Rozsdás csuk
Rozsdás csuk | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Saxicola rubetra (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2016. | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Rozsdás csuk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdás csuk témájú médiaállományokat és Rozsdás csuk témájú kategóriát. |
A rozsdás csuk (Saxicola rubetra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Rubetra néven.[3] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a rigófélék (Turdidae) családjába sorolja be.[4]
Előfordulása
[szerkesztés]Költőterülete Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nyugati része, keleten nagyjából az Ob folyóig terjed. Telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a fűzfás, bokros, nedves rétek.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a térségben.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-24 centiméter és testtömege 14-19 gramm.[4] A hím torka és begye rozsdaszínű, fehér szemöldőksávja van. A tojó halványabb színű.
Életmódja
[szerkesztés]Rovarokkal, pókokkal és bogyókkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]A költési időszak májustól júniusig tart. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiatal madarak 17-19 nap múlva repülnek ki. Egy évben egy fészekaljat nevel fel, de elpusztulásuk esetén újra fészkel.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
További információk
[szerkesztés]- Saxicola
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Spanyolország madarai
- Portugália madarai
- Andorra madarai
- Franciaország madarai
- Hollandia madarai
- Belgium madarai
- Dánia madarai
- Svédország madarai
- Norvégia madarai
- Finnország madarai
- Litvánia madarai
- Észtország madarai
- Lengyelország madarai
- Csehország madarai
- Szlovákia madarai
- Németország madarai
- Svájc madarai
- Olaszország madarai
- Szlovénia madarai
- Horvátország madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Szerbia madarai
- Montenegró madarai
- Észak-Macedónia madarai
- Albánia madarai
- Görögország madarai
- Bulgária madarai
- Románia madarai
- Ukrajna madarai
- Törökország madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Grúzia madarai
- Örményország madarai
- Kazahsztán madarai
- Oroszország madarai
- Irán madarai
- Írország madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Luxemburg madarai
- Lettország madarai
- Fehéroroszország madarai
- Moldova madarai