[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Zempléni-szigethegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Zempléni-szigethegység

(szlovákul: Zemplínske vrchy)
A Tokaj-hegyaljai borvidék szlovákiai része, háttérben a Zempléni-szigethegység
A Tokaj-hegyaljai borvidék szlovákiai része, háttérben a Zempléni-szigethegység

Magasság469 m
Hely Szlovákia,
 Magyarország
HegységÉszaki-középhegység, Északnyugati-Kárpátok, Kárpátok
Legmagasabb pontCsókás (Rozhladňa) (469 m)[1]
Típusvulkanikus[1]
Elhelyezkedése
Zempléni-szigethegység (Szlovákia)
Zempléni-szigethegység
Zempléni-szigethegység
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′ 12″, k. h. 21° 42′ 44″48.470000°N 21.712222°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 12″, k. h. 21° 42′ 44″48.470000°N 21.712222°E
Térkép
Térkép
A Zempléni-szigethegység elhelyezkedése Szlovákiában
A Zempléni-szigethegység elhelyezkedése Szlovákiában
A Wikimédia Commons tartalmaz Zempléni-szigethegység
témájú médiaállományokat.

A Zempléni-szigethegység vagy Zempléni-rögök (szlovákul: Zemplínske vrchy) hegység az Északnyugati-Kárpátokban. Bár nagyrészt Szlovákia területére esik, földrajzilag az Északi-középhegység részét képezi. Legmagasabb pontja a Csókás (Rozhladňa) (469 m).[1] Egy kis része Magyarországra is átnyúlik.[2]

A hegység a Bodrog jobb partján emelkedik. Perm, karbon, triász és harmadidőszaki vulkáni kőzetek alkotják.[1] Néha az Eperjes–Tokaji-hegység részének tekintik,[3][4] jóllehet attól térben, felépítésben és formakincsében is elkülönül.[5]

Települések

A Zempléni-szigethegység hegyi jellegű települései Csarnahó, Kisbári, Nagybári és Kistoronya. Déli mészköves lejtőjén, a Bodrog partján fekszik Ladamóc és Szőlőske, keleti nyúlványain pedig a névadó Zemplén település.[1][6]

Jegyzetek

  1. a b c d e Bogoly János: Kövekbe zárt régmúlt (Felső-Bodrogköz jellemzése) (magyar nyelven). A történelmi Magyarország várai. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  2. Krasser Dóra, Horváth Ferenc, Illyés Eszter, Molnár Zsolt, Biró Mariann, Botta-Dukát Zoltán, Bölöni János, Oláh Krisztina: MÉTA Program – Magyarország növényzeti öröksége (magyar nyelven). MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Növényökológiai Osztály, 2011. augusztus 18. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  3. Eszterhás István, Dr. Szentes György (szerk.): Tokaj-Eperjesi-hegylánc barlangjai (magyar nyelven). Magyarország nemkarsztos barlangjainak katasztere. ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ, 2010. [2010. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  4. Hajdú-Moharos József, Hevesi Attila, Horváth Zsolt: A Kárpát––Pannon térség természeti tájbeosztása (magyar nyelven). Horváth Zsolt. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)[halott link]
  5. Karátson Dávid: Zempléni-hegység? (magyar nyelven). A földgömb, 2009. július 26. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  6. Dr. Gyarmati Pál: 5.5. Tokaji-hegység (magyar nyelven). Magyarország tájainak rövid földtani leírása. Magyar Állami Földtani Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 4.)