor:
== Híres szülötte ==
== Híres szülötte ==
* [[Nikanor Grujić]] pópa, író.
* [[Nikanor Grujić]] pópa, író.
* [[Bayer Ferenc]] labdarúgó, edző


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2020. december 20., 09:43-kori változata

Lippó
A Kossuth utca a római katolikus templommal
A Kossuth utca a római katolikus templommal
Lippó címere
Lippó címere		 Lippó zászlaja
Lippó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterBácsvánin Rájkó (független)[1]
Irányítószám7781
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség454 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″45.866667°N 18.566667°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″45.866667°N 18.566667°E
Lippó (Baranya vármegye)
Lippó
Lippó
Pozíció Baranya vármegye térképén
Lippó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lippó (szerbül: Lipovica, Lipova, németül: Lippwar[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései

Szerbül és horvátul a települést hivatalosan a beremendiek által használt néven Lipovo-nak hívják, de a töttösiek a Lipova alakot is használták.[4]

Fekvése

Lippó jellegzetes baranyai kisközség 203 házzal Magyarország déli csücskében. Itt bújik meg a szelíd lankák között, azon a hullámos löszháton, melyet keletről a Duna határol, nyugat felől pedig a Szársomlyó 442 méter magas mészkő eredetű[5] csúcsa zár.

Története

Lippó nevét az oklevelek 1274-ben Lypow néven említik először, Lippói Jánossal kapcsolatban, aki a Miskolc és Lőrinc neméből származó lippói nemesek jelenlétében lippói birtoka felét szolgákkal együtt eladta Keled fiainak 30 ezüst M-ért, a föld másik felét pedig ugyancsak 30 M-ért Miskolcnak és Lőrincnek adta el.

1281-ben és 1293-ban Lőrinc és Miskouch fiai a Beremendtől délre eső Végbala szomszédos birtokosai, akik a megye közéletében gyakran részt vettek.

1280 körül a Lippó nemzetség Bacha nevű tagját említik, aki 1241 előtt baranyai adószedő volt, s a hiányzó pénz pótlására átadta kisharsányi birtokát.

1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett. A 654 fős település Baranya délnyugati csücskében található.

Egy 1274-ből származó oklevél Lypow néven említi. A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet.

Lippó szerb ortodox temploma

Az első német telepesek a XVIII. század húszas éveiben érkeztek. A XIX. századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült.

1910-ben 1070 lakosa volt, ebből 32 fő magyar, 667 fő német, 342 fő szerb, 10 fő horvát és 23 fő egyéb nemzetiségű volt. A falu lakói közül 241 fő tudott magyarul.[6]

A szerb lakosság az I. világháborút követően Jugoszláviába települt, a németeket pedig a II. világháború után kitelepítették Németországba.

A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Ma két község Lippó és Kislippó néven, Mohácstól délnyugatra.

Viharos történelme folyamán három nemzetiségű (magyar, német, szerb, ) lakóival együtt sok viszontagságon ment keresztül. Az itt élt és itt élő emberek szorgos munkája és kitartása révén mindig sikerült az újrakezdés.

A falut övező jó minőségű földeknek köszönhetően mindig a mezőgazdaságé volt a főszerep.

A rendszerváltás után a kárpótlások révén többen földhöz jutottak, így ők mezőgazdasági kistermelők lettek. A zöme maradt és a termelőszövetkezetből alakult Agro-Lippó Növénytermelő és Szolgáltató Szövetkezetben dolgozik. Sokan ingáznak, főleg Mohácsra, ahol a Farostlemezgyárban tevékenykednek, míg másoknak a Bólyi Mezőgazdasági Rt. ad munkát. Ezeknek köszönhetően nem mondható magasnak a munkanélküliek száma. A nyolcosztályos körzeti iskolába és a három csoportból álló óvodába a helybeli és a környező falvak gyerekei járnak.

2001-ben lakosságának 8,9%-a német, 1,8%-a szerb nemzetiségű volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Honvéd Ferenc (független)[7]
  • 1994–1998: Lovas Miklós (független)[8]
  • 1998–2002: Lovas Miklós (független)[9]
  • 2002–2006: Lovas Miklós (független)[10]
  • 2006–2010: Lovas Miklós Pál (független)[11]
  • 2010–2014: Lovas Miklós Pál (független)[12]
  • 2014–2019: Lovas Miklós Pál (független)[13]
  • 2019-től: Bácsvánin Rájkó (független)[1]

Oktatás

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 93 diák járt.[14]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
486
483
479
464
443
465
464
454
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 19,1% németnek, 8,2% szerbnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 4,9%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (9% nem nyilatkozott).[15]

Híres szülötte

Jegyzetek

  1. ↑ a b Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, PDF
  5. ↑ Jakab György (1999. szeptember). „Mit tehetünk a Szársomlyó-hegy megmentéséért?” (html). Új Pedagógiai Szemle 49 (9), 93-102. o, Kiadó: Országos Közoktatási Intézet. ISSN 1215-1807. 
  6. ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  7. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  9. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. ↑ Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  13. ↑ Lippó települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  14. ↑ helyi iskola diáklétszáma
  15. ↑ Lippó Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lippó&oldid=23368077”