Herbert Marcuse
Herbert Marcuse (Berlin, 1898. július 19. – Starnberg, 1979. július 29.) német filozófus, szociológus, politológus, a frankfurti iskola alapító tagja.
| Herbert Marcuse | |
 | |
| 1955-ben | |
| Született | 1898. július 19.[1][2][3][4][5] Berlin[6][7][8] |
| Elhunyt | 1979. július 29. (81 évesen)[1][2][3][4][5] Starnberg[8] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | egy gyermek: Peter Marcuse |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Dorotheenstadti temető |
 | |
| Herbert Marcuse aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Marcuse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésHerbert Marcuse Berlinben született Karl Marcuse és Gertrud Kreslawsky fiaként. Heidegger tanítványa volt, az 1930-as években a marxizmus hatott rá, de azt elsősorban kultúrkritikaként értelmezte át.
Egyik alapító tagja volt a két világháború közötti időszak jelentős filozófiai körének, az ún. frankfurti iskolának. Marcuse a frankfurti iskola idősebbik nemzedékének jelentős képviselője, ő dolgozta ki a kritikai marxizmust. Célja volt, hogy létrehozza a fenomenológia, az egzisztencializmus és a marxizmus szintézisét.
Főbb művei
szerkesztés- Hegel ontológiája és történetiség-felfogása (1932)
- Ész és forradalom (1941)
- Érosz és civilizáció (1955)
- Szovjet marxizmus (1958)
- Az egydimenziós ember (1964)
Az Ész és forradalom
szerkesztésAz Ész és forradalom című munkája 1941-ben jelent meg. Ez volt Marcuse első nagy angol nyelven publikált műve. Jellemző a könyv hangvételére, hogy áthatja a fasizmusellenesség. A kritikai elmélet kiindulási pontjait tartalmazza, ezért segít megérteni a frankfurti iskola álláspontját és a pozitivizmus-vitát. A könyv legfontosabb mondanivalója a fennálló világ negativitása: hamis a róla alkotott kritikátlan fogalom, tehát hamis maga a világ is.
Az egydimenziós ember
szerkesztésHerbert Marcuse legfontosabb alkotásának Az egydimenziós ember című művét tekintik, melyet 1964-ben írt. Az 1960-as évek kritikai szociológiai irányzata nagy hatással volt rá. Ez az irányzat feladatának tekintette a fennálló viszonyokkal szembeni kritika gyakorlását. Álláspontjuk szerint először a szociológusoknak kell megkonstruálni a jó társadalom képét, és ennek az alternatívának a szempontjából kell vizsgálni a fennálló társadalmi viszonyokat.
A fent említett műve egyaránt bírálja a Szovjetuniót és a kapitalista társadalmat. Marcuse szerint az ember szabad, sokdimenziós lény; az számít jó társadalomnak, ami engedi, hogy ez a sokféle képesség és készség kibontakozzon az emberből. Ebből a nézőpontból megvizsgálta az Egyesült Államok társadalmát is. Úgy találta, hogy az amerikai társadalom is egyetlen dimenzióba kényszeríti az embert, ez pedig a fogyasztási dimenzió. Az embert azzal azonosítják, amije van. A legfőbb mozgatóerő a pénz. Marcuse szerint tehát az egyetlen dimenzió a gazdaság, és az élet egyetlen örömforrása a fogyasztás. A reklámok és a média feladata a manipuláció, hogy az embereket vásárlásra ösztönözze.
Marcuse azt mondja, hogy a középosztályok manipulációja olyan jól sikerült, hogy elfogadták ezt az egydimenziós létet. Fő kérdése: kik lehetnek azok, akiktől még várni lehet, hogy kitörjenek az egydimenziós létből? Marcuse válasza: a fiatalok és a diákok, mivel ők még nem integrálódtak olyan erősen a társadalomba.
Magyarul
szerkesztés- Az egydimenziós ember. Tanulmányok a fejlett kapitalista társadalom ideológiájáról; Kossuth, Bp., 1969
- Ész és forradalom. Hegel és a társadalomelmélet keletkezése; ford. Dezsényi Katalin, Endreffy Zoltán, utószó Almásy Miklós; Gondolat, Bp., 1982 (Társadalomtudományi könyvtár)
- Az egydimenziós ember; ford. Józsa Péter; Kossuth, Bp., 1990
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Frankfurter Personenlexikon. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Маркузе Герберт, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b c d a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 11.)
- ↑ LIBRIS, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Források
szerkesztés- Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába. Bíbor Kiadó, 2002. ISBN 963-9634-36-0. 22-23 oldal
- Papp Zsolt (szerk.): Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus-vita a nyugatnémet szociológiában. Budapest: Gondolat, 1976
- Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember. Kossuth Könyvkiadó, 1990
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés| Ez a filozófusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |