[go: nahoru, domu]

Musikverein

Koncertterem Bécsben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 6.

Musikverein (Wiener Musikverein, IPA: [ˌviːnɐ muˌziːkfɛɐ̯ˈʔeɪ̯n], a. m. Bécsi Zeneegyesület, röviden Musikverein) a bécsi Innere Stadt (Belváros) kerület egyik koncertterme, a Bécsi Filharmonikus zenekar székhelye.

Musikverein
Wiener Musikverein
koncertterem
TelepülésInnere Stadt
Építési adatok
Megnyitás1870. január 8.
Építési stílushistorizmus
Építész(ek)Theophil Hansen
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • hangversenyterem
  • kultúrkincs
Elhelyezkedése
Musikverein (Bécs)
Musikverein
Musikverein
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 02″, k. h. 16° 22′ 22″48.200489°N 16.372739°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 02″, k. h. 16° 22′ 22″48.200489°N 16.372739°E
Térkép
Musikverein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Musikverein témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Musikverein 1898 körül
A Musikverein este, 2012. december

Nagyterme (Großer Saal) kiváló akusztikájának köszönhetően a világ legnagyobb tekintélynek örvendő koncerttermeinek egyike, a Konzerthaus Berlin, az amszterdami Concertgebouw és a Boston Symphony Hall mellett. Bár ezek a csarnokok az utóbbi kivételével nem a modern korban, az akusztika újabb eredményeinek figyelembe vételével épültek, kialakításuk hosszú, magas, keskeny, cipősdoboz-alakú.

Története

szerkesztés

Az épület a Dumbastraße és a Bösendorferstraße sarkán a Hotel Imperial mögött, a Ringstraße (körút) és a Wien folyócska közelében, a Bösendorferstraße és a Karlsplatz között fekszik. Mivel azonban a Bösendorferstraße egy viszonylag kis utca, az épület helye inkább úgy ismert, mint a Karlsplatz és a Kärntner Ring (a Ringstraße része) közti hely. A Zenebarátok Társasága (Gesellschaft der Musikfreunde) által üzemeltetendő koncertteremnek épült, a Ferenc József császár által 1863-ban felajánlott telken.

Theophil Hansen dán építész tervei alapján emelték klasszicista stílusban, ókori görög templomot formázva, egy nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet alkotva. Belsejét antik görög szobrokkal és díszekkel ékesítették. 1870 vízkeresztje napján, ünnepélyes koncert keretében avatták fel. Legfőbb támogatója Nikolaus Dumba görög származású gyáros, liberális politikus volt, akiről az osztrák kormány a környező utcák egyikét elnevezte.

A Nagyterem akusztikáját eleinte Hansen elképzelései határozták meg, noha ő még nem foglalkozott építészeti akusztikával. A téglalap alakú terem arányai, üregei és a szobrok korábban számos hangvisszaverődést okoztak.

 
Az Aranyteremként is ismert Nagyterem

Az eredeti berendezésben egy történelmi orgona szerepelt Friedrich Ladegast műhelyéből, amelyet Anton Bruckner avatott fel, 1872-ben. A mai orgonát eredetileg 1907-ben az osztrák Rieger Orgelbau cég szállította, olyan nagyra becsült zenészek közreműködésével, mint Franz Schmidt vagy Marcel Dupré, majd 2011-ben átépítették.

2001-ben az épület is átesett felújításon, alagsorában számos új próbaterem kialakításával.

Jelentős koncertjei

szerkesztés

Itt zajlott Arnold Schönberg 1913-as botrányos koncertje. 1939 óta ez a világszerte közvetített évenkénti nagy újévi hangverseny helyszíne.

Név Méret Magasság Ülőhely
Nagyterem (Aranyterem) 48,8 × 19,1 m 17,75 m 1744 (és kb. 300 állóhely)
Brahms-terem 32,5 × 10,3 m 11 m 600
Üvegterem/Magna Auditórium 22 × 12,5 m 8 m 380
Fémterem 10,5 × 10,8 m 3,2 m 70
Kőterem/Horst Haschek-terem 13 × ~8,6 m ~3,3 m 60
Faterem 11,5 × 7,5 m 3,4 m 60

Vezető karmesterek

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Musikverein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
 
Carl Heissler 1866-ban Kriehuber litográfiája

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés