„Toruń” változatai közötti eltérés

	Toruń középkori városa
	Világörökség
	Kilátás a városháza tornyából
	Adatok
Ország	Lengyelország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1997
	Elhelyezkedése
	Toruń Pozíció Lengyelország térképén
	é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016667°N 18.616667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

	Toruń
; Toruń címere	; Toruń zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kujávia-pomerániai
Rang	járási jogú város
Polgármester	Michał Zaleski
Irányítószám	87-100
Körzethívószám	+48(0)56
Rendszám	CT
Testvérvárosok	Lista Kalinyingrád; Göttingen; Novo mesto; Leiden; Hämeenlinna; Csaca; Swindon; Luck; Kujlin; Pamplona; Philadelphia; Angers; Kaunas;
	Népesség
Teljes népesség	198 273 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 712,94 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	30-50 m
Terület	115,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016667°N 18.616667°EKoordináták: é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016667°N 18.616667°E
	Toruń weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[ellenőrzés folyamatban]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. január 26., 03:03-kori változata

Toruń (kiejtése^ⓘ IPA: ['tɔruɲ]; kiejtése^ⓘ németül Thorn ['torn], kasub nyelven Torń ['tɔrɲ], régi magyar neve: Toronya)^[19] város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján. 1921 és 1939 között a Pomerániai vajdaság, 1999 előtt a Toruńi vajdaság székhelye. Toruń belvárosa a UNESCO világörökség része.

Nevének eredete[szerkesztés]

A legkorábbi oklevelekben a város neve Thorun, Turon, Turun, Toron és Thoron alakban szerepel. A 15. századtól használatos mai formájában. A Német Lovagrend időszakában németül Thorun alakban szerepel. majd ez Thorn alakra módosult. A lengyel királyok uralma alatt latinul Thorun, Thorunium, civitas Thorunensis, vagy civitas Torunensis alakban említik.

A város nevére több magyarázat is született:

Származhat az egykori Jeruzsálemi Királysághoz tartozott Toron várának nevéből, ahol a keresztes hadjáratok alatt a német lovagok is szolgáltak.
Származhat a lengyel tor szóból, mely útirányt, folyásirányt jelöl.
Származhat a Toron személynévből.
Származhat a Tarnów helynévből, mely a lengyel tarnina (egy vízinövény fajta) szóból ered. Ez később a németben Thorn alakra változhatott és ebből lett a lengyel Toruń. Sok lengyel város neve ment át az idők során hasonló átalakuláson.
Végül származhat az ősi germán isten Thor nevéből is.

Története[szerkesztés]

Toruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. 1226-ban I. Konrád mazoviai herceg a Német Lovagrendnek adta, hogy megvédjék országát a pogány poroszoktól.

A lovagrend 1230-31-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település 1233-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. 1236-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket 1239-ben a domonkos rendiek követték. 1264-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása 1454-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A 13. században Toruń csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Itt írták alá a lengyel-litván-német háborút (1409-1411) lezáró toruńi békét. Toruń, Elbląg, Gdańsk és a porosz nemesség 1440-ben megalakították a Porosz Konföderációt. 1454-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. 1466-ban a második toruńi békében a Német Lovagrend kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. Abban az időben Toruń az egyik leggazdagabb lengyel város volt. A 16. században a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.

A 17. század elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. 1724-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, aminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Akkoriban Toruń lakosságának mintegy 60-70%-a lengyel volt^[20]. Lengyelország második felosztásakor 1793-ban a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a Napóleon által megalakított Varsói Hercegség része lett, de a franciák veresége után 1814-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a Poseni Nagyhercegség részeként. A város körüli erődrendszert az 1870. évi francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a Német Birodalom része lett. Az 1919. évi Versailles-i békeszerződéssel a város a lengyel korridorral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a Pomerániai vajdaság székhelye lett. Az 1910-ben még a város 55%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. Másrészt - Lengyelország felosztása idején a város erőteljes németesedése és a németek tömeges beáramlása volt a gyarmatosítás céljából (1793-1918). 1939-ben Toruńt bekebelezte a Német Birodalom és Danzig-Nyugat-Poroszország tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak 1945-ben szabadította fel a Vörös Hadsereg és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében Kelet-Németország területére.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent János székesegyház, épült a 14. században, a 15. században bővítették.
Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században.
Szent Jakab templom , épült a 14. században
Régi városháza, 1274-ben kezdték építeni, 1391 és 1399 között újjáépítették és bővítették
Városi erődrendszer, a 13. században kezdték építeni, a 14. és 15. században bővítették, ezt nagyrészt a 19. században bontották le, amikor részben újjáépítették, a Visztula felőli oldalon új kapukat és tornyokat építettek hozzá.
A városban számos gótikus, barokk és reneszánsz ház áll, többek közt Kopernikusz állítólagos háza a 15. századból.
A német lovagok várának romjai a 13. századból, 1454-ben a városi polgárok rombolták le.

Híres toruńiak[szerkesztés]

Leszek Balcerowicz, politikus, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke.
Bogusław Linda, színművész.
Władysław Dziewulski, csillagász, matematikus.
Tony Halik, utazó, felfedező.
Kopernikusz, csillagász, a heliocentrikus világrendszer megalkotója.
Maciej Konacki csillagász.
Kazimierz Serocki, zeneszerző.
Józef Stogowski, jégkorongozó, háromszoros olimpikon.
Grażyna Szapołowska, színművésznő.
Aleksander Wolszczan, csillagász, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezője.

Média[szerkesztés]

Radio Maryja
Radio Gra
Radio Toruń
Radio Eska
Radio Sfera
TVK Toruń

Oktatás és tudomány[szerkesztés]

Uniwersytet Mikołaja Kopernika
Wyższa Szkoła Kultury Społecznej i Medialnej w Toruniu

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.

[3e84fb0e63fccaa004c40f2f4ed30d126ec1a7b1-1] ttps://www.torun.pl/pl/node/1695

[d36219dbb7d0fcff88f450fbf2c162e63df052c8-2] ttps://www.klgd.ru/city/twins/

[01d5f362b16e57ba0fcf6a0e2dbfca292a628123-3] ttps://www.klgd.ru/city/pasport_07052021.pdf

[5fc08c74ef241bc1a832c2cb6ea4f9f1aaa031b7-4] ttps://www.torun.pl/pl/miasto/samorzad/kontakty-partnerskie-i-miedzynarodowe/miasta-blizniacze-torunia

[9edb96387dd9643d675bf9716c621f79fd73d27a-5] ttps://www.torun.pl/pl/node/1698

[0ecdc9c5bda396dddbbed2e1962a30eb7e31eaac-6] ttps://www.torun.pl/pl/node/1691

[d0d1e44eb4e63767a5756131a80a53bf5f949d7a-7] ttps://www.torun.pl/pl/node/1697

[11ca2bbf83ad33658652fa08a67b6522e79425e0-8] ttps://www.torun.pl/pl/node/1696

[ac5bdb86dbedb1fbcfc0219a38f41aa9e72e0c8d-9] ttps://www.torun.pl/pl/node/1694

[ee7522143fee44fc3dd5be57bda27d7ec724ded7-10] ttps://www.torun.pl/pl/node/1693

[0ccf2b273e23a05a057258c016a6401b17b8c0bf-11] ttps://www.torun.pl/pl/node/1692

[c517e8d3348720df13d016c2a2c0df649cffb06c-12] ttps://www.lutskrada.gov.ua/en/pages/pobratymy-lutska

[3d24496146b4f9de055872d4e9a6770023005dd3-13] ttp://old.lutskrada.gov.ua/en/citizen/torun

[d340b934395d235af641bcfd9ce398d7f28a219a-14] ttps://www.torun.pl/pl/node/153526

[13230a143162b2d8d4d3ae5648dce79661664879-15] ttps://www.torun.pl/pl/node/1699

[9154dc19f7491d4c165b001106e8d084b9b3f859-16] ttp://www.angers.fr/l-action-municipale/relations-internationales/europe/index.html#c188847

[c15602a7f913b0750cceaec4fbf6df4ba825e0b1-17] ttp://www.kaunas.lt/apie-kauna/miesto-partneriai/, 2019. március 30.

[4e17c1aea0faa41a4fdeba29594a47383dc65bd0-18] ttps://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/040410663011-0982724?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.

[19] EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 7.)

[20] ttps://rcin.org.pl/Content/35378/PDF/WA303_43562_A512-43-1999-OiR_Salmonowicz.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 {{Világörökségi helyszín infobox
 | név       = Toruń középkori városa
-| kép       = Torun widok z wiezy.jpg
+| kép       = Torun Okt 2019 2.jpg
 | képaláírás= Kilátás a városháza tornyából
 | ország    = Lengyelország
@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 | koordináta a cím alatt = nem
 }}
-[[Fájl:Torun-Rynek-ratusz-2.jpg|bélyegkép|A toruńi városháza.]]
-[[Fájl:Torun-palac-dambskich.jpg|bélyegkép|A [[Dabski-palota]] Toruńban.]]
-[[Fájl:Torun Hartknoch.jpg|bélyegkép|Toruń látképe 1684-ből]]
-[[Fájl:Torun03MonumentToCopernicus.JPG|bélyegkép|[[Kopernikusz]] toruńi szobra]]
 '''Toruń''' ({{kiejtés|Pl-Toruń.ogg|lengyelül}} [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]: ['tɔruɲ]; {{kiejtés|De-Thorn.ogg|németül}} [[német nyelv|németül]] ''Thorn'' ['torn], [[kasub nyelv]]en ''Torń'' ['tɔrɲ], régi magyar neve: ''Toronya'')<ref>{{Cite web |url=http://www.inf.elte.hu/karunkrol/digitkonyv/Documents/2014/farago_imre_foldrajzi_nevek_2014.pdf# |title=EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék |accessdate=2015-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305220325/http://www.inf.elte.hu/karunkrol/digitkonyv/Documents/2014/farago_imre_foldrajzi_nevek_2014.pdf# |archivedate=2016-03-05 }}</ref> város Észak-[[Lengyelország]]ban a [[Kujávia-pomerániai vajdaság]]ban a [[Visztula]] partján. [[1921]] és [[1939]] között a [[Pomerániai vajdaság]], [[1999]] előtt a [[Toruńi vajdaság]] székhelye. [[Toruń középkori városa|Toruń belvárosa]] a [[UNESCO]] [[világörökség]] része.
@@ 38. sor: / 33. sor: @@
 == Története ==
 Toruń eredetileg egy nyugat-mazoviai kis település volt. [[1226]]-ban I. Konrád mazoviai herceg a [[Német Lovagrend]]nek adta, hogy megvédjék országát a pogány [[poroszok]]tól.
-A lovagrend [[1230]]-[[1231|31]]-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település [[1233]]-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. [[1236]]-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket [[1239]]-ben a domonkos rendiek követték. [[1264]]-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása [[1454]]-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A [[13. század]]ban Toruń csatlakozott a [[Hanza-szövetség]]hez. Itt írták alá a [[Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)|lengyel-litván-német háborút (1409-1411)]] lezáró [[első thorni béke|toruńi békét]]. Toruń, [[Elbląg]], [[Gdańsk]] és a porosz nemesség [[1440]]-ben megalakították a [[Porosz Szövetség|Porosz Konföderációt]]. [[1454]]-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. [[1466]]-ban a [[második thorni béke|második toruńi békében]] a [[Német Lovagrend]] kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. A [[16. század]]ban a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.
+A lovagrend [[1230]]-[[1231|31]]-ben a kis lengyel falu mellé várat épített és a vár köré áthelyeződött növekvő település [[1233]]-ban városi jogokat kapott. Ez a mai Óváros területe, mely a következő évtizedekben fontos kereskedelmi központtá fejlődött. [[1236]]-ban a városban ferences szerzetesek telepedtek le, majd őket [[1239]]-ben a domonkos rendiek követték. [[1264]]-ben a régi város mellett létrejött az Újváros. A két város különállása [[1454]]-ig tartott, amikor az Ó- és az Újváros egyesült. A [[13. század]]ban Toruń csatlakozott a [[Hanza-szövetség]]hez. Itt írták alá a [[Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)|lengyel-litván-német háborút (1409-1411)]] lezáró [[első thorni béke|toruńi békét]]. Toruń, [[Elbląg]], [[Gdańsk]] és a porosz nemesség [[1440]]-ben megalakították a [[Porosz Szövetség|Porosz Konföderációt]]. [[1454]]-ben városi kiváltságai visszaadása fejében Toruń elismerte a lengyel király uralmát és a Német Lovagrend elleni szövetség tagja lett. [[1466]]-ban a [[második thorni béke|második toruńi békében]] a [[Német Lovagrend]] kénytelen volt átengedni Nyugat-Poroszországot a lengyel királynak. Abban az időben Toruń az egyik leggazdagabb lengyel város volt. A [[16. század]]ban a város lakói nagyrészt a reformáció hívei lettek.
+[[Fájl:Torun Hartknoch.jpg|bélyegkép|left|Toruń látképe 1684-ből]]
-A [[17. század]] elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. [[1724]]-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, aminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Lengyelország második felosztásakor [[1793]]-ban a várost [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolták. [[1807]]-ben a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által megalakított [[Varsói Hercegség]] része lett, de a franciák veresége után [[1814]]-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a [[Poseni Nagyhercegség]] részeként. A város körüli erődrendszert az [[1870]]. évi  francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a [[Német Birodalom]] része lett. Az [[1919]]. évi [[Versailles-i békeszerződés]]sel a város a [[lengyel korridor]]ral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a [[Pomerániai vajdaság]] székhelye lett. Az 1910-ben még a város 66%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. [[1939]]-ben Toruńt bekebelezte a [[Német Birodalom]] és [[Danzig-Nyugat-Poroszország]] tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak [[1945]]-ben szabadította fel a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németország]] területére.
+A [[17. század]] elejére a helyi hatalom a városi tanács kezeibe tevődött át. A protestáns városatyák kiközösítették és üldözték a katolikus tisztviselőket és megpróbálták megakadályozni a katolikusok beözönlését a városba. Rendszeresen zaklatták a Szent János templom jezsuita atyáit is. [[1724]]-ben a protestánsok kirabolták a jezsuita kollégiumot, aminek az lett a következménye, hogy a lengyel király a polgármestert és néhány polgárt halálra ítélt. Akkoriban Toruń lakosságának mintegy 60-70%-a lengyel volt<ref>https://rcin.org.pl/Content/35378/PDF/WA303_43562_A512-43-1999-OiR_Salmonowicz.pdf</ref>. Lengyelország második felosztásakor [[1793]]-ban a várost [[Porosz Királyság|Poroszországhoz]] csatolták. [[1807]]-ben a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által megalakított [[Varsói Hercegség]] része lett, de a franciák veresége után [[1814]]-ben újra visszakerült Poroszországhoz, a [[Poseni Nagyhercegség]] részeként. A város körüli erődrendszert az [[1870]]. évi  francia-porosz háború francia hadifoglyai építették. A következő évben Thorn Poroszország részeivel együtt a [[Német Birodalom]] része lett. Az [[1919]]. évi [[Versailles-i békeszerződés]]sel a város a [[lengyel korridor]]ral együtt visszakerült Lengyelországhoz és a [[Pomerániai vajdaság]] székhelye lett. Az 1910-ben még a város 55%-át alkotó németek a második világháború előestéjére már csak 4%-ot tettek ki az erős lengyelesítés miatt. Másrészt - Lengyelország felosztása idején a város erőteljes németesedése és a németek tömeges beáramlása volt a gyarmatosítás céljából (1793-1918). [[1939]]-ben Toruńt bekebelezte a [[Német Birodalom]] és [[Danzig-Nyugat-Poroszország]] tartomány része lett. Ebben az időszakban ismét Thorn néven szerepelt, csak [[1945]]-ben szabadította fel a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] és került vissza Lengyelországhoz, immáron véglegesen. A háború után a németeket erőszakkal kitelepítették a környékről, zömében [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németország]] területére.
 == Nevezetességei ==
+[[Fájl:Torun Ratusz Staromiejski 2010 03 04.jpg|bélyegkép|A toruńi városháza.]]
+[[Fájl:Toruń, Pałac biskupa Dąmbskiego, ul. Żeglarska 8 (2) (OLA Z.).JPG|bélyegkép|A [[Dabski-palota]] Toruńban.]]
+[[Fájl:Toruń, Rynek Staromiejski (pomnik Kopernika) (4) (OLA Z.).JPG|bélyegkép|[[Kopernikusz]] toruńi szobra]]
 * Szent János székesegyház, épült a [[14. század]]ban, a [[15. század]]ban bővítették.
 * Szűz Mária templom, korábban a ferenceseké, épült a 14. században.

Toruń középkori városa
Világörökség

Kilátás a városháza tornyából
Adatok
Ország	Lengyelország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1997
Elhelyezkedése
Toruń Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 53° 01′, k. h. 18° 37′53.016666666667, 18.61666666666753.016667°N 18.616667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Toruń témájú médiaállományokat.