„Janovics Jenő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján |
Bot: Láthatatlan wd sablonok törlése |
||
| (5 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
39. sor:
1905 áprilisában a kolozsvári színház igazgatójává nevezték ki, így feladta szegedi állását, és április 23-án megkezdte működését a kolozsvári társulattal. Az első előadás [[Edmond Rostand]]: ''[[Cyrano de Bergerac (dráma)|Cyrano de Bergerac]]''ja volt, ekkor még a [[Farkas utcai színház]]ban. Vezetése alatt már az első évben is operaelőadásokra került sor, és 1906-ban, elsőként Magyarországon, megkezdte az ifjúsági előadások szervezését. Janovics vezetése idején épült meg a Kolozsvári Nemzeti Színház új, impozáns [[Hunyadi téri színház|épülete a Hunyadi téren]] [[Fellner és Helmer]] tervei alapján, amelyet 1906. szeptember 8-án avattak fel.<ref>Kötő József szeptember 7-re teszi a dátumot, a többi forrás egyöntetűen szeptember 8-át ír, és maga Janovics visszaemlékezéseiben közi az ünnepség pontos műsorát, amely szerint 7-én történt a régi színház ünnepélyes bezárása, 8-án az új színház megnyitása.</ref> Janovics célja az volt, hogy az új épületben művészi színházat alakítson ki, és a könnyebb műfajú darabokat külön helyszínen mutassák be, ezért a [[Sétatér (Kolozsvár)|sétatéri]] nyári színház deszkaépületét 1908–10-ben [[Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera (épület)|kőszínházzá]] alakíttatta át.{{refhely|Imre 1924|: 36., 41–43., 53–54; |Székely 1990|: II. 281.; |Kötő 2009|: 102.}}
Az 1911–12-es évadban száz estén át huszonhét műből álló [[Hunyadi téri színház#Magyar drámatörténelmi ciklus 1911–1912|magyar drámatörténeti ciklust]], 1912–13-ban [[Hunyadi téri színház#Antik drámaciklus 1912–1913|antik drámaciklust]], 1913–14-ben tizennégy műből álló, negyven előadásos [[Hunyadi téri színház|Shakespeare-ciklust]] szervezett. A magyar drámatörténeti ciklus egyes darabjait [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]] meghívására Budapesten is előadták; a vendégszereplés nagy sikert aratott. Az erdélyi magyar színművészet és színházi élet szervezési munkáiban vállalt szerepének köszönhetően már ifjú színész korában bekerült a Színészegyesületi igazgatótanácsba, később pedig létrehozta az [[Erdélyi és Bánáti Színészegyesület]]et. Ebben a korszakban indította el filmstúdióját is, amely 1914 és 1920 között hatvanöt némafilmet és öt moziszkeccset készített. A film anyagilag is sikeressé tette: országszerte huszonhat mozija és Kolozsváron tizenegy háza volt. 1914-ben [[Molière]]-ciklust tervezett, de ennek megvalósítása a [[első világháború|háború]] kitörése miatt elmaradt. Miközben több fővárosi és az összes vidéki színház elbocsátotta a színészeket, Janovics nem engedte, hogy a mintegy 250 közreműködő munka nélkül maradjon, a színház továbbra is folyamatosan működött. Az éjszakai kijárási tilalmak idején sem szüneteltette az előadásokat, hanem korábbra helyezte a kezdési időpontot. A fronton harcolók családjának megsegítésére jótékonysági előadásokat szervezett, a katonának behívott színészek fizetését tovább folyósította. A háború alatt a személyes vagyonából biztosította a színház alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságát, valamint a színház működéséhez szükséges díszletek, jelmezek, könyvek, technikai felszerelések beszerzését. 1918 őszén a [[Őszirózsás forradalom|forradalom]] kitörésekor a Nemzeti Tanács alelnökeként igyekezett megóvni a város rendjét és elkerülni a forradalom túlkapásait. Az 1918. december 22-én tartott [[kolozsvári magyar nagygyűlés|kolozsvári magyar nemzetgyűlés]] az állandó magyar kormányzótanács elnökségi tagjává választotta, 25-én azonban a román hadsereg bevonulása új helyzetet teremtett; 1919. január és április között a hadtestparancsnok több ízben is egy-egy hétre betiltotta az előadásokat.{{refhely|Imre 1924|: 57–66; |Jordáky 1971|: 32–40.; |Székely 1990|: II. 283–284.; |Senkálszky 1997|; |Kötő 2009|: 102–103.; |Zakariás 2013|. november 20. és 26.}}
=== A két világháború között ===
[[
1919. május 14-én a nagyszebeni román [[Erdély, Bánság és Partium kormányzótanácsa|kormányzótanács]] nevében [[Onisifor Ghibu]] megjelent a színházban, hogy azt a többi állami tulajdonhoz hasonlóan átvegye. Janovics jegyzőkönyvbe vétette, hogy az épület nem állami tulajdon, mert az építkezés a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] hiteléből épült, és a törlesztőrészleteket saját maga fizette; ennek ellenére a színház átvétele megtörtént. A színház a továbbiakban a román állami [[cenzúra|cenzúrának]] volt alávetve, ami számos klasszikus darab betiltásával járt; ugyanakkor helyet kellett adnia a különböző román állami társulatoknak is. Hosszas egyeztetések és számos jogi kifogás után augusztusban Janovics felajánlotta a kormányzótanácsnak, hogy átadja a színház épületét, amennyiben eladják vagy bérbe adják neki a [[Farkas utcai színház]]at, és biztosítják, hogy ott magyar színház működhessen. A kormányzótanács nem válaszolt erre a felvetésre, október 1-jén pedig feltétel nélkül birtokba vették a színházat, ami ellen Janovics hiába emelt óvást. Noha felkérték az intézmény művészeti vezetésére, Janovics ezt nem vállalta el, mivel ennek feltétele a hűségeskü letétele lett volna. A magyar társulatnak az előadások megtartását a [[Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera (épület)|nyári színkörben]] engedélyezték.{{refhely|Imre 1924|: 164–193.; |Kötő 2009|: 103.}}
49. sor:
{{Szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Az irodalomnak e sorsdöntő percekben nem jámbor cukrosvíz-keverőkre, hanem korokba látó, jövőbe néző, kemény elszántságú, tárt szívű vezérharcosokra volt szüksége, akik felelni tudnak vagy legalábbis felelni próbálnak e vészesen fenyegető kérdésekre.”<br />(Janovics Jenő: ''Strindberg,'' Színészek Lapja, 1920. XLVII. évf. 2. sz.)<ref>Jordáky 1971: 74.</ref>}}
Ezekben az években [[Kádár Imre (író)|Kádár Imrével]] és [[Imre Sándor (dramaturg)|Imre Sándorral]] a színházi szemlélet korszerűsítésére törekedett, így [[expresszionizmus|expresszionista]] stílusban rendezett, a színházban is használta a film eszköztárát, eredeti szemléletben rendezte Shakespeare-t. Megállapodott a [[szakszervezet]]ekkel, hogy a munkások részére bevezető előadással mutat be [[William Shakespeare|Shakespeare]]-, [[Henrik Ibsen|Ibsen]]-, [[August Strindberg|Strindberg]]-, [[Anatole France]]- és [[George Bernard Shaw|G. B. Shaw]]-darabokat. 1923-ban, 1924-ben és 1930-ban pályázatokat írt ki eredeti drámák írására, amelyeken többek között [[Karácsony Benő]], [[Gulácsy Irén]], [[Benamy Sándor]] és [[Tamási Áron]] vettek részt. A román–magyar kulturális közeledés érdekében klasszikus és kortárs román írók ([[Ion Luca Caragiale]], [[Victor Eftimiu]]
1932-ben megvált a színháztól, és színházi vonatkozású tanulmányok és cikkek írásával foglalkozott. A kolozsvári Unió [[szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholy főmestereként fontos szerepet játszott a [[nagybánya]]i Humanitás páholy megalapításában. 1936-ban több régi rendező- és színésztársával (Imre Sándor, [[Fekete Mihály (színművész)|Fekete Mihály]], [[Tőkés Anna]], [[Táray Ferenc]], [[Ihász Aladár (színművész)|Ihász Aladár]], [[Földényi László]], [[Solthy György]]) megszervezte a [[Szegedi Szabadtéri Játékok]]at, és ott nagy sikerrel rendezte meg ''Az ember tragédiáját'' és [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Bizánc'' című drámáját. Ezt követően Szeged városa a Szabadtéri Játékok művészeti vezetésével bízta meg, 1939-ig.{{refhely|Jordáky 1971|: 42–43.; |Senkálszky 1997|; |Kupán 2004|; |Kötő 2009|: 103–104.}}
=== A második világháború alatt és után ===
[[
Noha 1895-ben református vallásra tért át, és egész életét a magyar kultúrának szentelte, nem mentesült a [[Második zsidótörvény|zsidótörvények]] hatálya alól. A [[második bécsi döntés]] után származása miatt nem őt nevezték ki a visszakapott színház igazgatójának. Az [[Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)|Egyetemi Könyvtárban]] 1941. november 9-én, a színház díszelőadásának napján megnyitott Erdélyi zene- és színművészeti kiállításon Janovics személyét és tevékenységét teljességgel kihagyták. Bandi nevű öccsét a [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilasok]] agyonlőtték, ő maga keresztény feleségével 1943-ban (más források szerint 1944 tavaszán) Budapestre utazott, ahol barátaik bújtatták őket.{{refhely|Senkálszky 1997|; |Lőwy 2005|: 70., 290.; |Gidó 2014|: 37.; |Tompa|}}
74. sor:
=== A filmművészetben ===
[[Kép:Jenő Janovics, Michael Curtiz, and Alexander Korda in Cluj, 1915.png|bélyegkép|balról: Janovics Jenő, [[Kertész Mihály]] és [[Korda Sándor (filmrendező)|Korda Sándor]] Kolozsváron 1915-ben]]
A magyar filmgyártás egyik úttörője volt filmgyártó és mozitulajdonos vállalkozóként, filmesztétaként, rendezőként és forgatókönyvíróként egyaránt. Már 1907-ben végzett utcai forgatásokat. 1912-ben megalapította a Corvin filmvállalatot, amely 1913-ban a francia Pathé céggel együtt készítette a világsikerű ''[[Sárga csikó (film, 1913)|Sárga csikó]]'' című filmet. Utóbb Janovics stúdiója Proja Filmgyár néven egyesült a német Projectograph céggel. A háború alatt Corvinra, majd Transsylvaniára átkeresztelt filmstudió fennállásának öt éve alatt hatvanöt [[némafilm]]et készített; a bevételekből a színházat finanszírozta. A kor divatjától eltérően művészfilmek gyártására törekedett, mégpedig sajátos erdélyi színezettel; ezt a célkitűzését jeles irodalmi alkotások és sikeres [[népszínmű]]vek megfilmesítésével kívánta elérni. Különös hangsúlyt fektetett a színháztól való eltávolodásra, a film saját eszközeinek használatára. Számos felvételt külső helyszínen forgattak, részben a saját műterem hiánya, részben elvi meggondolások miatt, így például a ''Bánk bán'' egyes jelenetei a [[Kornis-kastély (Szentbenedek)|szentbenedeki Kornis-kastélyban]], a ''Havasi Magdolna'' külső felvételei pedig a [[Tordai-hasadék]]ban készültek. Kolozsvárra hozta [[Kertész Mihály]]t, utána [[Garas Márton]]t, majd egy évig [[Korda Sándor (filmrendező)|Korda Sándor]]t, aki itt alapozta meg világhírét. 1917-től kezdve a legtöbb filmet ő maga és [[Fekete Mihály (színművész)|Fekete Mihály]] rendezte. Az [[1920-as évek]]et követően számos javaslatot tett a filmgyártás újjászervezésére, de elképzelései nem valósultak meg.{{refhely|Török 1968|: 847., 851., 854.; |Jordáky 1971|: 59–60.|RMIL 2002b|; |Lőwy 2005|: 69., 100; |Kötő 2009|: 103.}}
;Filmjeinek jegyzéke{{refhely|Balogh–Zágoni 2009|: 104–116}}
{{oszloplista|2|
165 ⟶ 166 sor:
* {{hely|Tompa}} {{CitWeb | aut = Tompa Andrea | tit = A kolozsvári Nemzeti Szinház újranyitása 1941-ben | url = http://www.academia.edu/10035743/A_kolozsv%C3%A1ri_Nemzeti_Szinh%C3%A1z_%C3%BAjranyit%C3%A1sa_1941-ben | accd = 2016-08-27}}
* {{hely|Török 1968}} {{CitPer|aut=Török László|tit=Janovics Jenő filmjei az emlékezet vásznán|per=Korunk|tom=27|fasc=6|ann=1968|lun=6|url=http://epa.oszk.hu/00400/00458/00378/pdf/Korunk_EPA00458_1968_06_846-855.pdf}}
* {{hely|Zakariás 2013}} {{CitPer|aut=[[Zakariás Erzsébet]]|tit=A film, a színház és Janovics Jenő|per=Szabadság|ann=2013}} [http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/97962/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false november 9.] {{Wayback|url=http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/97962/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false |date=20131113084741 }}, [http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/98073/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false november 12.] {{Wayback|url=http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/98073/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false |date=20131113084746 }}, [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/98301 november 16.] {{Wayback|url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/98301 |date=20160818102130 }}, [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/98473 november 20.] {{Wayback|url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/98473 |date=20160818082240 }}, [http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/print,PrintScreen.vm/id/98747/mainarticle/false;jsessionid=437DDD1F4A08DF6E52EF4524374728DF november 26.] {{Wayback|url=http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/print,PrintScreen.vm/id/98747/mainarticle/false;jsessionid=437DDD1F4A08DF6E52EF4524374728DF |date=20160818061506 }}, [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/99179 december 7.] {{Wayback|url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/99179 |date=20160818231149 }}
== További információk ==
| |||