[go: nahoru, domu]

Ruth Brown (Portsmouth, 1928. január 12. vagy 1928. január 31.Las Vegas, 2006. november 17.) Grammy- és Tony-díjas amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő. Hatott sokakra (Etta James, Aretha Franklin, Janis Joplin, Bonnie Raitt...). A rhythm and blues királynőjének nevezték.

Ruth Brown
SzületettRuth Alston Weston

Portsmouth
Elhunyt2006. november 17. (78 évesen)[3][4][5][6][7]
Las Vegas[8]
Állampolgárságaamerikai
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
IskoláiI. C. Norcom High School
Kitüntetései
Halál oka
Zenei pályafutása
Műfajok
Aktív évek1949–2006
Hangszer
DíjakGrammy-díj (1990)
Színészi pályafutása
Aktív évek1949–2006
Műfajokzenés film
Díjai
Tony-díjak
Legjobb női főszereplő musicalben
Black and Blue (1989)

A Wikimédia Commons tartalmaz Ruth Brown témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályakép

szerkesztés

A Virginia állambeli Portsmouth-ban született. Énekesi pályája egy templomi kórusban indult el, és később is szívesen énekelt gospelt. 1945-ben otthagyta a szülői házat, és férjhez ment Jimmy Brown trombitáshoz. Pályája elején Blanche Calloway (Cab Calloway felesége) volt a menedzsere.

A Lucky Millinder Banddal énekelt először közönség elött (1946). Egy súlyos baleset miatt hónapokig volt kórházban, közben aláírta szerződését az Atlantic Recordsszal.

Első nagy sikere a „So Long” című dal volt, majd több dala is felkerült a a sikerlistákra (a „Teardrops fom My Eyes”, az „5-10-115 Hours”, a „Mama He Tears Your Daughter Mean”, az „Oh, What a Dream”, a „Mamboo Baby”). Tucatnyi számát a legjobb rhythm and blues-dalok között tartják számon.

A hatvanas években inkább slágerek hoztak neki sikert, később szüneteltette fellépéseit, inkább háziasszony lett és gyereket nevelt.

A hetvenes években tért vissza a színpadra. Ezekben az években már filmszínészként is szerepelt. A „Black and Blue” című zenés produkcióért kapta a Tony-díjat.

  • Rock & Roll (Atlantic, 1957)
  • Miss Rhythm (Atlantic, 1959)
  • Late Date with Ruth Brown (Atlantic, 1959)
  • Along Comes Ruth (Philips, 1962)
  • Gospel Time (Philips, 1962)
  • Ruth Brown ’65 (Mainstream, 1965)
  • Black Is Brown and Brown Is Beautiful (Skye, 1969)
  • The Real Ruth Brown (Cobblestone/Buddah, 1972)
  • Sugar Babe (President, 1976)
  • You Don’t Know Me (Dobre, 1978)
  • The Soul Survives (Flair, 1982)
  • Takin’ Care of Business (Stockholm, 1983)
  • Brown Sugar (Topline, 1985)
  • Have a Good Time (Fantasy, 1988)
  • Blues on Broadway (Fantasy, 1989)
  • Brown, Black & Beautiful (Ichiban, 1990)
  • Fine and Mellow (Fantasy, 1991)
  • The Songs of My Life (Victor, 1993)
  • Live in London (Jazz House, 1995)
  • R+B=Ruth Brown (Bullseye Blues, 1997)
  • A Good Day for the Blues (Bullseye Blues & Jazz, 1999)

  • 1989: Tony Award for Best Actress in a Musical
  • 1989: Rhythm & Blues Foundation Pioneer Award
  • 1992: Inducted into the Oklahoma Jazz Hall of Fame
  • 1993: Inducted into the Rock & Roll Hall of Fame
  • 1996: Ralph Gleason Award for Music Journalism
  • 2016: Grammy Lifetime Achievement Award
  • 2017: Inducted into National Rhythm & Blues Hall of Fame
  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  2. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  3. http://www.nytimes.com/2006/11/17/arts/music/17cnd-brown.html
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  5. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  6. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. https://www.broadway.com/buzz/96094/tony-winner-and-rb-pioneer-ruth-brown-dies-at-age-78/
  10. ruth-brown

További információ

szerkesztés