[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Rozsdás csuk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozsdás csuk
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Saxicola
Faj: S. rubetra
Tudományos név
Saxicola rubetra
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2016.
Elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2016.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rozsdás csuk témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdás csuk témájú médiaállományokat és Rozsdás csuk témájú kategóriát.

A rozsdás csuk (Saxicola rubetra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Rubetra néven.[3] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a rigófélék (Turdidae) családjába sorolja be.[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Költőterülete Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nyugati része, keleten nagyjából az Ob folyóig terjed. Telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a fűzfás, bokros, nedves rétek.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik a térségben.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-24 centiméter és testtömege 14-19 gramm.[4] A hím torka és begye rozsdaszínű, fehér szemöldőksávja van. A tojó halványabb színű.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal, pókokkal és bogyókkal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]
Saxicola rubetra

A költési időszak májustól júniusig tart. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiatal madarak 17-19 nap múlva repülnek ki. Egy évben egy fészekaljat nevel fel, de elpusztulásuk esetén újra fészkel.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
  4. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. október 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]