Sáregres
Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Sáregres | |||
Légi fotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Albertné Tiringer Mária (független)[1] | ||
Irányítószám | 7014 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 677 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 111[3] m | ||
Terület | 26,16 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Sárvíz-völgy[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 18° 35′ 38″46.785231°N 18.593819°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 18° 35′ 38″46.785231°N 18.593819°E | |||
Sáregres weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésFejér vármegye déli részén fekszik, a megye negyedik legdélibb fekvésű települése, Vajta, Cece és Igar után; délnyugati és déli szomszédjai, Simontornya és Pálfa már Tolna vármegyéhez tartoznak. Határában folyik a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna, valamint itt terül el az előbbi két vízfolyást mintegy 20 kilométer hosszan kísérő, néhol több kilométer széles sárréti mocsárvilág (illetve az azt magába foglaló Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület) legdélebbi része is.
Megközelítése
szerkesztésSzékesfehérvár felől közúton legkönnyebben a -as főúton érhető el a település, ez esetben Cecéig kell menni, ott nyugatra fordulni a -es főúton, majd kb. 2 kilométer után északnak fordulni a 6307-es mellékúton.
Megközelíthető a község a -os főút dunaföldvári elágazásától a -es főúton is, ugyancsak az előbb írt, Cece utáni letéréssel, valamint a -es főútról Szabadbattyánon letérve, a 6307-es mellékúton.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Pécs-vasútvonal érinti, amelyen saját megállóhelye van. Sáregres megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 6307-es útból kiágazó 63 309-es számú mellékút (települési nevén Kolozsvári utca) biztosítja.
Története
szerkesztésEgres (Besenyő-Egres) nevét az oklevelek 1276-ban említették először, ekkor Egrus, 1324-ben Beseneu-Egrus alakban írták.
1276-ban Egresi Máté választott bíró volt Fáncs birtokmegosztásánál.
1324-ben Hörcsök, Hatvan és Besenyő-Egres révjével együtt Simontornya tartozékaként volt említve.
1324-ben Károly Róbert király a várral együtt Budavár főbírájának, Hench fia János-nak adta.
1341-ben Besenyő-Egrest és Hatvant Zsadányi János fia, Gergely besenyő (Greg. Bessenus) – mint besenyő elődeit megillető részt – követelte a királytól, végül lemondott róla Hench fia János mester javára.
A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben a veszprémi főesperességhez tartozó egyházának papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.
A 15. századtól a 16. század közepéig Simontornyával egyező sorsú település volt. A 16. század második felétől pedig a gróf Cseszneky család adózó birtokai között szerepelt. 1650 és 1945 között a Zichy család birtoka volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Garbacz István (MDF-FKgP)[6]
- 1994–1998: Lengyel Zoltán (független)[7]
- 1998–2002: Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF-FKgP-MKDSZ)[8]
- 2002–2006: Lengyel Zoltán (Fidesz)[9]
- 2006–2010: Mocsár Eleonóra (független)[10]
- 2010–2014: Tiringer Mária (független)[11]
- 2014–2019: Tiringer Mária (független)[12]
- 2019–2024: Albertné Tiringer Mária (független)[13]
- 2024– : Albertné Tiringer Mária (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 737 | 722 | 735 | 739 | 709 | 687 | 677 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,4% (18,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,1% románnak, 0,1% bolgárnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt református, 26,9% római katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
szerkesztés- Vízimalom – Az 1800-as évek közepén épült. Ebben a vízimalomban született Csók István festőművész 1865-ben.
Természeti értékei
szerkesztésHíres emberek
szerkesztés- Itt született Csók István (1865–1961) festőművész.
Képtár
szerkesztés-
Polgármesteri hivatal
-
A falu központjában
-
Utcarészlet
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Sáregres, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Sáregres Helységnévtár
- ↑ Sáregres Helységnévtár
Források
szerkesztésJerney: Keleti utazása I. 237., Győrffy: Fejérvármegye.