„Ramsau am Dachstein” változatai közötti eltérés

	Ramsau am Dachstein
	; Ramsau am Dachstein címere
	; Ramsau am Dachstein címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Gröbmingi kirendeltség
Irányítószám	8972
Körzethívószám	03687
Forgalmi rendszám	GB
	Népesség
Teljes népesség	2812 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1135 m
Terület	75,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 13° 39′ 17″47.421389°N 13.654722°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 13° 39′ 17″47.421389°N 13.654722°E
	Ramsau am Dachstein weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ramsau am Dachstein témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2020. december 16., 22:41-kori változata

Ramsau am Dachstein osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 2813 lakosa volt.

Elhelyezkedése

A katolikus Szt. Rupert-templom és a plébánia

Ramsau am Dachstein Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik három tartomány (Stájerország, Salzburg, Felső-Ausztria) találkozásánál, az Enns folyótól északra, a Dachstein-hegységben. Ramsau a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) része. A területén található Dachstein-gleccser az Alpok legkeletibb gleccsere. Az önkormányzathoz egyetlen település és két katasztrális község (Leiten és Ramsau) tartozik.

A környező önkormányzatok: keletre Haus, délre Schladming, nyugatra Radstadt és Filzmoos (utóbbi kettő Salzburg tartományban), északra Gosau, Hallstatt és Obertraun (utóbbi három Felső-Ausztriában).

Története

A késő római időkben egy erődített település állt a mai község területén az ún. Knallwandnál.

A falu első írásbeli említése 1120-ból származik Ramsowe néven. A legnagyobb földbirtokosok az admonti és a salzburgi Szt. Péter apátságok voltak. 1286-ban említés történik egy Satteneck (ma Katzenburg) nevű erődről, amelyet két évvel később elpusztítottak és a későbbiekben nem volt katonai jelentősége. A 15. század elején alapítottak a faluban egy gyapjúszövet-készítő műhelyt, ami a mai napig létezik.

Az ellenreformáció 1599-es beindulása után a helyi protestánsok titokban voltak kénytelenek gyakorolni vallásukat egészen II. József 1781-es türelmi rendeletéig. 1782-től a lakosok többsége nyíltan lutheránusnak vallotta magát és Ramsau a mai napig azon kevés osztrák település közé tartozik, ahol az evangélikus egyház a domináns.

Miután 1880-ban a Dachstein déli falánál megnyílt az Austriahütte menedékház, a turizmus is fejlődésnek indult. A hegymászás történetében mérföldkőként emlegetik, amikor Georg és Franz Steiner 1909-ben elsőként megmászta a falat. A 20. században a turizmus fokozatosan a község gazdasági életének első számú szereplőjévé lépett elő. 1969-ben megépült a Dachstein-Südwandbahn vasút, amely megnyitotta az utat a turisták számára a gleccserhez is.

1999-ben Ramsauban rendezték a 42. északisí-világbajnokságot. Német nyelvterületen a település arról is ismert, hogy itt játszódik a Hegyimentők (Die Bergretter) tévésorozat. A kb. 2800 fős községben 6500 szállodai ágy áll a vendégek rendelkezésére.

Lakosság

A Ramsau am Dachstein-i önkormányzat terület 2017 januárjában 2813 fő élt. A lakosságszám 1939 óta (akkor 1419 fő) töretlenül gyarapodik. 2015-ben a helybeliek 89,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 5,2% a régi (2004 előtti), 3,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 18%-a római katolikusnak, 78% evangélikusnak, 3,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

Látnivalók

az evangélikus templom 1895-ben épült
a Szt. Rupertnek szentelt katolikus plébániatemplom és az 1756-ban épült plébánia
műemléki védettség alatt álló stájer parasztházak és egy 18. századi vízimalom
az 1683 m magasan álló Austriahütte otthont ad egy hegymászómúzeumnak is
Ramsau kulináris specialitásai az ún. evangélikus és a katolikus fánkok
a Dachstein-gleccser és a Rittisberg sípályái
a rössingi gyapjúszövetüzem Stájerország legrégebbi vállalkozása
a község területének északnyugati része természetvédelmi terület (NSG Nordwestlicher Teil der Gemeinde Ramsau am Dachstein)
a Trutstein sziklatorony védettség alatt áll

Testvértelepülések

Bad Blumau (Ausztria)

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ramsau am Dachstein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

A település honlapja
61236 – Ramsau am Dachstein Statistik Austria

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[1]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 A késő római időkben egy erődített település állt a mai község területén az ún. Knallwandnál.
-A falu első írásbeli említése 1120-ból származik Ramsowe néven. A legnagyobb földbirtokosok az [[Admonti kolostor|admonti]] és a [[Salzburg|salzburgi]] Szt. Péter apátságok voltak. 1286-ban említés történik egy Satteneck (ma Katzenburg) nevű erődről, amelyet két évvel később elpusztítottak és a későbbiekben nem volt katonai jelentősége. A 15. század elején alapítottak a faluban egy gyapjúszövet-készítő műhelyt, ami a mai napig létezik.
+A falu első írásbeli említése 1120-ból származik Ramsowe néven. A legnagyobb földbirtokosok az [[Admonti kolostor|admonti]] és a [[Salzburg (Ausztria)|salzburgi]] Szt. Péter apátságok voltak. 1286-ban említés történik egy Satteneck (ma Katzenburg) nevű erődről, amelyet két évvel később elpusztítottak és a későbbiekben nem volt katonai jelentősége. A 15. század elején alapítottak a faluban egy gyapjúszövet-készítő műhelyt, ami a mai napig létezik.
 Az [[ellenreformáció]] 1599-es beindulása után a helyi protestánsok titokban voltak kénytelenek gyakorolni vallásukat egészen [[II. József magyar király|II. József]] 1781-es [[türelmi rendelet]]éig. 1782-től a lakosok többsége nyíltan lutheránusnak vallotta magát és Ramsau a mai napig azon kevés osztrák település közé tartozik, ahol az evangélikus egyház a domináns.