Kisbánya (Románia)

Kisbánya (Chiuzbaia), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Kisbánya (Chiuzbaia)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Rang	falu
Községközpont	Felsőbánya
Irányítószám	435101
SIRUTA-kód	106700
Népesség
Népesség	552 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 23° 40′ 50″47.699548, 23.68056
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Rozsály hegy alatt, Felsőbányától északnyugatra, Felsőbánya, Krácsfalva és Alsófernezely közt fekvő település.

Története

Kisbánya 1579 után Felsőbánya határában létesült, miután 1579-ben a szepesi kamara elnöke, Paczoth János rendeletében megengedte, hogy Felsőbánya városa a Szent János-patak mellett falut, bányát és kohót építtethet és nagyobb számú munkást fogadhat fel, megvetve ezzel Kisbánya falu alapját, mely eleinte Felsőbánya város tulajdona volt és Szatmár vármegyéhez tartozott.

1851-ben Kis-Bánya, 1888-ban Kisbánya telep, 1913-ban Kisbánya, 1921-ben Chiuzbaia Kisbánya néven írták.

1612-ben aztán Bethlen Gábor fejedelem Felsőbánya városát a Kisbányát illető jogaiban meg is erősítette.

1800-ban Kisbánya falu 86 házból állt és összes népessége 445 lélek volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Kis-Bánya, Szatmár vármegyében, a felsőbányai határra építve, 425 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal."

A település lakói régen híres guba- és pokróckészítők is voltak.

1910-ben 833 lakosából 4 magyar, 829 román volt. Ebből 829 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma – 1871-ben épült.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.