[go: nahoru, domu]
Wikipédia

Kalifornia

tagállam az Amerikai Egyesült Államokban

Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°37.000000°N 120.000000°W

A „California” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: California (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk az Amerikai Egyesült Államok tagállamáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kalifornia (egyértelműsítő lap).
Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.

Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.

Kalifornia
Kalifornia zászlaja
Kalifornia zászlaja		 Kalifornia pecsétje
Kalifornia pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Golden State
Mottó: Eureka (am. Megtaláltam)
NévadóThe Californias
Közigazgatás
FővárosaSacramento
Legnagyobb városLos Angeles
KormányzóGavin Newsom
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésCA
ISO 3166-2US-CA
Felvétel az Unióba
sorrendben31.
dátuma1850. szeptember 9.
Rangsor
terület szerint3.
népesség szerint1.
népsűrűség szerint12.
Népesség
Népesség39 538 223 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség83,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen424 345 km²
ebből víz4,7 %
IdőzónaPST (UTC–8 / –7)
Szélességé. 32°30' – é. 42°
Hosszúságny. 114°8' – ny. 124°24'
Kiterjedés
kelet-nyugati402,5 km
észak-déli1240 km
Domborzat
legmagasabb pont4418 m
átlagmagasság884 m
legalacsonyabb pont-86 m
Térkép
Kalifornia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat.

A név eredete

szerkesztés

A „Kalifornia” név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író a 16. század elején megjelent Esplandián cselekedetei (spanyolul Las sergas de Esplandián) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ami valószínűleg az arab kalifa szó mintájára született név). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint a Kalifornia szó kezdetben csak a Kaliforniai-félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.

Földrajza

szerkesztés
 
Kalifornia domborzati térképe

Észak-Amerika nyugati partján, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán északkeleti partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.

Fő domborzati elemei a Sierra Nevada és az óceán menti Parti-hegység, melyeket a Központi-völgy választ el. A Sierra Nevadában van az állam és az Alaszka nélkül vett USA legmagasabb pontja, a Mount Whitney (4421 m). A Parti-hegységen halad keresztül a Szent András-törésvonal. Az állam délkeleti része a Mojave-sivataghoz tartozik. A sivatagtól északra, a nevadai határon fekszik a Halál-völgy (Death Valley), a Föld egyik legforróbb vidéke.

A leghosszabb folyó az állam területén a San Joaquin-folyó a Központi-völgyben. További nagyobb folyók északon a Sacramento és a Kern a Központi-völgyben, az Owens a Sierra Nevadában, a Parti-hegységben a Salinas, a délkeleti határon pedig a Colorado. Délen található a Salton-tó, a Sierra Nevadában pedig a Tahoe-tó. Híres öble a San Francisco-öböl.

Éghajlat

szerkesztés
 
A Csendes-óceán partja, Monterey megye

Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.

Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is. Az állam déli részét nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mérték a legmelegebb hőmérsékletet, 56,7 °C-ot a Halál-völgyben.[2][3][4][5] Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb mennyiségű csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.

Története

szerkesztés

Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodríguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcalát a ferencesek alapították Szent Juniper Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portolá lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, rövid ideig Kaliforniai Köztársaság néven független államként létezett. 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

1848-ban kezdődött a kaliforniai aranyláz, amely 300 ezer embert vonzott az államba. Az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és az utána kitört tűzvészben kb. 3000 ember halt meg.

2018. január 1-jével – hatodikként az USA-ban (először Colorado állam, majd Washington, Oregon, Alaszka és Nevada követte) – megnyitotta kapuit a világ legnagyobb szabályozott marihuánapiaca, ahol szabaddá vált a cannabisalapú termékek rekreációs célú fogyasztása.[6]

Népesség

szerkesztés
 
Kalifornia népsűrűségi térképe (1 mi² = 2,6 km²)

Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.

Népességváltozás

szerkesztés
A népesség alakulása 1850 és 2020 között
Lakosok száma
92 597
1 213 398
1 702 000
2 054 000
2 534 000
3 071 000
3 426 861
15 717 204
33 871 648
39 538 223
1850189019031907191119161920196020002020
Adatok: Wikidata

Kalifornia lakosságszáma:

  • 1980: 23 700 000
  • 1990: 29 800 000
  • 2000: 33 900 000
  • 2010: 37 253 956
  • 2020: 39 350 000

Etnikumok

szerkesztés

Az állam etnikai megoszlása:[7][mikor?]

Etnikum Arány
Fehér amerikai, beleértve 16,2% fehér hispánt 62,6%
Afroamerikaiak 6,4%
Amerikai indián és alaszkai bennszülött 0,8%
Ázsiai amerikai 10,8%
Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött 0,4%
Kettő vagy több rassz 2,8%
A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű 32,4%

Közigazgatás

szerkesztés

Los Angeles Megyei Seriff Hivatala felel állami szinten Kalifornia rendjéért.

 
Kalifornia megyéinek térképe
 Bővebben: Kalifornia megyéinek listája

Az állam 58 megyére oszlik.

Népesebb városok

szerkesztés
 
Los Angeles
 
San Diego
 
San Francisco
 Bővebben: Kalifornia városainak listája

Gazdaság

szerkesztés

Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.

Műszaki iparágak

szerkesztés

Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása.

Film- és szórakoztatóipar

szerkesztés

Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több – a filmkészítésben elsőrangú helyen álló – filmstúdió székhelyével.

Ásványkincsek és bányászat

szerkesztés

Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina is. A színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. A nem fémes ásványok közül legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős nagyságú kőolajmezők is találhatóak itt, amelyeknek jelentős szerepük van az állam vegyiparában.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

szerkesztés

Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek is, ahonnan a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése is. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű a talaj, ami kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek: a kaliforniai borok világhírűek. A nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztés legfontosabb ágai a szarvasmarha- és a lótenyésztés.

Turizmus

szerkesztés

A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos tájaknak, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.

Látnivalók

szerkesztés
 
A Hollywood-hegyek

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 4.)
  4. ↑ http://www.guinnessworldrecords.com/world-records/highest-recorded-temperature
  5. ↑ http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet
  6. ↑ Világ – 7 nap. Szabad a spangli. Kaliforniai marihuána. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/1. (2008.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647
  7. ↑ Forrás: US Census Bureau.

Források

szerkesztés
Commons:Category:California 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalifornia&oldid=27275325”