[go: nahoru, domu]

A prím (latin prima = 'első') a zenében a diatonikus hangsor első fokát jelenti, illetve azt a hangközt, amely az alaphangot önmagától elválasztja, a nulla-hangközt. A prím frekvenciája azonos az alaphanggal, ez 0 cent hangköznek felel meg.

A prím az oktáv fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt oktávra egészíti ki.

A prím dallamintervallumként hangismétlés, egyidejű intervallumként egybehangzás, unisono. A legkonszonánsabb hangköz.

  • Beethoven 5. szimfóniája híres nyitótémájának első két hangköze prím, hangismétlés.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3