Harris-ölyv
A Harris-ölyv (régebbi megnevezése szalagos álölyv, más néven Harris-héja, vörösszárnyú ölyv) (Parabuteo unicinctus) a madarak osztályának és a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Parabuteo nem egyetlen faja. A Parabuteo jelentése álölyv. Innen ered a régebbi név is, ám a solymászok, ragadozó madár bemutatósok Harris-héja-ként hivatkoznak rájuk.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Parabuteo unicinctus (Temminck, 1824) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Harris-ölyv témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Harris-ölyv témájú médiaállományokat és Harris-ölyv témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésAz Amerikai Egyesült Államok déli részétől, Mexikón és Közép-Amerikán keresztül Argentínáig, Chiléig megtalálható. Trópusi, szubtrópusi területeken él, bozótosok, félsivatagok lakója.
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 48–62 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–130 centiméter, testtömege pedig 800–1800 grammig terjed. A tojó nagyobb, mint a hím. Erős a csőre és a karma. Szárnyfoltja vörösesbarna.
Életmódja
szerkesztésKisemlősökkel, nyulakkal, patkányokkal, kígyókkal, gyíkokkal és madarakkal táplálkozik. A ragadózómadaraktól eltérően általában csapatban vadászik.
Szaporodása
szerkesztésKaktuszok, fák tetejére építi gallyakból álló fészkét, amit levelekkel és fűvel bélel ki. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A tojó több hímmel is párosodik.
Felhasználása a solymászatban
szerkesztésA világ minden táján alkalmazzák solymászat céljára ezt a madarat, mert méretéhez képest igen erős, sebessége elfogadható, és ez az egyetlen faj, amelyik falkában, csoportosan is képes vadászni. Egyes solymászok kísérletet folytattak, melyek során olyan Harris-tojókat raktak össze, amelyek korábban még nem látták egymást, és a madarak azonnal teljes összhangban vadásztak.
Tartása Magyarországon is engedélyezett, de be kell jelenti a madarat, illetve annak gyűrűszámát. Vadászatra hivatalosan az országban nem alkalmazható.
-
Megfigyelőhely
-
Solymászatra is előszeretettel használják
-
A belgiumi Bouillon várában
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
- A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról, 14. § (Hozzáférés: 2014. augusztus 5.)
- [1] A CITES Magyarország hivatalos megnevezése az elnevezésre.
- A 136/2022, (IV.7.) Kormányrendelet módosításának A 136/2022, (IV.7.) Kormányrendelet módosításának 3§ (3) szövegrészében a faj a solymászmadarak közé vehető.