„Szabó Richárd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
új cikk |
a →Pályája: forr. |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Első irodalmi kísérletei a ''Rajzolatok''ban, majd a Kovacsóczy által szerkesztett ''Közlemények''ben jelentek meg. A nagyközönség figyelmét azonban az ''Életképek''ben megjelent novelláival vonta magára. Ugyanott jelentek meg ''Nők világa'' címmel a magyar irodalomban akkor még újszerű levelei. Ettől fogva a nők kedvelt írója volt. Cikkei és szépirodalmi dolgozatai különféle lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg, az ''Üstökös''nek és ''A Hon''nak is munkatársa volt. Az ''Életképek''ben Bús Aurél néven írt. |
Első irodalmi kísérletei a ''Rajzolatok''ban, majd a Kovacsóczy által szerkesztett ''Közlemények''ben jelentek meg. A nagyközönség figyelmét azonban az ''Életképek''ben megjelent novelláival vonta magára. Ugyanott jelentek meg ''Nők világa'' címmel a magyar irodalomban akkor még újszerű levelei. Ettől fogva a nők kedvelt írója volt. Cikkei és szépirodalmi dolgozatai különféle lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg, az ''Üstökös''nek és ''A Hon''nak is munkatársa volt. Az ''Életképek''ben Bús Aurél néven írt. |
||
== Források == |
|||
*{{Szinnyei|13||sz/sz25428}} |
|||
*{{cite book|author= Pintér Jenő|authorlink=Pintér Jenő|editor = |others= |title= A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés |origdate=|publisher= |location =Budapest | language = |year=1930–1941. |edition=6. kötet |id=(A novella és regény fejlődése c. fejezet.)| pages=}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Szaborichard}} |
|||
[[Kategória:Magyar írók]] |
|||
[[Kategória:19. századi magyarok]] |
|||
A lap 2011. március 11., 22:38-kori változata
Szabó Richárd (Szentgyörgyvölgy, Zala megye; 1820. május 6. – Felsőkázsmárk, Abaúj megye; 1873. augusztus 9.) hírlapíró.
Pályája
Iskoláit Vácon és Pesten végezte. Előbb katolikus lelkész volt, majd 1855-ben áttért a református hitre. 1858-ban Kolozsvárról Pestre ment, itt hírlapíró lett. Az ifjúsági irodalomnak jó szolgálatot tett a Gyermekbarát és az Ifjúság Lapja szerkesztésével (1861–1864). A Corvina Társaság ügyeit is vezette (1870-től). Mint a hölgyközönség kedvelt írója, megalapította és haláláig szerkesztette a Magyar Bazárt (1866–1873.)
Első irodalmi kísérletei a Rajzolatokban, majd a Kovacsóczy által szerkesztett Közleményekben jelentek meg. A nagyközönség figyelmét azonban az Életképekben megjelent novelláival vonta magára. Ugyanott jelentek meg Nők világa címmel a magyar irodalomban akkor még újszerű levelei. Ettől fogva a nők kedvelt írója volt. Cikkei és szépirodalmi dolgozatai különféle lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg, az Üstökösnek és A Honnak is munkatársa volt. Az Életképekben Bús Aurél néven írt.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet. (A novella és regény fejlődése c. fejezet.) (1930–1941.)