Gyógynövény/Gyógytea/Gyógytea készítés

A lap mérete: 11748 bájt Növények gyógyhatása

Gyógytea készítés

Latin • Gyógynövény • Gyógynövények listája • Gyógynövények hatóanyagai • Gyógynövények gyűjtése • Gyógynövény‐gyógyszer interakciók • Gyógynövények Interakciós hatásai • Gyógynövények felhasználása • Gyógynövények adagolása • Növények gyógyhatása • Gyógygombák • Terápiák • Betegségek • Gyógyteák • Illóolajok • Zsíros olajok • Mihez-mit • Tanácsok

---

Gyógytea készítés

- A gyógyteák elkészítéséhez zománcozott, vagy üveg, tiszta, jól zárható fedővel rendelkező edényt használjunk.

- Ha más utasítás nincs, adagonként egy evőkanál teakeveréket és 2,5-3 dl vizet mérjünk ki.

- Elkészülte után sűrű szűrőn átszűrve – például a szem borogatásához készített kamillateát fertőtlenített, sűrű szövésű vászonkendőn átcsepegtetve – használjuk fel.

- Soha ne készítsünk gyógynövénykivonatokat (ételeket), alumínium edénybe!

Alkalmazása

Az elkészített teákat,

1. ha ellenjavallat nincs, cukorral,

2. a köhögést csillapító teákat mézzel édesítjük.

3. Az étvágyat csökkentő teákat az étkezést megelőzően 20 perccel,

4. Az emésztést elősegítő, epe- és májbetegségeket gyógyító teákat az étkezés végén kell alkalmazni.

5. A vízhajtó, köhögéscsillapító, magas vérnyomást csökkentő teákat napközben bármikor,

6. A gyomorsavcsökkentő, bélféregűző teákat este kell fogyasztani.

Forrázat

(infúzum)

• A friss gyógynövényt, alapos mosás után apróra vágjuk, 1-2-3 teáskanálnyit üvegedénybe teszünk, majd a felforralt vizet ráöntve 0,5-5-10 percig áztatjuk. Ezután leszűrjük, és a javallat szerint fogyasztjuk.

• Szárított gyógynövényeknél az áztatási idő 1-3 perc, de a gyógynövény összetételétől függően (különösen akkor, ha gyökér, szár, vagy vastagabb gyümölcs darabok vannak benne), akár 10-20 perc is lehet.

• Ha erősebb teát szeretnénk, akkor több gyógynövényt használjunk, a hosszabb ideig áztatott tea csak keserűbb lesz, gyógyító hatása nem változik jelentősen.

• A keserűbb teához adhatunk kevés tejet, vagy tejszínt, ezek tompítják, elfedik a gyógynövény eredeti ízét.

Főzet

(decoctum)

• A gyógynövények gyökereit a megadott vízmennyiséggel együtt hidegen tesszük fel, és 1-2 percnyi lassú (gyöngyöző) főzés után lefedve, 3-5, szárítmány esetén 10-20 percig állni hagyjuk, majd leszűrve használjuk fel.

• A nagyon kemény növényi részek (szárított gyökerek, kérgek, magok) esetén 30 perc a főzési idő, ilyenkor 30%-al több vizet számítunk, ami a lassú (gyöngyöző) főzés alatt elpárolog.

• A főzetet soha NE forraljuk!

Hideg áztatás

(Kímélő forrázat)

• Sok gyógynövény elveszíti gyógyító hatását a forrázás alatt, ezért ezekből hidegen kell teát készíteni (áfonya, fagyöngy, homoktövis, kálmos, mályva, csipkebogyó).

• Ha a hőre érzékeny anyagokat (illóolajokat, vitaminokat) szeretnénk megkímélni, akkor a következő módon készítjük el a teát:
• A gyógynövényt az előírt vízmennyiség felével 8-12-24 órán át áztatjuk, majd leszűrjük, és a szűrőben maradt növényt a vízmennyiség másik felével leforrázzuk. Kissé hűlni hagyjuk, majd egybeöntjük.

• Ha a teánkat a fentebb leírt módok közül a megfelelővel készítjük el, benne maradnak mindazok a hatóanyagok, amelyek vagy csak hideg, vagy csak meleg hőhatásra oldódnak ki.

Tinktúra

A tinktúra, vagy esszencia a növényből készített kivonat.

• Jól zárható üvegedényt lazán teleteszünk a gyógynövényekkel, majd 38-40%-os tiszta w:alkoholt vagy gyümölcspálinkát öntünk rá. Meleg, 20 C°-os helyen 2-3 hétig állni hagyjuk, időnként felrázzuk, majd leszűrjük. A szűrőben maradt növényeket kipréseljük, és a préslét is hozzáadjuk a leszűrt léhez.
• Használhatjuk belsőleg teába csöpögtetve, külsőleg borogatáshoz vagy bedörzsöléshez.
• Szokásos adagolása általában 6-8 csepp, ami nagyjából 1 teáskanálnyi tinktúrának felel meg.

Friss-lé

• A frissen szedett gyógynövényeket tegyük turmixgépbe és aprítsuk fel. Szűrés és préselés után használhatjuk.

• A gyógynövények frissen sajtolt leve alkalmas arra, hogy cseppek formájában fogyasszuk.
• adagolása: maximum 6-8 csepp.
• Kis üvegekben, lezárva, a hűtőszekrényben tárolva néhány hónapig felhasználható.

Borogatás péppel

Kenet (linimentum)

• A gyógynövények szárait, leveleit sodrófával péppé törjük, majd vászonkendőre kenjük, és a beteg testrészre helyezzük.
• Egy másik kendővel átkötjük, és éjszakára is a beteg testrészen hagyjuk.
• Érzékeny bőrű betegeknél a borogatást rövidebb ideig alkalmazzuk! Ha mégis viszketés jelentkezne, körömvirágkenőccsel csillapíthatjuk a kellemetlen érzést.
• Ilyen borogatással nem kell feltétlenül ágyban feküdni, a jól felrakott kötéssel járkálhat vagy üldögélhet a beteg.

Dunsztkötés

(priznic)

• Fazékban vizet forralunk, a gyógynövényeket szitában fölé helyezzük, lefedjük. Néhány perc múlva, ha megpuhult, vászonkendőre kenjük, és a beteg testrészre helyezzük. Egy másik gyapjúkendővel átkötjük, hogy melegen maradjon, celofánnal vagy műanyag fóliával lekötjük, és legalább 2 órán át, de akár egész éjszakára is, a beteg testrészen hagyjuk.

Porított gyógynövények

A legtöbb gyógynövényt megvásárolhatjuk porított formában.

Ezek lehetnek:

a. durva por = (pulvis grossus),

b. durván vágott por = (pulvis scissus),

c. középfinom por = (pulvis conscissus),

d. finom por = (pulvis subtilis).

A porított gyógynövények gyorsabban fejtik ki a hatásukat, ha meleg vízbe keverjük. Fél teáskanál port keverjünk el negyed pohár vízben, igyuk meg és még egy pohár vizet igyunk rá.

Kapszulák

• A 0-ás méretű kapszula 60 mg gyógynövényt tartalmaz, a 00-ás 90 mg-ot.
• Vegyük figyelembe hogy a 00-ás kapszula nem kétszer, csak másfélszer annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a 0-ás.

Érzékeny betegeknek, vagy gyerekeknek

• Ha nagyon érzékeny a gyomrunk és az előírt adagok bevétele után rosszul érezzük magunkat, akkor teák esetén többször kisebb adagok bevételével kezdjük a terápiát, majd fokozatosan növelve érjük el az előírt adagot.
• Porított, vagy kapszulázott gyógynövényeket keverhetjük burgonya, vagy zöldségpürébe, pépesített gyümölcsökbe.

Szirupok

Oldjunk fel 1,3 kg cukrot fél liter forró vizben és főzzük sűrűre.

Maláta szirupot, mézet és kukorica szirupot is használhatunk kiinduló alapként.

Bármelyik alaphoz adhatunk gyógynövényt, amit folyamatos keverés közben főzzük szirup sűrűségűre.

Ha már elég sűrű, dupla szűrőkendőn átszűrjük és palackokba töltjük. Ha kellő sűrűségű, akkor tovább eltartható.

Balzsamok

Friss leveleket, virágokat, gyökereket, kérget, vagy szárított és porított gyógynövényeket is felhasználhatunk. Ha friss, saját szedésű alapanyagokat használunk, azt tisztítás után vágjuk nagyon apróra.

500 gr növényhez 1,5 kg kakaóvajat, (vagy más növényi zsiradékot). és 125 gr méhviaszt adunk.

Keverjük össze az alapanyagokat, fedjük le és 3-4 órára tegyük napos, meleg (a legkisebb fokozatra kapcsolt sütőbe) helyre.

Ezután finom lyukú szitán vagy ruhán átszűrjük, hűlni hagyjuk. Azonnal használható, de kihűlve megszilárdul és könnyebben kezelhető, eltartható.

Gyógyborok

A hagyomány szerint Aszklépiadész (szül. Kr.e. 128-ban) híres ókori orvos fedezte fel a bor gyógyászati értékeit. Gyógyító hatásaikat számos, mai is helytálló, tudományos igényű megfigyelés és vizsgálat támasztja alá. A Lipcsében 1903-ban megjelent „Pharma-zeutisch technisches Manuale” (Hager) című német kézikönyvben például 130 különböző gyógybor receptje olvasható.

A Magyar Gyógyszerkönyv 1954-es V. kiadása a gyógyszeres bor fogalmát a következőképpen határozta meg: „A gyógyszeres borokat növényi drogokból fehérborban (vinum album) való áztatással, illetőleg egyéb gyógyszerekből oldással oly módon készítjük, hogy a kész gyógyszeres bor 13 v/v% alkoholt tartalmazzon.”

A definíciónak megfelelően ezek a gyógyborok tehát nemcsak jellemzően növényi kivonatokat, hanem szinte bármilyen oldott hatóanyagot tartalmazhattak.

A gyógynövényborok készítésének hagyománya valószínűleg megelőzi a tinktúrákét. A lényegi különbség az, hogy itt maguk a friss vagy szárí­tott gyógynövények szolgálnak az alkoholos fo­lyadék képződésének alapjául, amely megőrzi a gyógyító hatóanyagokat. Noha ez egy kissé bo­nyolult és lassúbb folyamat, mint a tinktúra- készítés, megvan az az előnye, hogy olcsóbb, (mivel nem kell alkoholt venni), szervesebb, azaz természetközelibb és ezért készítése sokkal in­kább örömteli tevékenység.

A gyógynövénybor másik tagadhatatlan előnye az, hogy a benne megőrzött, a friss gyógynövényekben pazarló bő­ségben meglevő gyógyító hatóanyagok gazdasá­gosan, takarékosan használhatók fel. Az alkohol­alapú orvosságok különösen jók az emésztési gondokra és a gyenge keringésre, ezen kívül bal­zsamként is használhatók.

Lásd még: Gyógynövénybor készítés Gyógyfüves borok Gyümölcsbor

Kenőcs és olaj készítése

(unguentum)

• Kenőcs készítésekor a gyógyfüveket apróra vágjuk, forró disznózsírban állandó keverés mellett 1-2 percig sütjük, majd lefedve egy éjszakán át hűlni hagyjuk. Másnap ismét felmelegítjük, leszűrjük, és tégelyekbe rakva hideg helyre tesszük.

• Olaj készítéséhez egy jól zárható üvegbe tesszük a felaprított gyógynövényeket, de nem tömjük keményre. Hidegen sajtolt olívaolajjal feltöltjük az üveget úgy, hogy az olaj befedje a növényeket. Két hétig napsütéses helyen vagy kályha közelében tartjuk.

• Ez után leszűrjük, kipréseljük, és jól zárható üvegekbe töltjük. Így hosszabb időn keresztül eltartható, felhasználható.

Gyógyfürdők

• A közönséges csapvízbe olyan gyógyfüveket teszünk, amelyek a bőrt izgatják, illetve a bőrön át felszívódva hatnak a szervezetre.

• A teljes fürdőhöz 6-8 liternyi friss vagy 200 g szárított gyógynövényt használjunk. Ezt éjszakára hideg vízbe áztassuk be, majd másnap felmelegítve öntsük a fürdővízbe.

• A fürdési idő 20 perc legyen, a szívtájék ne kerüljön a fürdővíz alá. A fürdés után törölközés nélkül fürdőlepedőbe vagy fürdőköpenybe burkolózva feküdjünk ágyba, nyakig betakarózva 1 óra időtartamra.

• Az ülő-fürdőt a fentiekhez képest fele mennyiségből készítsük el. A vese tájéka is kerüljön a víz alá. A továbbiakban azonos módon járjunk el.

Az érem két oldala

A gyógynövényekre is igaz, hogy kismértékben orvosság, nagy mértékben méreg, ezért nem árt tudnunk legalább a fontosabb gyógynövények napi adagjait.