„Szupercellás zivatar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a AWB |
|||
| (3 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Jellemzője == |
== Jellemzője == |
||
[[File:Chaparral Supercell 2.JPG|bélyegkép|300px|jobbra|Szupercellás zivatar Mexikóban]] |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
Nagy labilitás. |
Nagy labilitás. |
||
Ritkán fordul elő. |
Ritkán fordul elő. |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
== Tölcsérképződés, „tiszta rés” == |
== Tölcsérképződés, „tiszta rés” == |
||
Amikor a hátoldali leáramlás (RFD) rátekeredik a mezociklonra, akkor jelenik meg az ún. „tiszta rés”. Ez már komoly esélyt nyújthat tölcsérek (tubák, tornádók) kialakulására. Ha a |
Amikor a hátoldali leáramlás (RFD) rátekeredik a mezociklonra, akkor jelenik meg az ún. „tiszta rés”. Ez már komoly esélyt nyújthat tölcsérek (tubák, tornádók) kialakulására. Ha a 0–1 km-es szélnyírás eléri vagy meghaladja a 10 m/s-ot, az már kedvező szélnyírást nyújthat akár tornádó kialakulására is. A „tiszta rés” megjelenése után már nincs sok hátra (5-10 perc), hogy a felhőtölcsér létrejöjjön, de előfordulhat, hogy ez a várva várt esemény elmarad. |
||
== Források == |
|||
* [https://www.metnet.hu/kislexikon/szupercellas-zivatar Szupercellás zivatar] |
|||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
||
A lap jelenlegi, 2020. szeptember 7., 21:33-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szupercellás zivatar konvektív vihar mély és tartós mezociklonnal.
Jellemzője
[szerkesztés]
Erős (15 m/s vagy annál erősebb 0–6 km-es) szélnyírás. Nagy labilitás. Ritkán fordul elő. Gyakran okoz heves eseményeket („károkozó” szél, „nagyméretű” jég vagy tornádó). Mezociklont tartalmaz. Ha tornádó alakul ki belőle, azt mezociklonális tornádónak nevezzük. A mezociklonális tornádók Magyarországon ritkábban fordulnak elő, mint a nem mezociklonális tornádók, de erősebbek is.
Mezociklon
[szerkesztés]Forgó feláramlás és az ehhez kapcsolódó alacsony légnyomású, frontális jellegű struktúra. Mély: vertikálisan folytonos forgás, amely a vihar legalább 1/3-ad részére kiterjed. Tartós: legalább annyi ideig fennáll, ameddig egy légrész a felhőalaptól a felhőtetőig eljut. Ez a folyamat kb. 10-20 percig tart.
Típusai
[szerkesztés]- HP (high precipitation) szupercella (a hátoldali leáramlásában (RFD-ben) több a csapadék).
- LP (low precipitation) szupercella (a hátoldali leáramlásában (RFD-ben) kevesebb a csapadék).
- Klasszikus szupercella.
- Mini szupercella (kisebbek a „hagyományos” szupercellákhoz képest).
- Ciklikus szupercella (bedöglik a mezociklon és létrejön egy újabb mezociklon).
Tölcsérképződés, „tiszta rés”
[szerkesztés]Amikor a hátoldali leáramlás (RFD) rátekeredik a mezociklonra, akkor jelenik meg az ún. „tiszta rés”. Ez már komoly esélyt nyújthat tölcsérek (tubák, tornádók) kialakulására. Ha a 0–1 km-es szélnyírás eléri vagy meghaladja a 10 m/s-ot, az már kedvező szélnyírást nyújthat akár tornádó kialakulására is. A „tiszta rés” megjelenése után már nincs sok hátra (5-10 perc), hogy a felhőtölcsér létrejöjjön, de előfordulhat, hogy ez a várva várt esemény elmarad.